Lépésről lépésre: A nagycenki Hársfasor

Évek óta jártunk már a lakóhelyünk és Sopron útvonalon autóval, amikor a homlokomra csaptam és megkérdeztem magunktól, hogy miért nem sétáltunk még végig a nagycenki Hársfasoron. A Széchenyi kastély parkjában már többször is jártunk, bár a kastélyban még nem, és mindig gyönyörködve néztem a kastéllyal szembeni hársfasort, a sétálgató, kutyát sétáltató embereket, akik valahová tartottak. Fogalmam sem volt, hogy hová vezet a hársfasor, míg el nem indultunk és el nem olvastam a tájékoztató táblát. 

Végül egy decemberi napot választottunk erre a szép sétára, amikor a hársfasor ősöreg fái lecsupaszodva, lombkoronájuk nélkül mutatták meg magukat, amire első pillantásra azt mondtam, hogy de kár, hogy nem teljes pompájukban, zöld lombos állapotukban látjuk ezeket a méltóságos fákat. 

De ahogy sétáltunk közöttük, már nagyon örültem, hogy télen jöttünk először, mert az nem kérdés, hogy tavasszal és nyáron, de még ősszel is végig fogunk itt sétálni. Viszont most láttuk ezeken az öreg fákon a ráncaikat, a göcsörtjeiket, láttuk a korukat, amit nem tudtak elleplezni mutatós ruhájukkal. Nagyon méltóságosak, tiszteletet parancsolóak voltak, ahogyan álltak és figyeltek bennünket. 

A nagycenki kastélytól induló hársfasor a Fertőboz feletti dombsor gerincéig vezet, és az út végére érve további túralehetőséget kínáló táblákat találunk. A hársfasor pontos ültetésének ideje nem ismert, de nagyjából az 1700-as évek közepén ültették Széchenyi Antal feleségének, gróf Barkóczy Zsuzsannának a kívánságára.  Eredetileg 600 fából állhatott és  kb. 2200 méter hosszúságú volt ez a szépséges fasor. 

A hársfasor idős, gyakran korhadó, odvas fái sok más fajnak, rovaroknak, denevéreknek, madaraknak biztosítanak élőhelyet. 

A fasort eredetileg lovaglóútnak használták, fantasztikus elképzelni, mennyi minden történt ezeknek a fáknak a lombjai alatt, akik már örökké megőrzik maguknak ezeket az eseményeket, bár végigsétálva azért bennünket is megcsap valami a múltból. Ti szoktatok fákat ölelgetni? Próbáljátok ki! Nem is tudom leírni, milyen fantasztikus érzés. Elmondhatatlan, mintha egy titkos nyelven, csak gondolatokkal kommunikálnátok és utána valami keserédes erő fog el, mintha kaptam volna a fától valami kimondhatatlant és megfogalmazhatatlan érzést. 

Néhány helyen meg is pihenhetünk ezeken az eredeti kőpadokon. Vajon kik ültek itt 200 évvel ezelőtt, miről beszélgettek, mire gondoltak és mi lett velük? Talán valamit megérzünk, ha leülünk egy kicsit a padokra. 

A fasor Fertő-tó felőli végében található ligetben 1744-ben emeltek egy kis kápolnát, mellé pedig egy remetelakot építettek. Mindkettőt lebontották az 1800-as évek végén, 2020-ban azonban az eredeti alapján rekonstruálták és a hársfasor elején lévő szoborparkban helyezték el. 

A nagycenki hársfasor egyike volt az első védett területeknek hazánkban, 1942-ben nyilvánították védetté. Napjainkban a fasor megújítása a cél, mert a fák állapota a gondos odafigyelés ellenére rohamosan romlik. Mind a hársfasor, mind a kastélypark hazánk történeti kertjei közé tartozik, természetvédelmi terület. 

A hársfasor végén Széchenyi Béla fiatalon elhunyt feleségének, Erdődy Hannának emeltek síremléket, a fiatalasszony kérésének megfelelően. Erdődy Hanna második gyermekük születése után gyermekágyi lázban halt meg, halála előtt azonban azt kérte férjétől, hogy ne a családi mauzóleumba, hanem a hársfasor végére temessék el, ahová sokszor lovagolt ki, számára kedves hely volt. 

A gróf Kundmann Károly bécsi szobrászt kérte fel a síremlék megalkotására. A szarkofág svédgránitból készült, és Erdődy Hanna bronzmedalionjával díszítették, valamint domborművek idézik meg a fiatalon elhunyt anyát és feleséget. A síremléket 34 kaukázusi fenyő veszi körül, amelynek magjait a gyászoló gróf hozta ázsiai utazásairól. Majd a nagy utazó grófot 46 évi özvegység után szeretett felesége mellé temették. 

Ha már idáig elsétáltok, és még túráznátok, akkor a fertőbozi Gloriette kilátó egy szépséges célpont lehet. Mi ebből az irányból még nem közelítettük meg, de Fertőbozról már igen. Ha Fertőboz felől megyünk, akkor is két lehetőség közül választhatunk, hogy megnézzük a kilátót, vagy felmegyünk sok-sok lépcsőn, vagy pedig egy jó kis  hegyi (domb az inkább, de hegynek tűnik) séta után érhetünk fel, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Fertő-tóra.

Visszafelé sétálva pedig végig a kastélyban gyönyörködhetünk, amit nyugati, keleti és déli oldalról angol stílusú parkrészek öveznek. Egykor a hársfasor is a kert szerves része volt. Sajnos a kastélypark felújítási munkák miatt jelenleg nem látogatható. 

Visszatérve a hársfasor elejére, megtekinthetjük a vasútmúzeum századeleji mozdonyait és kocsijait, sőt ha szerencsénk van és közlekedik a kisvasút, akkor utazhatunk is rajta és egy kicsit más nézőpontból is gyönyörködhetünk a táj szépségében.