Játszik a család: Abszolút elfelejtett szavak

A szójátékok a társasjátékok egy olyan fajtáját alkotják, amelyek nem a logikus gondolkodásunkat, vagy az előrelátásunkat és nem is az ügyességünket veszik igénybe, hanem inkább a szókincsünket illetve a kreativitásunkat. Ezek a játékok, gyakorlatilag bárkivel játszhatóak (persze nyilván csak azok közül, akik elég jól beszélik az adott nyelvet, amin a játék zajlik), ugyanakkor azért tapasztalataim szerint nem mindenki találja ugyanúgy szórakoztatónak őket. A szójátékok élvezéséhez kell egyfajta beállítottság, ráadásul sokszor enyhén frusztrálóak tudnak lenni. Bosszantó tud lenni például, ha F-betűvel kezdődő országot kellene találnunk, de Finnországot és Franciaországot már mások is mondták. ( Ebben az esetben helyes válasz lenne egyébként  még Fidzsi.) Egyszóval tehát a szójátékok bármennyire is egyszerű koncepcióra épülnek, nem valók mindenkinek. 

Az Abszolút elfelejtett szavakban azonban abszolút nem a szavak keresése, vagy azok jelentésének magyarázata a feladatunk, hanem csupán az, hogy elhitessük a többi játékossal, hogy tudjuk a szó jelentését, vagy legalábbis a mi magyarázatunk a legvalószínűbb. 

Ebben a játékban ugyanis a szerző 880 olyan szót és 110 közmondást gyűjtött össze, amelyek kevesek által ismertek, tájszavak, idegen eredetűek, vagy egyszerűen csak kivesztek a mindennapi szókincsből, vagy talán nem is igazán voltak részei annak soha (mint például a nyelvújítás során meg nem honosodott szavak). 

A játékos a körében húz egyet a kártyákból, melyekre a szavak és közmondások vannak írva és tetszőlegesen választ ezek közül egyet, amelyet hangosan felolvas a többiek számára. Ezután pedig el kell magyaráznia, hogy mit jelent az adott szó, majd sorban haladva az összes játékos elmondja a saját magyarázatát. Ha ez megtörtént a játékosok szavaznak az előzetesen kiosztott kis fakockáikkal arra, akinek a válaszát a legvalószínűbbnek tartják (saját magára senki nem szavazhat). Ez azért fontos, mert aki itt a legtöbb szavazatot kapja, az két ponttal lesz gazdagabb. Ezután a játékosok kikeresik a szabályfüzetből az adott szó tényleges jelentését és összevetik a saját értelmezéseikkel, ha valaki pontosan adta meg a szó jelentését, egy pontot kap. 

Láthatjuk tehát, hogy ugyan szerezhetünk pontokat, ha ismerjük a szavak jelentését, azonban az igazi lényeg az, hogy elhitessük a többiekkel, hogy tényleg ismerjük és elég kreatív magyarázattal álljunk elő, amiből tulajdonképpen könnyen hihető a szó és a kitalált jelentés közötti asszociáció. Ezért tulajdonképpen ez egyfajta blöffölős játék is. És igazából legalább annyira könnyed partijáték, mint amennyire szójáték, ami közben még játszva tanulhatunk is, mert biztos találunk olyan szavakat és közmondásokat, amiket még csak nem is hallottunk, vagy hallottuk már, de nem vagyunk tisztában a jelentésével, esetleg tájegységenként eltérő lehet a jelentésük. Ezért ez a játék a szórakozva tanulás egyik kitűnő példája. 

Nagyon érdekes megtapasztalásaink voltak a játék folyamán olyan szavakról, amikről azt gondoltuk, hogy mi azt tutibiztosra tudjuk, ezért kellő magabiztossággal elő is tudtuk adni, és egészen addig biztosak voltunk abban, hogy a mi megoldásunk a helyes, míg egy másik játékos egy szintén teljesen hihető megoldással állt elő, és még az is elbizonytalanodott, aki biztos volt benne, hogy ő tudja. 

Sokat nevettünk, mert pl. tudjátok-e, hogy mit jelent az "Eltörött a babostányér" kifejezés? Mi nem tudtuk, csak megközelítő megfejtések merültek fel nálunk, de azóta bevonult  családi használatba. :D Vagy a csízió szó is nagyon érdekes, mert mindenki találkozott már az "érti a csíziót" kifejezéssel, de maga a csízió szerintem sok mindenkinek okozhat meglepetést. És számtalan ilyen kifejezéssel találkozhatunk még ebben a nagyon szórakoztató, nagyon vidám játékban. 

Minden korosztályának ajánlom, mert kiváló kikapcsolódás és nem mellesleg remek emlékidézésre is ad lehetőséget, mert közben felmerültek a nagyszüleink, dédszüleink által használt szavak, sőt a játék szavai között is sok olyan van, amit tőlük is hallhattunk és még az is kiderülhet, hogy már fogalmunk sincs mit jelent. 

Vájling, stakétli, vakaró, kupatető, furutkút, lajbi, ángyom, saroglya - hirtelen ezek a szavak jutottak eszembe nagymamám szóhasználatai közül, de biztos nagyon sok van már, amit el is felejtettem, ez a játék sok ilyet is felidéz.