Valentin napi könyves vakrandi

A soproni Széchenyi István Városi Könyvtár ebben az évben is megrendezte a címben említett eseményt, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a könyveket becsomagolják, és ráírnak néhány jellemző dolgot, ami alapján kiválaszthatjuk és kikölcsönözhetjük a könyveket, azaz magunkkal vihetjük egy randira.❤️

Valentin nap keddre esett, a könyvtár viszont jelenleg csak pénteken és szombaton van nyitva, de ez nem volt akadály a kedves és kreatív könyvtárosok számára, hogy meglepjék az olvasókat ezzel a kis játékkal.

Ákody Zsuzsa: A Völgyben

Ákody Zsuzsa legújabb regénye egy finom szépségű, érzelmekkel teli történet, mely komoly témák közé vezet bennünket. A halál lehetőségén, valódiságán keresztül az életet mutatja meg. Az élet szépségét, nehézségét, bonyolultságát, a szeretet és a szerelem erejét, a döntések hatásait, a mindennapok küzdelmeit. 

Miközben bátran mer beszélni a halálról. A halál még napjainkban is tabutéma a hétköznapokban, sem szeretteink, sem saját halálunkról nem szívesen beszélünk, pedig ez az az élethelyzet, ami mindannyiunk életében bekövetkezik egyszer, és senki sem tudja, mi jön utána. 

Sárándi Nagy Péter: 8000 Mérföldre Otthonról

Az amerikai álom, egy kommunizmusban felnőtt, álmodozó kisgyerek szemével

"Hány embert ismersz, aki azt fontolgatja, hogy egyszer majd ír egy könyvet? Én is közéjük tartoztam. Mostanáig. Azt javaslom, hogy ha bármikor az életedben ezt fontolgattad, akkor kezdd el MOST." - hangzik a könyv szerzőjének tanácsa a könyv bevezetőjében. 

Sárándi Nagy Péter könyve olyan, mint egy hosszú, baráti levél. Levél egy olyan baráttól, akivel rég nem találkoztunk és beszámol élete elmúlt évtizedeiről, beleszőve gyermekkorát, kamaszéveit, azokat az eseményeket, amelyek elvezettek odáig, hogy elhagyja az országot. Közvetlen, szívből jövő és legfőképpen inspiráló. 

Jojo Moyes: Párizs szólóban

Már csak amikor elkezdtem olvasni a könyvet,  akkor vettem észre, hogy ez egy novelláskötet. Mivel a szerzőtől nem olvastam még hasonlót, ugyanakkor a kedvenc íróim közé sorolom, nagyon kíváncsi lettem, hogy mennyire tudja átadni azokat a tőle megszokott érzelmeket, érzéseket, amiket a regényeiben szeretek, amiért alap, hogy minden magyarul megjelent könyvét elolvastam.

El is árulom itt az elején, hogy fantasztikus élmény volt ez a könyv, és - bár a Jojo Moyesról azt is el tudom képzelni, hogy remek regényt írt volna mindegyik novellából, - maximálisan sikerült az érzelmek hullámvasútjára felültetnie, hol jólesően simogatott, hol úgy fájt, mint a szereplőknek, hol pedig a boldogság öntött el.