Ez egy sztori a sztoriban történet, múlt a jelenben, melyet Maggie a világhírű fotós mesél el ifjú kollégájának, aki főnökasszonya minden régi történetét nagy érdeklődéssel és együttérzéssel hallgatja. Maggie lesújtó diagnózist kapott az egészségét illetően, a rák megtámadta a szervezetét és a kezelések nem mutatnak javulást, így a nő élete közepén visszatér fiatalkora emlékeihez és ezt megosztja a munkában nagyon rátermett fiatalemberrel.
Közeledik a karácsony, mindketten magányosan készülnek eltölteni New Yorkban, de az élet úgy alakítja a dolgokat, hogy együtt, egymásnak mesélve, néhány közös programmal és vacsorával egyikük sem marad magára karácsonyra, mintegy társaságként egymást kapják ajándékba a sorstól.
A regény egy összetett történet, melyben jelen van tinédzser-terhesség, örökbefogadás, a szülői elvárások szerinti élet, első szerelem, önmegvalósítás, betegség. Olyan karakterek kelnek életre ebben a könyvben, amire akár azt is mondhatnánk, hogy csak a könyvekben léteznek, de mégsem mondom, mert ha szerencsénk van, akkor igenis találkozunk ilyen emberekkel.
Ott van például a fiatal Maggie nagynénje, Linda néni és barátnője Gwen, a két valaha volt apáca, jelenleg egy kis tengerparti büfét és kávézót vezetnek együtt és a magánéletükben is nagyon jól megértik egymást. Ide, a világ háta mögött lévő kis településre Ocracoke-ba költöztették a szülei Maggie-t, hogy megmentsék a lányt a terhességgel járó szégyentől, de inkább magukat akarták megvédeni az emberek véleményétől, vagy nem is tudom mitől, de tény, hogy szegény lánynak eléggé szeretet nélküli kapcsolata volt a szüleivel, mi olvasók így láttuk, Maggie is így érezte, de azért ő reménykedett benne, hogy nem így van. Talán tényleg nem is volt így, hiszen nekik is volt néhány pozitív tulajdonságuk. Linda, a nagynéni és Gwen viszont tele vannak bölcsességgel, megértéssel és a gyógyulás felé terelgetik Maggie-t.
Mikor már azt hitte, hogy itt a világvégén csak a magány és az unalom vár rá gyermeke megszületéséig, megismerkedik Bryce-szal, aki megtanítja a fotózás alapjaira és tulajdonképpen ő adta át neki a fotózás szeretetét és ébresztette rá arra, hogy akár a saját álmait is megvalósíthatja, ahelyett, hogy a szülei utasítása szerint éli az életét. A fiú korrepetálja Maggie-t, hogy magántanulóként le tudja tenni a vizsgáit és azt is megtanítja a lánynak, hogy senki sem tökéletes, és őt is lehet szeretni, bármi történt is vele, mert mindenki megérdemli, hogy szeressék.
Megismerkedik a fiú családjával is, egyre jobb kapcsolatba kerül a nagynénjével és már nem is látja annyira sötéten a világot. Hamarosan mindketten rádöbbennek, hogy amit egymás iránt éreznek az nem más, mint a nagybetűs Szerelem.
A jelenben pedig megtudjuk a középkorú Maggie-tól, hogy mi történt a terhességével, mi lett a nagy szerelemmel, hogyan lett belőle világhírű fotós és miként küzd a betegségével, és egyáltalán, hogyan alakult az élete. Nicholas Sparks nagyon tehetséges mesemondó, de ez nem lep meg senkit szerintem, aki ismeri a könyveit. Garantáltan megszakad a szívünk olvasás közben legalább egyszer, de nem ritkán kétszer is, és könnyeinket nyeldesve olvassuk ezt az érzelmekkel teli könyvet.
A kívánság a szeretet, a szerelem, a barátság, az élet kiszámíthatatlanságának és szépségének története, és két fontos karácsonyt is megmutat Maggie életében, de ettől egyáltalán nem számít karácsonyi történetnek.
Bea
"Mindenki hibázhat. Csak annyit tehetünk, hogy állandóan a legjobb formánkat hozzuk."
*****
"A szerelem a múltról, a jelenről és a jövőről szól."
*****
"Maggie Dawes világéletében szabad és nyughatatlan lélek volt.
Szerette a New York-i karácsonyokat, bár mindig megállapította,
hogy fényképen jobban mutatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése