30. Művészetek Völgye

Sok fesztiválon megfordultunk az évek folyamán, de a Művészetek Völgye már egy ideje az éves "tuti, hogy megyünk" eseményünk. Persze minden alkalommal szeretnénk mind a  10 napra eljutni, de valami mindig közbeszól. Sajnos idén se volt másképp, de azért a 2 hétvégét szinte maradéktalanul abszolváltuk. Mindkét pénteken munkából hazaérve, gyors higiénia után már indultunk is, így este fél 9 körül ott is voltunk. Táskába be 2 behűtött gyümölcsös "sör" és neki is vágtunk a kalandoknak. Az első hétvégéről IDE KATTINTVA  olvashattok.

A második is ugyanígy kezdődött, azzal a kis módosítással, hogy érkezéskor gyorsan felvertem a sátrat, mert az előző heti kocsiban nemalvás után úgy gondoltuk, hogy ez talán egy fokkal jobb lesz, és gondolom nem mondok el újdonságot, hogy úgy is lett. 

Elhatároztuk, hogy megpróbálunk minél több dolgot megnézni, de azt is kitaláltuk, hogy mivel későn érkeztünk, ezért vegyük egyből az irányt a Petendi Pajtához.

Monchichill és Powla 
Nagyon cuki színpadfelügyelőjük volt. :)

Amikor megérkeztünk, még tartott Monchichill és Powla bemelegítője, majd a Zságer & Siblicity formációt néztük, hallgattuk, bólogattunk és kisebb csípőmozdulatokat tettünk. Akit Meo Culpa követett, de sajnos sokáig nem maradhattunk, mert vihar riogatott, úgyhogy a "biztonságos" sátrunkhoz siettünk, és bentről hallgattuk az esőt.  

Petendi Pajta 

Reggel aztán, miután kihasználtuk a frissen pucolt toitoi előnyeit, némi reggeli és egy remek kávé után a Pest-Buda Udvarban néztük meg Bárth János egyszál gitáros előadását arról, hogy: Hogyan alszanak az állatok. Hát, beszarás mennyire jó volt. Pedig alapvetően gyerekműsor. Gondolkodtam is közben, hogy honnan ismerem a csávót. Talán fősuliról, vagy valami buliból, de aztán a kereső kidobta: Örökös The Bits tag. HÁPERSZE! Sokszor láttuk őket, még mikor ő volt az egyik énekes/gitáros tag.

Az előadás dalai a Csirimojo Kiadó könyve alapján készültek.

Ezzel a megfejtéssel átmentünk a Kőbánya Udvarba, ahol pár dal erejéig hallgathattuk a Kapolcsra megy a Zenede előadását, ahol a modern kori zenetörténetet nem csak elmondták, hanem híres dalokkal is illusztrálták. Kiváló zenészek voltak, jó volt őket is látni, hallani.

Kicsit újra nekivágtunk az árusoknak, igaz úgy volt, hogy már nem veszünk semmit, dehát na. Miután visszavittük a kocsiba azokat a dolgokat amiket majdnem nem vettünk meg, felszálltunk a Csigabuszra, és megnéztük mi a helyzet Taliándörögdön.

A Petőfi Udvarban már zajlott egy könyvkötő worshop, amit csak kívülállóként figyeltem pár percet, majd miután beszereztük a vászontáskákat, könyvjelzőket, noteszeket, meg még kitudja miket, elérkezettnek láttuk az időt, hogy megnézzük az egyik helyet, ahol kifejezetten vegán ételeket (is) lehetett kapni. Ez a majdnem szemben lévő Lőke Kúria udvarán helyet kapott street foodos utánfutó volt.

A Petőfi Udvarban szerzett kincsek 

Egy kiváló mártogatós és wrap után vissza a Pest-Buda udvarba, ahol a Tázló együttest láttuk-hallottuk, akiket már tavaly is láttunk a Völgyhétvégéken, és most is kiváló muzsikát játszottak.

Azután a Vega Gésában ettünk még egy vegán hambit hirtelen felindulásból, biztos ami biztos alapon és visszamentünk a Pest-Buda Udvarba a Budapesti Vonósok Kamarazenekar, valamint Navratil Andrea és Szokolay Dongó Balázs népzenész programjára, ahol ismét nem kellett csalódnunk.

Ezzel gyakorlatilag ránk sötétedett és még egy kávé után a Muflon Jazz udvar felé indultunk, de ott a Bordó Sárkány zenekar akkora tömeget csődített össze, hogy esélyünk sem volt bejutni, de szerencsére kintről még tudtuk kicsit hallgatni őket.  Aztán megint a busz és megint a pajta, ahol az Acoustic Minimal Techno Party (zenekar) kezdett.

Egy dobos-gitárosok-fúvósok-dorombosból álló zenekar, aki techno-t játszik. Na azt hiszem ez kellett, hogy magunk mögött hagyjuk a hétköznapokat. Igaz, hogy a fiúk csak egy számot játszottak, de az másfél órás volt. A visszatapsra már csak egy 15 perces "részletet" adtak elő, de nagyon meghatározó élményt nyújtottak.

A végére pedig újra Monchichill és Powla tette a  lábunkba a boogiet, amíg már járdányi :D erőnk se maradt és visszabuszoztunk Kapolcsra a sátrunkhoz. Másnap még egy reggeli kávé utáni ejtőzés a Malomszigeten, még egy utolsó pólóvásárlás és indulás haza. Ezzel sajnos lezártuk az idei fesztivált. De most szent fogadalmat tettünk, vérszerződéssel megpecsételtük, hogy jövőre mind a 10 napot itt töltjük. 

Nagy pacsi a szervezőknek, külön köszönet Liának, mert az idei jubileumi völgyet, számunkra legalábbis, profi színvonalon lebonyolították. A Csigabuszok a sűrű menetrendjükkel, barátságos sofőrjeikkel, az alkalmazásban nyomon követhetőségükkel is még egy hatalmas piros pont! Jó látni, hogy a technika itt is kiveszi a csendes segítő részét, hiszen az alkalmazás is jól szerepelt. 

A jubileumi pólóink 

Egy dolgot tudnék "hátránynak" felróni, hogy olyan rengeteg sok jó program volt, hogy rendesen priorizálni kellett, hogy melyik az amelyik kevésbé fájó, ha kihagyjuk. Ugyanakkor viszont ez is volt az előnye, mert mindegy, hogy hol voltál, mindenhol fantasztikusan jó programokkal találkozhattál. Szóval részemről nincs mínusz, van inkább egy újabb élmény, ami elkísér a hétköznapokon. Szóval már csak alig 340 körül kell aludni. 

És következzen néhány adat az idei Művészetek Völgyéről:

A Művészetek Völgye egy év kihagyás után sikeres tíz napot zárt, százezer látogató volt kíváncsi a fesztivál negyven helyszínének kétezer programjára, ami a korábbi évekhez képest is erős növekedés. A VölgyStáb munkáját százhatvanegy önkéntes segítette.

Teltházas színházi előadások, irodalmi programok, koncertek töltötték ki a napokat, és közel hétszáz társasjátékot adtak ki a fesztiválozóknak. Százhatvannyolc kézműves és hatvanhat vendéglátós stand nyitott ki, ami az előző évek nehézségei után bíztató adat.

Meglepve a közönséget a Blue sPot zenekar minden nap más hírességgel közösen imprózott a Völgyben, beszállt többek között Harcsa Veronika, a Kaláka, Hobo és Márta István is Vitáris Ivánnal. A fesztivál 30. jubileumának alkalmából megidéztek harminc programot a korábbi évekből, Galkó Balázs például egy 1989-es előadását, a Kocs-Reált ismételte meg Cili néni kocsmájában. 

A Nemzeti Filmintézet és a fesztivál közös pályázatának döntősei élőzenés filmvetítésen mérettetek meg egymással, a nyertesek Antal Gábor, Amador Buda és Pethő Marcell lettek.

A Klastromot fényruhába öltöztető mapping verseny első helyezettje a Csólán konföderáció lett, második Eszenyi Gergő, harmadik pedig Czudor Beáta.

A Művészetek Völgyébe minden évben beköltözik a Magyar Vöröskereszt, véradásért cserébe napijegy az ajándék. Idén is több, mint ezren adtak vért Kapolcson és Taliándörögdön.

Ebben az évben is szelektíven gyűjtötték a hulladékot, újrapoharat használtak és lebomló tányérokat, evőeszközöket. A hulladék mennyisége így tovább csökkent az előző évekhez képest.

2022. július 22. és július 31. között újra Művészetek Völgye, jegyek már kaphatóak!

Gábor

Ha nem jártatok még a Művészetek Völgyében, nézzétek meg a Völgy összefoglaló hangulatvideóját, ha pedig ti is ott voltatok, akkor borzongjatok bele ismét: 

https://www.facebook.com/muveszetekvolgye/videos/538643910611504