A csodÁLLATos tanya és egyéb kalandok

Ismét eltelt jó néhány hónap, mióta nem jártunk a Hajnal tanyán, látogassatok el velem most, nézzük meg hogy vannak a csodálatos lakói, miként telnek napjaik, mi történt velük az elmúlt hónapokban, hogyan töltötték a nyarat és mennyire tetszik nekik az ősz. 

Csipkebogyó friss és piros,
Én meg a szép Sanyi vagyok. 

Kezdjük Sanyival. Sanyi köszöni, jól van. Jön-megy, repked ide-oda, lever ezt-azt, esetleg megeteti a halakat. Vivi pedig nem csak egyszerűen megeteti szeretett állatait, hanem például Sanyinak  finom és szép ennivalót alkot, ő gyöngy helyett papagájeledelt fűz. Sanyi ezt azzal hálálja meg, hogy 5 percig le is foglalja magát a gyönyörűséges étekkel, majd repül tovább, esetleg megkopogtat a csőrével ezt-azt, de ha úgy érzi, hogy arra van szükség, akkor megvigasztalja Vivit, vállára ül és fejéhez dörgöli a fejét. Hihetetlen az állatok beleérző képessége. 

Kösz, nagyon szép ez a füzér, de ezt a répát egy kicsit még meg kell igazítanom. 

Köszi a füzért meg a finomságokat. 
Érzem, hogy most szomorú vagy.
Tudod, hogy szeretlek!

Holly vagyok, jövök-megyek,
néha kicsit eszegetek.
Csipkebogyó, pitypanglevél,
kis gyomromba mind belefér.

Holly, a patkánylány is teljesen beilleszkedett a társaságba, mindenkinek sikerült a szívébe lopnia magát. Egy hete átesett egy kisebb műtéten, egy apró daganatot operáltak ki a hónalja alól, jól viselte az operációt. Sajnos a kisemlősöknél kialakulhatnak kötőszöveti daganatok, amelyek hirtelen nagyra nőve komolyabb problémákat tudnak okozni. Szerencsére Vivi idejében észrevette Holly hónalján a csomót, és a Wefenn - Vadan Szabadon Természetesen Alapítvány segítségével Hollyka Pécsre utazott és ott a Kisállatok rendelőjében szakértő kezek megműtötték. Azóta már otthon is van, és ismét a régi formájában szeretteti magát.

A hős Holly
Fotó: Szalánczi Judit

Itt pedig már otthon boldogan. 

Herceg és Mici élvezik az otthonos, fűtött kuckót, a puha plédeket, úgy tűnik egyaránt szeretik a meleg, napos nyarat, amikor kint heverészhetnek és kalandozhatnak, de az ősz is bejön nekik, ilyenkor szívesen elpihengetnek a ház minden zugában, hogy miben fáradnak el annyira, na azt ember nem értheti. A képek tanúsága szerint Herceg szeret habos, meleg fürdőt venni, utána pedig elnyúlni a vetett, puha ágyban, szorosan gazdihoz bújva és az csak hab a tortán, hogy az ágy végében Igor is őrzi az álmát. Mici is tudja élvezni az életet, elég csak megnézni a narancssárga szőnyegen a és a kanapén felvett testhelyzetét. Igazi elégedettségről tanúskodik Mici testbeszéde.

Csináld már gyorsan azt a képet, nem sokáig fogok itt neked a kamerába bámulni, van jobb dolgom is. 

Hogy kéne ebből a habból egy kicsit szereznem, anélkül, hogy belepottyannék a vízbe? Jól jönne egy kicsi játszani belőle, mert ebben a házban egyszerűen nem találok elég dolgot, amivel szórakoztatnám magam. 

Fárasztó dolog az egész napos játék és semmittevés.
Aludni legjobb a gazdin és a puha ágyneműben.
Ha még Igor is itt van, akkor a medvéktől sem kell félnem.

Hűű, de elfáradtam, míg az ágyról a szőnyegig eljöttem. 
Rám is fér egy kis pihenés. 

Figyelj Herceg, megmutatom, hogy kell igazi macska módra heverészni! 
Kicsit lazábban, mint te csinálod. 

Puszipajtások talán soha nem lesznek, de elvannak együtt, és ennyivel meg is kell elégednünk. Herceg egy mindig nagyon kíváncsi, minden lében kis kanál cica, leveri a dolgokat, ellopja őket, megcsócsálja, de egyszerűen nem lehet nem imádni, és haragudni sem lehet nagyon rá. Októberben volt egy éve, hogy Vivihez költözött, és ez az idő tökéletesen elég volt neki, hogy mindenki szívébe lopja magát. 

Hé Sanyi, nem dobnál le nekem is valami jó cuccot?

Eskü, semmit sem csináltam! Itt feküdtem ma egész délelőtt. Hogy tegnap este volt?
Már tegnap reggeli után idefeküdtem, sehogy sem lökhettem le azt, amit mondasz. 

Márton az elmúlt hetekben kicsit gyengélkedett, valószínűleg vadgalamboktól kapott el valami fertőzést, ezért beköltözött a Hajnal-magánszanatóriumba, ahol élvezte a féltő gondoskodást, ápolást, meleget és szép lassan meggyógyult a sok szeretetnek és a gondos kezeléseknek köszönhetően.  Már óvatos sétákat is tett a tó partján. és beszélgetni is egyre több kedve volt. Míg a többiek a csipkebogyót imádják, ő a szénát részesíti előnyben, 

Nyugi emberek, már jól vagyok!
Nem mondom, nem volt rossz itt heverészni.

Élveztem a  kellemes társaságot, jókat dumáltunk.

De mégiscsak a legjobb friss szénát csipegetni a friss levegőn.

Szép őszi kirándulásokat most is tesz a csapattal Vivi, ilyenkor finomságokat gyűjtenek az otthon maradottaknak, csipkebogyót, galagonyát és kökényt. A csipkebogyót mindenki szereti, és nagyon ügyesen kikerülik, leszedik a tüskéket. Ricsi és Sanyi is imádják ezt az őszi csemegét, de ez sokukra elmondható.

A Szépségesek

Figyu Ricsi, megeheted az egészet, én most speciel tele vagyok. 
Dehogy ettem egész úton, csak finoman nőiesen csipegettem, de vigyáznom kell az alakomra. 

Csipkebogyó érkezett, ettől jókedvű leszek.
Szemem ragyog, farkam lobog,
mert én egy boldog Hobó vagyok. 

Ah, vajon melyikkel kéne kezdeni?
A szénával, a sárga bogyóval, vagy a pirossal?
Ezen még gondolkozom egy kicsit. 

Igor szereti a beauty-perceket, itt éppen egy homokos-iszappakolást kent fel a kis orrocskájára, ami kedves mosolyt is csalt az arcára, de szereti az őszi levélbe hempergést is, mely levelek csinosan megragadnak és mintegy ápolják a szép kis szőrét. És mindezek megkoronázásaként otthon egy meleg fürdő, amivel lemoshatja e remek natúrkozmetikumokat magáról... Igor aztán tudja, hogy kell élni. 

Igor napi szépségrutinja. 
Kezdd egy kis pakolással, arcradírral, mely frissíti a bőröd és szőröd.

Pláne, ha utána egy meleg, finom fürdővel lemosod magadról. :D

Rozi már a kirándulás alatt teleeszegeti magát a finom csipkebogyóval, biztos, ami biztos. Ő egy igazán boldog, vidám egyéniség, csak rá kell nézni, és már attól boldog az ember. 

Akkor most megmutatom, hogy mit kell csinálnod, mikor boldog vagy.
Húzd ki magad, állj két lábon és mosolyogj!
Ha van egy klassz pöttyös kendőd, azt is kösd nyugodtan a nyakadba. 
Ha neked is fehér a szőröd, akkor külön jól áll.

Most pózolunk Csini, te nézz a kamerába ott elől, én itt hátul pedig merengve nézek a távolba.
Mögöttünk a végtelen. Szerintem jól megkomponáltuk a képet. 

A Zöldimádók Társasága

Egy csók és más semmi, jobbra pedig a Türelmesek Klubja.

Csini, a mini szépség

Peti úr is komótosan ballag néha a csapattal, de a drága öregúr annyira elfárad ilyenkor, hogy hazaérve fülét, farkát eldobva alussza át az éjszakát. 

Peti úr nagyon meditál valamin. Talán, hogy milyen jót fog otthon aludni? :D

Na, utánozhattok! Ki tudja ugyanezt a pózt utánam csinálni?

Cécó és Füge, a csodapáros is imádja a csipkebogyót, itt még egy kis homoktövist is kaptak mellé. Fő az egészség és a vitaminbevitel. Nagyon jó társra találtak ők ketten egymásban. 

Nyuszipajtás, gyere faljunk, tömjük tele most a hasunk.

Mázli is remekül van, az őszi horgászversenyt a halőrházból zsűrizte. De talán azért volt ilyen nyugodt és visszafogott, mert az ágy alatt már ott lapulnak az elraktározott törpeharcsák. Amikor Herceg is Vivivel tart a Farkasdi Horgásztóra, megbeszélik Mázlival a világ dolgait,  s természetesen mi mást is csinálnának közben, mint heverésznek. 

Hé, nekem szóltál? Most nem annyira érek rá.

Mit gondolsz pajti, ne együnk meg még egy törpeharcsát az ágy alól?
Vagy egy egeret szeretnél inkább? Lehet az is van ott.

Emlékeztek Ernőre, a kis sarkantyús teknősre? Áprilisban érkezett Vivihez, akkor 51 gramm volt, bő 10 hónap alatt majd a háromszorosára nőtt, a  november eleji mérésen 149 grammot nyomott. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen Vivi nagyon odafigyel az étkezésére. A zöldek mellett egy hónapban egyszer vitaminkúrát kap, a csírákat is jó étvággyal fogyasztja, és virágport is szokott kapni.

Három új lakó is érkezett Vivihez, mióta nem írtam róluk.  Az egyik Benő, a pézsmateknős, aki egy gyönyörű és hatalmas akváriumba költözhetett be. Kis halacskák között vígan úszkál a vízben, hamar berendezkedett és otthon érzi magát. Igencsak sanyarú sorsa volt előtte, mára azonban, mosolygós, kedves, szelíd  és boldog kisteknőssé vált. 

A másik szerencsés, aki Vivihez költözött Bonifác,  a bújós, törékeny kis szőrmók, örökbefogadott tengerimalac. Szeret Vivihez bújni, a közelében lenni, boldogan nyalogatja és prüntyög ilyenkor. Persze, ha kedve szottyan, akkor elszalad, de csak azért, hogy ismét visszatérhessen Vivi mellé. Nagyon barátságos, kedves kis állatka, mindenkihez társaságul szegődik bármikor. Ami azért is érdekes, mert amikor Vivi úgy gondolta, hogy megismerteti egy másik tengerimalaccal, hogy mégis legyen egy társa, több napon át próbálta őket megkedveltetni egymással, de a szimpátia nem alakult ki egyik oldalról sem, dühös ellenkezés volt mindkét malacka részéről. Így Bonifác most a többieket szeretgeti, mindenkihez van egy kedves odabújása, vagy malacpuszija. 

Bonifácnak jól áll az ősz. 

Gyere, megcsókollak! 

Hű, mi ez a csodapalota, ezzel a sok fűvel?
Igazi nekem való hely, remélem jól elbújtam, senki nem talál meg. 

Peti úr, elmesélnéd nekem, hogy volt az, amikor találtál egy szép velőscsontot,
de kiderült, hogy inkább egy kukoricacső volt!

Idebújhatok? Annyi dolgom volt ma, kicsit elfáradtam. 

Most csak hallgassunk Bonifác! Néha jó együtt hallgatni.

Nemrégiben pedig Csigusz érkezett, aki nagyon királyi menüket fogyaszthat. Például gomba, avokádó, csalán, saláta egytálétel egy kis szépiával megfűszerezve. Ja, és néha egy kis fügekaktusz, amiből mindenki más is kapott kóstolót. 

Eddig halogattam, de nem hagyhatom ki.... A végére hagytam a legszomorúbb, legszívfájdítóbb eseményeket, amiket  állatgazdiként sajnos többször is megélünk... 

Cucu és Piri, a két tündérbogyó tengerimalac a nyáron kecskedarazsak támadásának áldozatai lettek, miközben békésen legelésztek az udvaron. Sajnos, mire az orvoshoz értek, már nem lehetett segíteni rajtuk. A kecskedarazsak a föld alatt alakítanak ki maguknak üregeket, vagy vakondtúrásokba költöznek be, elég agresszívak, ha úgy érzik, hogy veszély fenyegeti őket, könyörtelenül támadnak.  

És Zara, a szépséges és jóságos Zara is elment szivárványhídon túlra. Ilyenkor megszakad az ember szíve, és csak úgy tudja túlélni, ha felidézi az együtt töltött gyönyörű éveket, a szépséges és vidám pillanatokat. Sosem feledi el drága állatainak pillantását, érintését, a sok közös sétát és kalandot, amit együtt megéltek. 

Mint mindig, nagyon szépen köszönöm Vivinek a csodálatos képeket!