Elle Cosimano: Finlay Donovan ölni tudna

Finlay Donovan 1.

Ez a könyv nekem annyira bejött, hogy igazán kíváncsi vagyok, hogy mit tartogat még a szerző a következő részekre, és nagyon drukkolok neki, hogy tudja tartani ezt a szintet, mert ez az első rész zseniálisan szórakoztató volt.

Egy őrült krimiparódia, melyben Finlay Donovant, a kétgyermekes, válófélben lévő, mindig rohanó és anyagilag teljesen leégett anyukát, aki nem mellesleg író, de éppen nem megy neki az írás, és a családjából senki nem igazán nézi foglalkozásnak azt, hogy ő könyvet ír, szóval Finlay-t véletlenül bérgyilkosnak nézik, és felkérik egy gyilkosságra egy olyan összeget ígérve ezért, amivel minden anyagi gondját meg tudná oldani. 

Nagyon érdekes kezdet ez egy történetnek, de még érdekesebb a folytatás, ahogyan végül Finlay belekeveredik, belebonyolódik az eseményekbe. Egy véletlenül lett hulla, egy másik nőhöz költöző férj, két kicsi gyerek, egy sürgető irodalmi ügynök, egy bébiszitter, egy jóképű hódoló, egy kíváncsi, mindent megfigyelő szomszéd hölgy, minden van ebben a regényben és még ettől is több, de nekem egy egy pillanatig nem volt ez sok, egyszerűen imádtam, iszonyatosan jól szórakoztam rajta és nagyon drukkoltam Finlay-nek, hogy sikerüljön megírnia a könyvét és a bérgyilkosságok ügye is megnyugtatóan rendeződjön el. 

Nagyon sokat nevettem és izgultam, ez a könyv egyáltalán nem veszi magát komolyan és az olvasóknak sem szabad komolyan venni sem magukat, sem a történetet. Egyszerűen csak lazán hagyjuk magunkat sodortatni az eseményekkel és nézzük, hogy mibe keveredik Finlay és Veró, a hajdani bébiszitterből lett bentlakó dada és lakótárs az események sűrűjében. Egyszerre barátnő, titkárnő, menedzser, anya, háztartási alkalmazott és tettestárs. A kérdés, hogy miben is?

Történt akkor gyilkosság vagy nem történt?  Ez végig nagy kérdése ennek a remek, humoros regénynek és még számos más kérdés is felmerül, amit a két nő megpróbál kideríteni. Nem mintha különösebben érdekelné őket, viszont annyira belekeveredtek az eseményekbe, hogy úgy van csak esélyük tisztán látni és kikeveredni belőle, ha még jobban belevetik magukat a sűrűjébe. 

A karakterek, az események, az írás stílusa annyira lenyűgözött, hogy én mindent jónak találtam ebben a történetben. Könnyed, komikus, pörgős, letehetetlen és fordulatos. Ki gondolná, hogy egy gyilkosság ennyire szórakoztató is tud lenni?

Úgy izgulsz, hogy közben nevetgélsz és drukkolsz a főszereplőidnek, hogy ki ne derüljön valami, mert bizony akkor ki írja meg a félig kész regényt, ki neveli fel a gyerekeket. A gyerekeket, akikért az anyagilag jól elengedett férj és a csábító szerető gyermekelhelyezési pert akar indítani, és a regényt, ami már félig elkészülten is hatalmas összeggel járó új szerződést hoz  Finlay-nek. 

A szereplők jól kidolgozottak, érdekesek voltak. Kedvencem Finlay mellett Vero volt, a dada, bájos, talpraesett, pörgős, még akkor is, ha néha túlzásba esett, Julian a csapos és Nick, a zsaru is kielégítően alakították a rájuk bízott szerepet. A megbízók, a maffiózók és egyéb szereplők is nagyon a helyükön voltak, és éppen annyit kaptunk belőlük, amitől nem lett egy 2. kategóriás akcióregény a történet, hanem megmaradt annak az őrületesen szórakoztató és kikapcsoló könyvnek, ahogyan indult és amit az elején ígért.  

Vígjáték és krimi, romantikus és vicces ez a félreértések sorozatán alapuló nagyszerű regény, remélem a következő részek is ennyire szórakoztatóak, humorosak, mozgalmasak és izgalmasak lesznek. 

Bea

"Közismert tény, hogy reggel fél kilenckor általában a legtöbb anya már ölni tudna.

Azon a bizonyos október nyolcadikán, kedden reggel én a magam részéről már

 háromnegyed nyolckor készen álltam rá."

*****

"Ha valami szarnak látszik és bűzlik, akkor az valószínűleg szar."