Fogva tartott és nem engedett. A történetnek sok rétege és sok karaktere van. Mégsem bonyolódtam bele egy percig sem, teljesen világosan és érthetően követték egymást az események, egyszer sem kellett visszalapoznom, egyszer sem volt semmi homály a cselekmények érthetőségében.
Legfőbb főszereplőnk JackThatch, egy szimpatikus, kedves fiú, aki a nagynénjével él, mióta négyéves korában egy autóbalesetben elvesztette a szüleit. Élénk álmai és látomásai vannak a balesettel kapcsolatban, de sokáig a traumának tulajdonítja őket és Jo nagynénje is erre biztatja.
Jo nagynéni is egy nagyon érdekes karakter, pincérnő, akinek mindene a dohányzás, keményen dolgozik, szereti az unokaöccsét, akivel minden év augusztus 8-án elmennek meglátogatni a fiú szüleinek sírját. Jack 8 évesen találkozik Stellával, az ugyancsak 8 éves kislánnyal a temetőben egy padon, aki egy könyvet tart a kezében, és a további években ugyanebben az időpontban, ugyanazon a padon, ugyanezzel a könyvvel üldögél. Jack a szépséges, titokzatos lány megszállottjává válik.
Egy másik szálon, egy titokzatos intézetben fogva és szigorú megfigyelés alatt tartanak egy D. -vel jelzett gyermeket, aki maszkot visel és senkivel sem szabad beszélnie. Annyit tudunk kitalálni róla, hogy valamiféle különleges képessége van, és ez a képesség és ez a gyermek nagyon veszélyes.
Megismerhetünk még két nyomozót, akik egy különös sorozatgyilkos után nyomoznak, aki minden év augusztus 8-án különös és elképzelhetetlen módon gyilkolja meg áldozatait, akik tulajdonképpen elégnek belülről, de a ruhájuk sértetlen marad.
Ez a három fő szál adott nekünk az elején, ami kellőképpen felcsigázta a kíváncsiságomat, annyira, hogy mire eljutottam a cselekmény kibontakozásáig, már ne tudjam letenni a könyvet. A több, mint hátralévő 600 oldal sem tartott vissza, sőt, nagyon örültem, hogy ennyi rengeteg oldalon keresztül várnak rám ilyen titokzatos, misztikus, paranormális élmények.
Barátság és család. Gonosz és jó. Titkok és rejtélyek. Normális és furcsa. Természetes és természetfeletti. Érzések és félelmek. Emlékek és titkok. Rejtélyek és hétköznapok. Nyomozás. Hivatalos és magán. Szerelem. Ezek a szavak jutnak hirtelen eszembe erről a könyvről.
A könyv szálai zseniálisan értek össze, és megnyugtatóan kaptunk választ minden (na jó, majdnem minden) felmerült kérdésünkre. Ki volt Stella? Ki volt D.? Miért volt fontos Jack is? Mi történt a szüleivel? Ki volt a Prédikátor? Miért ült Stella minden év augusztus 8-án a temetőben ugyanazon a padon? Kik voltak a fehér kabátosok? Mi volt Jo néni titka? Volt neki egyáltalán? Mi köze a történetnek Charles Dickens Szép remények című klasszikusához?
Egyáltalán nem volt sok ez a 700 oldal, ahogy haladtam a történetek sűrűjébe, egyre kíváncsibb lettem, és sokszor egyre bizonytalanabb, amikor az általam felállított teóriák borultak, mint a dominók. Nem állítom, hogy egy-két helyen nem kérdőjeleztem meg a logikát és tettem fel miérteket, de ez semmit sem von le a könyv által nyújtott élményekből.
Nagyszerű karakterek, fantasztikusan jó történetvezetés, feszült, izgalmas és felcsigázó események, szórakoztató, lenyűgöző és eredeti olvasmány. Ide nekem a többi J.D. Barker könyvet is!
Bea
Az ajánlód alapján gyorsan meg is rendeltem a könyvet. Nem is tudom miért halogattam eddig, hiszen a többi regényét is nagyon szerettem. Bátran merem ajánlani őket, kíváncsian várom, h fog tetszeni Neked.
VálaszTörlésA te esetedben tényleg nem tudom, miért halogattad. :D :D Hamarosan beszerzem én is megnézem a könyvtárban a könyveit és J.D.Barker heteket tartok. :D
TörlésBár a műfaj, kicsit távol álltőlem, de az értékelésed alapján, talán nekifogok majd! Az írótol sem olvastam még semmit, talán nem ártana megismerni?:)
VálaszTörlésÉn már elő is jegyeztem a könyvtárban az írótól egy könyvet. :D Most a férjem olvassa, kezdi őt is magával ragadni, pedig még az elején jár csak. Szerintem, te is tégy vele majd próbát. :)
Törlés