Már a címe is milyen szép ennek a könyvnek!! Miután pedig meghallgattam Lassus Zsoldosszerenádját, aminek a kezdő sora a könyv címe, rendszeresen megszólalt a fejemben a könyv olvasása közben.
Ez a történet egyszerre történelem, egyszerre mese. Finom és kegyetlen, izgalmas és informatív, egy fantasztikus korrajz, valós és fiktív szereplőkkel.
A könyv főhőse Johanna, akit tudós édesapja, dr. Jeszenszky János feleségét korán elveszítve, nagy-nagy szeretettel nevelt fel, megadva neki mindent, amit csak egyedülálló szülőként tudott. Johanna sokkal többet kapott édesapjától, mint az abban a korban, az 1600-as években megszokott volt, elkísérhette a betegeihez, megbeszélte vele a tudomány új eredményeit. A férfi nagy örömmel tanítgatta a lányát, mindkét szereplő teljes mértékkel kivívta az elismerésemet.
Mörk Leonóra Johanna alakjában egy olyan karaktert teremtett meg, akiben hatalmas tudásszomj lakozott, a lelke is nagyon szép volt, nem csak ő maga, mindamellett pedig iszonyatosan bátor. Elutazott, hogy távol az édesapjától tanulhasson annak orvos barátja mellett, hogy megmenthesse szeretett unokafivérét, akit a kor betegsége, szifilisz fertőzött meg.
Egy nagyon szép apa-lánya kapcsolatról olvashatunk Johanna gondolatain keresztül és megismerhetjük a lány napjait, hogyan birkózik meg a kor elvárásaival, miként tudja saját vágyait és akaratát érvényesíteni egy olyan korban, amikor a nők lehetőségei kimerültek a férjhez menésben és a gyerekszülésben, és senki nem foglalkozott azzal, hogy esetleg ezt kislányként kell megtenniük, ami akár a halálukhoz is vezet.
Olvashatunk arról, hogyan találkozik a szerelemmel. Egy olyan szerelemmel, ami szabálytalan, nem megszokott. De érdekli-e ez a szerelmeseket? Hiszen azt mondják, a szerelem mindent legyőz... Tényleg így van? Boldog lehet-e Johanna és a kor egyik híres énekese Niccoló, akit kisfiú korában kasztráltak, hogy örökké megmaradjon angyali hangja?
Megismerjük Niccoló kegyetlen sorsát és olvasunk a kasztrálásról, amely borzalom az 1500-as évek közepén bukkant fel Itáliában, ahol a templomi énekléshez szükség volt minden hangszínre, de akkoriban még nem engedtek nőket énekelni, ezért a kiválasztott kisfiúkra ilyen borzalmas sors várt. A 17. század elején a kasztrált énekesek szinte sztárrá váltak, az opera, mint zenei műfaj megszületésének köszönhetően.
A regénynek magyar, méghozzá soproni vonatkozása is van. Johanna apja, magyar származású, ezért a történet lapjain Sopronban is időzhetünk egy kicsit, ami számomra különösen kedves momentum volt.
Nagyon szerettem azt, hogy ennyi új ismeretet kapok a könyvtől, sok mindennek utána is olvastam, és meglepően sok valós eseményt is találunk a lapokon. Érdekes volt a szifiliszről ennyire behatóan olvasni, mert igazából csak annyit tudtam róla, hogy szexuális úton terjedő betegség, de fogalmam sem volt például, hogy az anya méhében fejlődő magzatokra milyen hatással lehet, és hogy mennyi a gyógyulási esélye egy szifiliszes betegnek.
A gyógynövényes utalások is nagyon tetszettek, minden fejezet címe egy gyógynövény neve, ezzel talán még jobban érzékeltette a szerző, hogy meglehetősen a régmúltban járunk, amikor az emberek még jobban bíztak a gyógynövények erejében.
Amit még különösen nagyon szerettem ebben a könyvben, hogy a főszereplők között nem találtam gonosz és álságos szereplőket, ezért teljes szívvel bele tudtam élni magam a sorsukba, de ezzel nem akarom azt mondani, hogy ez egy mézes-mázos tündérmese lenne. A gonoszság és a kegyetlenség a járványokban, a történelemben és az emberek társadalmi különbözőségében mutatkozott meg.
Nagyon kedveltem Johannát, az okos, kedves, érzelmekkel teli lányt és a szerelmet, ami Niccolóhoz fűzte. Csodálatos emberi kapcsolatokat, érzelmeket, szenvedélyeket keltett életre a szerző ebben a könyvben.
Sok mindenről szól ez a gyönyörű, történelmi romantikus történet. Történelemről, tudományról, művészetről, mindez nagyon erős érzelmekkel, kemény emberi sorsokkal fűszerezve, miközben végig olyan érzésem volt, hogy ez mennyire jó, finoman szelíd és csodaszép olvasmány.
Bea
Akit szeretünk, amellett kitartunk, bármi történjen."
*****
"(...) jobb szembesülni az igazsággal, akár fájdalom árán is, mint hazugságban élni."
*****
"Azzal, akit szeretek, és aki szeret engem, bárhol tudnék élni."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése