Anna rövid időn belül mindkét szülőjét elvesztette, először az édesapját, majd néhány hónap múlva az édesanyját is. Ez még nem is volna annyira különös és szokatlan, de az már igen, hogy mindketten öngyilkosok lettek, az pedig, hogy mind a ketten ugyanúgy vetettek véget életüknek, az már annál inkább meglepő és hátborzongató.
Anna megpróbálja élni tovább az életét a szüleitől örökölt lakásában, ahol most már nem egyedül él. Nemrég született kisbabájával és annak édesapjával próbálta normális mederbe terelni az életét, ugyanis szülei halála után pszichológus segítségét vette igénybe, aki viszont beleszeretett a lányba és hamarosan közös gyermekük született.
A lány ezen amúgy is nagyon sokat törte a fejét, meg volt győződve, hogy a szülei nem öngyilkosok lettek, egyszerűen nem lehettek azok, hanem meggyilkolták őket, mert egyszerűen képtelenségnek tartotta a halálukat és annak körülményeit is. Az ajtó előtt talált képeslappal felkeresi a rendőrséget.
Ez a történet alapja, mely egy fordulatokkal, meglepetésekkel és izgalmakkal teli thriller, többször is leesett az állam közben, pedig már előfordult az is, hogy úgy véltem, tudom a megoldást, sikerült kinyomoznom, mi történhetett. Néha azért elgondolkodtam erősen ezeken az hirtelen és meghökkentő fordulatokon, talán nem is találtam mindet teljesen hihetőnek, de a lélektani része a könyvnek magával ragadott és nagy együttérzéssel követtem a nyugalmazott nyomozó küzdelmét a felesége betegségével és önmaga helyzetének elfogadásával, valamint Anna belső vívódásait, amint végiggondolta gyermekkora eseményeit, újraélte az érzelmeket és tisztábban kezdett látni dolgokat a szülei életéről, amit annak idején csak látott, de nem fogott fel.
Legszimpatikusabb karakterem a nyugdíjas zsaru Murray Mackenzie volt, nagyon megnyerő, a feleségével való kapcsolata egyszerűen imádni való, akár egy sorozatot is lehetne építeni erre a végtelenül szimpatikus és hűséges emberre.
Úgy szőtte a szálakat a szerző, hogy a szereplők közül mindenkit gyanúba keverjen a történet közben, így volt, amikor Anna párja Márk lett a gyanúim célpontja, de a nagybátyjára is ferde szemmel néztem időnként, aki a szüleivel közös autókereskedést vitte tovább. No és ott volt a sebész szomszéd, aki szintén belekeveredett az eseményekbe. Vagy Laura, aki Anna barátnője volt. Vajon tényleg az volt? És Annával minden rendben van? Ez az a könyv, amiben mindig van egy váratlan fordulat, egy meglepő esemény, ami miatt nem tudod letenni és azonnal a végére lapoznál, mert nem mindig bírod a feszültséget. Persze ez vétek lett volna, hiszen akkor meg kimaradsz az odavezető útból, így csak gyorsan falod az oldalakat.
A történet felváltva játszódik Anna és a mozgalmas thriller többi szereplője között, ezek a tagolások nagyon jó kis feszültséget teremtenek és a lassan induló események a végére teljesen felpörgetik a nyugalmunkat.
Clare Mackintosh élvezetes, olvasmányos stílusban ír, nincsenek üresjáratok az események között, amelyekről egy szóval többet sem árulhatok el a bejegyzésben, hiszen egy fordulatokkal és titkokkal teli thrillerről van szó, amely egy-két kifogásom ellenére is izgalmasra és meglehetősen különösre sikerült.
Bea
"(...) az anyaság a világ legjobban őrzött titka: hiszen az összes létező könyv, film vagy tanács sem tudna felkészíteni arra a mindent felemésztő érzésre, hogy ezen aprócska ember életében te vagy a minden. És hogy neked ő a minden."
*****
"Hiszen nem lehet előre megítélni, ki milyen apa lesz, nem igaz? Azt mondják, ösztönösen azon tulajdonságot keressük egy potenciális partnerben, amelyre szükségünk van: őszinteséget, erőt, szeretetet. Ám azt nem tudhatjuk, hajlandó lesz-e nekiindulni hajnali háromkor, hogy feketeribizli-lekvárt hozzon nekünk, amikor épp azt kívánjuk; vagy besegít-e az éjszakai etetésnél - illetve, mire kiderül, már túl késő visszalépni."
*****
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése