Harcos Bálint: A medve, aki a karácsonyfában lakott
Agócs Írisz és Harcos Bálint duplán garantálják a karácsonyi szuper cukiságot, ami tulajdonképpen egy karácsonyra felkészülő és karácsonyt váró mese.
A karácsonyfa feldíszítése a benne lakó medvével vicces pillanatokat eredményez, a mese vége meglehetősen szürreális volt, amit már megszoktam Harcos Bálint történeteiben.
Aranyos, bájos, karácsonyi, karácsonykor bármi előfordulhat, még egy karácsonyfában lakó medve is.
Ezt a könyvet nagyon-nagyon szerettem, felnőttként is nagyon élveztem az első betűtől az utolsóig.
Azt hiszem, sosem olvastam még egy hópehely kalandjairól, pedig igazán izgalmas és érdekes volt. Megtudhatjuk, hogyan indulnak el a hópelyhek a felhőkről az útjukra, hogyan dől el, hogy hová esnek, és hogy mi történik velük.
Látják-e őket a gyerekek, és mit tud tenni egy hópehelylány a gyerekekért, tud-e velük beszélgetni és esetleg tud-e rajtuk segíteni, ha szükségük van rá. Azt a titkot is megtudhatjuk, hogyan tud egy hópehely régi karácsonyokba visszautazni, és ott élni át kalandokat. Megismerünk királylányokat, láthatunk gazdag karácsonyokat. Majd egy más alkalommal a szegények karácsonyaiba is betekinthetünk, de éjféli misére, betlehemezésre és cirkuszba is elmehetünk Hangával.
Egy gyöngyszemű lányról szól Boldizsár Ildikó meséje, akinek gyönyörű gyöngyszemei vannak, de születése óta nem lát velük. Ennek ellenére a lány mindig melegséget és fényességet sugárzott maga körül, aki csak meglátta, elámult a lány különleges kisugárzásán.
Csodaszép történet a Karácsonyról, szép gondolatok arról, hogy mit is kellene jelentenie ennek az ünnepnek, hogyan tudnánk boldogan, elégedetten és nyugalomban megélni, átélni ezeket a szépséges napokat. Miben kell keresnünk a karácsony szépségét? A megfoghatóban, a megláthatóban van-e az ünnep varázsa, az ajándékok, az ételek sokasága adja-e, vagy valahol máshol van elrejtve?
A mese és a beszélgetés közben Farkasházi Réka és a Tintanyúl együttes előadásában karácsonyi, téli hangulatú változatos dallamokat hallgathatunk meg a könyvhöz mellékelt CD-n.
Közben pedig gyönyörködhetünk Szimonidesz Hajnalka csodálatos illusztrációiban, melyek nagyon bájosak, finomak, akárcsak maga a történet.
Egy adventi kalendárium, ami nem cukorkákat, csokikat és kézzelfogható ajándékokat tartogat nekünk és gyermekeinknek, hanem rímeket, és különös, egyedi hangulatú illusztrációkat.
Az adventi időszak mind a 24 napjára jut egy-egy kedves, jól rímelő vers, amelynek mindegyike a télhez, az ünnepváráshoz és az ünnepi tevékenységekhez kapcsolódik. Pihe-puha meleg dolgokhoz, mint a sapka, a csizma és a párna, téli jellemzőkhöz, mint a hópihe, a hóesés, a mikulás, de megfordulnak a versekben cinegék és varjak is.
Fülbemászó rímek, kedves hangulatú versek, nagyszerű illusztrációk - ezt adja nekünk ez az adventi kalendárium, amit az ünnep után is lehet olvasgatni.
Megismerjük a csodát, a barátság erejét, az akarat mindenhatóságát, nevetünk és izgulunk, fantasztikusan karácsonyi kalandban van részünk.
Tom Fletcher könyvében egy árva kis dinoszaurusz a dinótojásban a tenger mélyén, jégbefagyva túlélte a szülei, testvérei, az összes dinoszaurusz és a világ pusztulását. Ám több millió évvel később a játékokat bányászó manók kibányászták és egyből a Mikulás elé járultak a tojással.
Nem is tudjátok elképzelni, hogy mit tett Mikulás a dinótojással!!? :D A lényeg, hogy a kis dinónak sikerült kibújnia belőle és Christmasaurus lett a neve. Boldogan éldegélt Manófalván, segített, ahol tudott, de eljött az idő, amikor azt érezte, hogy más, mint a többiek, szomorkodni kezdett, nem találta a helyét.
Titkokra derül fény, barátságok köttetnek, miközben az elfogadás és a szeretet nagyon fontos szerepet kap ebben az őrülten aranyos történetben. Vicces, aranyos, hangulatos mese, mely segíthet és erőt is adhat.
Félve vallom be, hogy háromgyermekes (ebből kettő már túl a nagykorúságon) családanyává kellett válnom ahhoz, hogy közelebbről megismerkedjek a Grincs történetével. (Ez 2019-ben történt.) Tudtam, hogy ki vagy mi ő, de különösebben nem érdekelt egy ilyen alak, aki nem szereti a karácsonyt, sőt még másoktól is el akarja lopni. Nem láttam a Jim Carrey-féle filmet és nem olvastam róla, tulajdonképpen csak annyit tudtam, hogy egy gonosz, zöld szőrös valami, vagy valaki.
Dr. Seuss 1957-ben írt könyve azonban még ma is nagyon időszerű, mert grincsek tulajdonképpen mindig is lesznek köztünk, karácsony is mindig lesz, és bennünk is mindig ott lesz az izgalom, hogy jól sikerüljön. A Grincs is valami ilyesmire vágyott, de mivel valamiért nem adatott meg neki, ezért utálta a karácsonyt.
Csengő-bongó harangok, ének és szeretet, karácsonyi dalok, együttlét, ettől mind undorodott, ezért csak egyet tehetett. Álruhát öltött és magát mikulásnak, kutyáját rénszarvasnak álcázva elindult, hogy ördögi tervét végrehajtsa.
Ez a könyv magyar szerzők csodálatos meséivel van tele. Alapból szeretem ezt a 3-5-8 perces mesés koncepciót, (bár meg vagyok győződve arról, hogy a mesét szerető gyerekeknek egy mese tuti nem elég egyszerre), de az, hogy még magyar szerzők meséit is tartalmazza, az egy külön plusz élmény.
Fantasztikus ráhangolódás ez az ünnepekre, a télapó várásra, a karácsonyi hangulatra, nem csak a gyerekeknek, hanem a felnőttnek is, aki felolvassa a meséket. Van közte vicces mese, megható, aranyos, szeretettel teli, melankolikus, állatos, télváró, kalandos, kicsit abszurd, karácsonyfa díszítő, szóval elég változatos a felhozatal.
Egy ilyen téli, karácsonyi meseválogatásnak minden gyerek könyvespolcán ott a helye, jó szívvel ajánlom ezt a könyvet.
Ez nem kifejezetten karácsonyi, mint inkább téli mese, de nagy kedvencem a szerzőpáros, és ez a kis történet is nagyon tetszett. Bot Benő egy majdnem rosszul végződő kalandját foglalja össze, amelyben elszakad a gyerekeitől és a feleségétől, jár a kutya szájában, részt vesz dobálóversenyen, melyben őt dobálják, egy hattyúfészekben is szerepet játszik egy kis ideig.
Majd lesz zászlórúd, kard, táskatartó, toll, íj, ütő és bumeráng, bár egyik sem szeretne lenni.
Mint ahogyan hóember keze sem, egyszerűen csak hazamenne, ahol várja a családja. És hogy hogy kerül a télapó a mesébe? Elég fontos szerepe van Bot Benő sorsának alakulásában, melyben végül minden jóra fordul.
Bot Benő nagyon aranyos figura, a könyv illusztrációi csodásak, már sokszor leírtam, hogy nagy rajongója vagyok Axel Scheffler rajzainak.
Ez a kötet Matt Haig 3 kötetes regényfolyamának első része, és ez a csodálatos könyv sokunk kíváncsiságát elégítheti ki. Ki ne lenne kíváncsi arra, hogy ki a Télapó, mit csinált addig, amíg Télapóvá nőtt, hogy került az Északi-sarkra, kikkel barátkozik, mit csinál egész nap, sőt, egész évben, és mikor találta ki, hogy ő bizony Télapó lesz.
Kedves, bájos, aranyos, vicces, lenyűgöző mese, varázslattal és szeretettel teli történet, újra gyereknek érezhettem magam az olvasása közben.
Tudtátok, hogy az embereknek nagyon furcsa fülük van és úgy egyáltalán szörnyen néznek ki? Sok rossz tulajdonságuk is van, például lépten-nyomon hangoztatják azt a szót, hogy képtelenség. A koboldok ezt a szót soha nem mondják ki! És ismerik az óhajtósóhajtás varázslatot is!! És még mennyi mindent, amit csak koboldok tudnak!
Nemcsak koboldokról, de glimpikről, rénszarvasokról, medvéről, kisegérről és minden más mesebeli lényről olvashattok ebben a könyvben.
Ebben a történetben ismét találkozunk Karácsony apóval és annyit elárulhatok, hogy éppen annyira szeretnivaló, kedves, aranyos, jóságos apó lett belőle, ahogyan azt mindig is képzeltük. Nevezzük bárhogy, Karácsony apónak, Télapónak vagy Mikulásnak, ő valóban az a csoda, aki egyetlen éjszaka hordja szét az egész világon az ajándékokat, aki minden gyereket szeret, sőt, ne lepődjetek meg, a felnőtteket is szereti. A süteményt is szereti, ezért néha igencsak keményen kell küzdenie egy-egy kéményben, hogy beférjen. Vagy éppen ki. :D
A könyvből azt is megtudhatjuk, hogy mit csinál az év többi részében, azokban a napokban, hónapokban, amikor nem az ajándékokat hordja, és megismerhetjük Koboldfalva lakóit, annak a titoknak a tudói lehetünk, hogy néha a koboldok között is vannak nézeteltérések, megismerhetjük a buta, de nem reménytelen trollokat, az igazmondó glimpiket, a szárnyas meseglimpiket, akik egy új, hosszú szóért a lelküket eladják és természetesen ismét találkozhatunk a rénszarvasokkal.
No de ki az a lány, aki megmenti a karácsonyt? És miért kell megmenteni? Mindent megtudunk a könyvből, amelyben még Londonba is elutazhatunk, és bizony még Viktória királynő hálószobájába is benézhetünk. Az összes szarvassal és Karácsony apóval együtt!
Ez a rész ugyancsak érdekes címet kapott, nagyon kíváncsi voltam, mi köze a csokitojásnak a karácsonyhoz. A történet jól végződik, mert egy karácsonyi könyv nem végződhet rosszul, ez egyértelmű. A karácsony az idén sem maradt el, tehát Koboldfalván még mindig jól mennek a dolgok.
Varázslatos, szívet melengető, humoros történet, mely bennünket felnőtteket is elvarázsol, és már-már látni véljük Karácsony apó szánját és rénszarvasait egy-egy holdvilágos karácsony éjszakán. Mert csodák igenis léteznek.
Tolkien 23 éven keresztül minden évben karácsony előtt és néha utána is levelet írt a gyerekeinek, mint Karácsony Miklós apó. Biztosította őket, hogy megkapta a levelüket, és ebben az évben is igyekszik eljuttatni hozzájuk az ajándékokat. Közben elmesélte minden levelében, hogyan zajlik az élet az Északi-sarki Karácsony házban.
A könyvben megismerjük az eredeti, reszketeg kézzel írt leveleket, borítékokat és Tolkien saját illusztrációit, melyeket a levelekhez rajzolt. Szívmelengető, szeretettel teli, nagyon kedves olvasmány volt ez a könyv. Mesélő kedve, no és tehetsége itt is megmutatkozott a szerzőnek, mert minden évben történt valami érdekes, valami zűrzavar, de azért az ajándékok mindig megérkeztek.
Jókat kuncogtam a levelek olvasása közben, és többször is megpróbáltam elképzelni, hogy vajon miként reagáltak a gyerekei ezekre a levelekre. Meddig hittek Mikulás apóban? Ha ilyen leveleket kaptam volna, azt hiszem, egész felnőtt koromig képes lettem volna hinni benne, s még azután is.
Ez a történet gyönyörűszép, szomorú, tele van szeretettel, reménységgel, csodával és emlékezéssel.
Tulajdonképpen egy adventi naptárat kapunk ebben a könyvben, minden napra egy újabb fejezettel, mellyel napról napra közelebb jutunk karácsonyhoz, mint ahogyan a könyv főhőse, a 10 éves Noel is, akiről a történetek szólnak.
Noelnek karácsonykor van a szülinapja is, így duplán ünnepelhet. Azaz ünnepelhetne, ha a családjában nem uralkodna valami mélységes szomorúság, a napok nem lennének szürkék, egyhangúak, ha a szülei nem viselkednének úgy, mint akikből minden érzelem, minden szeretet kihalt volna, és nem érdekli őket semmi, és ha a mindig dacos, harcos kishúga nem lenne csendes és engedelmes, ha nem érezné azt, mintha mindenkit kicseréltek volna.
Ebben a történetben benne van a csoda, a karácsony csodája és a szeretet csodája, egy olyan könyv ez, amely minden évben elolvasandó karácsonyi hagyománnyá válhat. Megérint, megríkat, átérezzük vele az örömteli várakozást, vagy inkább vágyakozást a karácsony után, egy elvesztett családtag fájó hiányát.
Egy bájos mese Ragacsról, a kiscicáról, aki meglehetősen félősnek és bátortalannak érzi magát, de megtanulja leküzdeni a félelmét, a szerettei érdekében nem törődik vele, és a történet végére minden jóra fordul.
Ragacs éppen olyan, mint egy kis embergyerek, kíváncsi, szereti a nyalánkságokat, vannak barátai, iskolába jár, szeret játszótérre járni a nővérével és az anyukájával, bár kicsit félénk. Izgalommal várja a Mikulást, imádja a karácsonyt, szeret ajándékokat bontogatni és jó nagyot szundítani a pihe-puha párnáján.
Aranyos mese, nagyon vidám és imádnivaló illusztrációkkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése