Paul Newman 1986-ban kezdett el dolgozni a memoárján, barátjával Stewart Stern forgatókönyvíróval, aki azt a feladatot kapta Paultól, hogy a családjával és barátaival készítsen szóbeli riportokat, amelyben őszintén és nyíltan elmondják a színészről a gondolataikat, emlékeiket.
Néhány év után abbahagyták ezt a projektet, majd Paul Newman 2008-ban, 83 éves korában meghalt. Gyermekei között időnként szóba került az elfeledett és félbehagyott önéletrajz és néhány évvel később előkerült egy családi raktárból a 14ezer oldalas kézirat.
Ebből született meg ez a memoár, ami egy kicsit máshogyan mutatja meg a híres színészt, úgy láttatja, ahogy ő látta saját magát és az életét, valamint úgy, ahogy a barátai és családja ismerték őt.
Paul saját bevallása szerint is nagyon zárkózott, nehezen megnyíló ember volt. Ebben az életrajzban viszont bátran, őszintén és nyíltan vallott, minden félelméről, hibájáról és tetteiről. Megosztotta gondolatait és érzéseit a gyermekkoráról, házasságairól, a karrierjéről, valamint az apaságáról.
Paul Newman a világ egyik leghíresebb színésze volt, mégis elég rossz véleménnyel volt magáról és nem is értette, hogy miért lett ő ennyire sikeres. Nagyon jó barát és végtelenül jólelkű ember volt, de egész életében terápiára volt szüksége, hogy ezt el tudja hinni magáról. Nem titkolta alkoholfüggőségét sem, amit munkával és jó fizikai erőnléttel kompenzált.
Joanne Woodward második felesége volt élete szerelme, akivel haláláig együtt is élt, bár házasságuk nem volt teljesen problémamentes, voltak nehézségeik időnként. Nehezen tudta feldolgozni 28 éves fia halálát, aki kábítószer-túladagolásban halt meg, Paulnak élethosszig tartó bűntudata volt emiatt.
Egész életében azt érezte, hogy még van hová fejlődni, mind emberileg, mind színészileg. Rengeteget jótékonykodott, azt állította, hogy ha van miből, akkor nem nehéz. Barátaival kitalált egy salátaöntetet, amiből sikeres vállalkozás lett, olyan jól sikerült el, hogy egyszer csak dőlni kezdett hozzájuk a pénz.
Egy rendkívül gazdag életutat ismerhetünk meg ebből a könyvből, olvashatunk a háborúban töltött napjairól, egyetemi éveiről és arról, hogyan fordult a színészet felé. Megtudjuk, hogy mennyire zavarónak tartotta, hogy egész életében a szépségét, jóképűségét tartották az egyik nagy erényének, pedig arról nem tehetett.
Támogatott polgárjogi mozgalmat, támogatta Martin Luther Kinget és bátran kiállt politikai nézetei mellett. 1985-ben alapította meg a saját jótékonysági szervezetét, amely azt tűzte ki célul, hogy nyári tábort szervez súlyosan beteg gyermekeknek. Azóta a világ számos országa csatlakozott a kezdeményezéshez, köztük Magyarország is.
A színészmesterség mellett az autóversenyzés lett a legnagyobb szenvedélye. Paul Newman egész életében igyekezett zárkózottan élni, de ez sikeres színészként nehéz feladat volt.
Egy őszinte memoár egy nagyszerű emberről, aki egész életében küzdött a démonai ellen. Talán utolsó éveire megkönnyebbült kicsit.
Bea
"Ma már úgy tekintek azokra az évekre, mint egy hatalmas kudarc kezdetére: csődöt mondtam családfenntartóként, nem tudtam igazi otthont teremteni Jackie-nek, megbuktam férjként és apaként, az ágyban és a színpadon. Egyiket sem tagadom. Nem próbálok szépíteni semmin. Veleszületett hajlamom van arra, hogy a dolgok árnyoldalát lássam."
*****
"A gyerektábor egy komoly érzelmi drámából született, amely valahol mélyen zajlott Paulban. Az emberek ritkán tudnak igazán önazonosak lenni: amikor teljes összhangban van a belső késztetés és az, ami kisül belőle. Ez a tábor vegytiszta párlata Paulnak, a leglényege. Szívből szereti, és ez az őszinte lelkesedés mást is beleránt a dologba. Igazi csoda." /Stewart Stern/
****
"Olyan hosszú ideig tart felnőni, és mire az embernek rendesen benő a feje lágya, mindazok, akikkel felnőtt, már sehol sincsenek." /Joanne Woodward/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése