Hétköznapi ez+az - Szilveszteri különkiadás

Szilveszter alkalmából néhány megmosolyogtató történetet jegyeztem le, amelyek egy részét a karácsony előtti bevásárlások alkalmával csíptem el, valószínűleg ti is hallottatok, tapasztaltatok hasonlót, vagy esetleg veletek is történt ilyesmi. Részesei voltunk egy vicces rendőri megnyilvánulásnak és egy kórházi szakrendelőben elcsípett vicces momentumnak is. 

A férjem néha beszél álmában. Elég gyakran lejegyzem és másnap jókat nevetünk rajta. Egy ilyen gyöngyszemet írtam le a végén. Nevessetek velünk és nagyon köszönöm Bencének az illusztrációt, amire tegnap este kértem meg, ugyanis hirtelen jött az ötlet, hogy készítsek egy ilyen bejegyzést. Ő pedig nem ismerve lehetetlent, elkészítette nekem. 

A régi televíziós szilveszteri műsorok inspirálták ezt a bejegyzést, a Szeszélyes évszakok, benne a Tücsök és bogár, ilyesmik. Írjátok meg, ha ti még láttatok Benny Hill show-t, Gálvölgyi show-t és mond valamit nektek a Glázser Bozsó név. :D  Azt is megírhatjátok, hogy tetszettek ezek a kis szösszenetek, felfedeztétek-e valamelyikben magatokat. :D 

Kívánok a blog minden kedves olvasójának boldog új évet, egészséget, nyugalmat és boldogságot 2021-re!

Veronica Henry: Családi recept és Stephen King: Újjászületés

Veronica Henry: Családi recept

A Könyvesbolti szerelmek című könyvet nem is olyan régen olvastam a szerzőtől, IDE KATTINTVA elolvashatjátok az arról írt bejegyzésemet. Azon felbuzdulva felkutattam a könyvtárban Veronica Henry további könyveit is, sajnos egyik sem volt bent, de előjegyeztem őket. A Családi recept még az egy hónapos könyvtárbezárás előtt megérkezett, de remélem, szépen lassan sikerül a többi regényét is elolvasnom.

A Családi recept egy teljesen más témát helyez középpontba, mint a Könyvesbolti szerelmek, de mégis tudok párhuzamot vonni a két könyv között abban, hogy mindkét történet egy erős nőről szól. Illetve többről is akár, mert a Családi recept két idősíkon játszódó történetet mutatott be, a háborút fiatal lányként megélt és nagy veszteségeket elszenvedő nagymama és a már két felnőtt lányával és férjével élő unoka, Laura életének történetét.

A csodÁLLATos tanya - karácsonyi különkiadás

A kutyák nem halnak meg, ... csak átmennek a Szivárványhídon.

A Mennyországot a földdel egy híd köti össze, amelyet Szivárványhídnak neveznek.
  
A híd innenső oldala a lágy zöld fűvel borított dombok, hegyek és völgyek földje.
Ha egy állat meghal, aki nagyon közel áll valakinek a szívéhez, a halála után a Szivárványhídhoz megy.

Néhányukra különleges küldetések várnak, ezért kell elszakadniuk tőlünk a vártnál sokkal korábban. A mi szívünk megszakad, amikor itt hagynak bennünket, és nekik sem könnyű. Az ember egy rajongva szeretett társ elvesztése után még azt is kijelenti, hogy soha többet nem szeretne sem kutyát, sem cicát, sem nyuszit és semmilyen más szerethető állatot, mert nem teszi  ki mégegyszer magát annak, hogy a szíve másodjára, harmadjára is megszakadjon.

Régi karácsonyok - igaz történet

Először is kívánok nektek, békés, egészséges karácsonyt, azt hiszem az egészséges ebben az évben nagyon helyén van. Akik nem töltik a szeretteikkel, szüleikkel az ünnepeket, akár a vírus, akár más miatt, azoknak kitartást kívánok és reméljük, hogy ez a következő évben már nem így lesz. Olvassátok szeretettel ezt a bejegyzést, aki korban közelebb áll hozzá, az nosztalgiázzon, aki pedig nagyon fiatal, az megtudhatja belőle, hogy milyen volt régen, 50-60 évvel ezelőtt a karácsonyra való készülődés egy nyírségi faluban, Nyírgyulajban. Ott éltek a nagyszüleim, ott nőtt fel édesanyám és az öccse, akinek tollából olvashatjuk most ez a hangulatos múltidézést.

Köszönöm nagybátyámnak, Szabó Sándornak és anyukámnak, hogy elkezdték lejegyezni a múltbeli történeteiket, emlékeiket, ha nem bánjátok, lesznek még jövő évben is. Biztassátok ti is erre nagyszüleiteket, szüleiteket, mert nagyon jó lesz olvasni. Mit nem adnék érte, ha nagymamámtól is olvashatnék ilyen történeteket! Van, ami már visszahozhatatlan, ezért éljétek meg a jelent és tegyetek meg mindent, hogy megőrizhessétek emlékeitekben.

Az illusztrációkat Bence készítette, ami pluszban még azért is különleges, mert a családi képen a szereplők az igaziakról készültek, nagymamám, nagyapám, édesanyám és nagybátyám látható a képen, igaz nagybátyám sajnos csak hátulról, mert nem találtunk róla kicsi kori képet, de szerencsére van még történet, amelyikben pótolhatjuk ezt a hiányosságot. (Bocs, Feri. És hogy miért Feri, amikor Szabó Sándor? Hát ez is egy családi történet, talán egyszer majd ezt is leírja nekem. :D)

Boldog karácsonyt! Irány a múlt!
 

Herczeg Szonja: Képzeletbeli ház

"Mi az igazság, és egyáltalán mi történik a Képzeletbeli házban? Lehet, az olvasó sem tudja majd eldönteni."

Lehet, hogy nem tudja eldönteni, mint ahogyan én is csak találgattam az elejétől a végéig, de nem volt rossz olvasni ezeket az apró élettöredékeket és megpróbálni összerakni belőle egy nagy egészet, mint amikor a puzzle-t illesztgetjük, pakolgatjuk ide-oda.

Amikor azt gondoljuk, hogy oda biztosan jó lesz, akkor kiderül, hogy egyáltalán nem is oda való, hanem egy teljesen másik oldalra. Nehezen megy nekünk, de azért jó csinálni, jó rakosgatni.

Lucy Foley: Vadászparti

Észrevettem magamon, hogy mostanában késztetést érzek arra, hogy megdicsérjem a jól sikerült borítókat. Ennél a könyvnél is úgy érzem, hogy nem mehetek el szótlanul a remek borító mellett, bár talán igazán drámai lett volna fehér háttérrel is, a cselekmény behavazott, titokzatos helyszíne miatt. 

Amit a könyv ígér: elszigetelt hely, gyilkosság, hóvihar, régi baráti társaság, szilveszter, feszültség. Skócia sűrű erdeinek mélyén egy luxus vadászlakban és a hozzá tartozó házikókban kívánja ez a bizonyos baráti társaság az idén eltölteni a szilvesztert és köszönteni az új évet. 

Ebben az évben Emma szervezte meg az óévbúcsúztató hosszú hétvégét, aki tulajdonképpen a barátja, Mark révén került be a csapatba, ezért nagyon igyekszik, hogy elfogadják és teljes jogú tagja lehessen a társaságnak. 

Guzel Jahina: A Volga gyermekei

Az orosz irodalom és én nem tudom milyen okból, elég ritkán találkozunk. Amikor igen, akkor viszont általában nagy hatást gyakorol rám. Mint ez a könyv is. Mese felnőtteknek a nagy, kemény valósággal, de szerencsére a mese része uralja a könyvet, és ez esetben én is gyereknek éreztem magam, mert jobban szerettem azokat a részeket, ahol a főhős Jacob Bach, a falusi tanító volt a középpontban, mint azokat, amikor az igazi Élet és Valóság megszakította ezt a fantasztikusan szőtt mágikus, realista történetet.

Ezek a részek azonban szükségesek voltak a történelmi események nyomon követéséhez, megértéséhez, szóval megbocsátom, csak igazából mindig kibillentettek Jacob Bach történetéből. 

Gyerekkönyvek három korosztálynak

Régen sokkal nehezebb volt könyvet választani, mint napjainkban. Vagy most a nehezebb, amikor akkora a kínálat, hogy egy könyvesbolt polcai előtt állva habozva nyújtjuk előre a kezünket és nem tudjuk eldönteni, melyik könyvet is vegyük le a polcról? Az biztos, hogy bőven van miből válogatni, és ha rászánjuk az időt, akkor szerintem nagy megelégedéssel jöhetünk ki egy könyvesboltból, ahol a legjobb karácsonyi ajándékokat szerezhetjük be.

Ebben a bejegyzésben három különböző korosztálynak való könyveket mutatok, az egészen kicsiknek egy szuper aranyos lapozót, a már nagyobbaknak, akik végig bírnak érdeklődéssel hallgatni fejezeteket is egy történetből egy kalandos mesét és a még nagyobbaknak, akik már maguk is olvasnak, egy szívet melengető kisregényt Jackról, akinek problémája sok kiskamasznak ismerős lehet. 

Hétköznapi ez + az

A régi blogolvasók talán még emlékeznek a Heti ez + az rovatunkra, ami amolyan heti összefoglaló volt, az olvasásainkat is összefoglaltuk ezekben a bejegyzésekben és a saját élményeinkről is beszámoltunk, de már egy jó ideje nem jelentkeztem ilyen bejegyzéssel.

A családom azt mondja, hogy én notórius új rovat kitaláló vagyok, és be kell, hogy ismerjem, van is ebben valami. Van jó néhány rovat, amit kitaláltam, elkezdtem, született egy-két bejegyzés, és türelmesen várnak a következőre. De tudják, hogy nem felejtettem el őket, előbb-utóbb minden rovat folytatódik. 

A Hétköznapi ez+az rovatban olyan történeteket fogok leírni, amelyek vagy velem/velünk történtek meg, vagy jártamban-keltemben láttam valamit, elcsíptem egy-egy érdekes beszélgetést és annyira tetszett, vagy olyan hatást gyakorolt rám, hogy le kellett írnom. 

A rovat fejléce Palcsák Bence munkája és az illusztrációkat is ő készítette. /Ő egyébként a fiam,  és EBBEN a videóban meg is nézhető. A videóban a kisebbik fiam, Titusz és a férjem, Gábor szerepel még rajta kívül./

Fogadjátok szeretettel az első történetemet, kíváncsian várom a véleményeteket.

Katharina Vestre: Mielőtt megszülettél & Li Söderberg & Katy Kimbell: Állat születik

Lehet, hogy furcsának tűnik ennek a két könyvnek az egy bejegyzésben való összeboronálása, de én nem találom rossz ötletnek, hiszen alapvetően új életek létrejöttéről szól, a születés mikéntjéről van szó mindkettőben. Míg az egyik felnőtteknek szól és egy gyerek megszületéséről szól, a másik elsősorban gyerekeknek mutatja meg, hogyan születnek az állatok. 

Katharina Vestre: Mielőtt megszülettél

9 hónap az anyaméhben

Akinek van már gyermeke, minden bizonnyal olvasott hasonló témájú könyveket, mert természetes kíváncsiság, hogy a fogantatás pillanatától szeretnénk tudni, hogyan alakul, növekszik bennünk a kisbabánk, hogyan lesz egy apró pontocskából olyan cuki kis emberi lény, aki végül megszületik belőlünk. 

Antonio Iturbe: Az auschwitzi könyvtáros

Vannak címek, melyek mindent elmondanak, és azt is sejthetjük belőle, hogy nem egy vidám történetet fogunk olvasni. Az auschwitzi könyvtáros éppen ilyen. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy átvitt értelemben kell-e értelmeznünk ezt a címet, hiszen Auschwitzről minden elmondható, de az, hogy könyvtár lett volna a borzalmas szörnyűségek helyszínén, az az utolsó dolog, amire gondolnánk.

Pedig volt, a könyv igaz történet alapján íródott. Dita Krausról, egykori auschwitzi fogolyról szól, aki 14 évesen szüleivel került a prágai Terezin gettóból Auschwitzbe.

Hihetetlen, de igaz, hogy volt ott egy gyerekbarakk, ahol a gyermekekkel valamiféle foglalkozásokat engedélyeztek a SS-tisztek, azzal a szándékkal, ha bármiféle igazolást kell prezentálniuk külső szerveknek a tábor funkciójáról és működéséről, akkor a gyerekbarakk erre egy megfelelő példa, azzal a normalitás látszatát tudják kelteni.

Karácsonyi mesekönyvek

Az ünnepek közeledtével jólesik elővenni a karácsonyi meséket, az ünnepi történeteket. Biztosan mindannyiótoknak vannak olyan könyvei, amit karácsony előtt minden évben elővesztek, elolvastok, télapós, angyalkás, karácsonyfás. 

Az pedig nagyon jó, ha ezt a karácsonyi készletet minden évben tudjátok bővíteni, egy-két jól megválogatott új könyvvel. Ebben a bejegyzésben három nagyon karácsonyi és nagyon igényes, tartalmas könyvet mutatok nektek, mind friss kiadású, erre a karácsonyra várakoznak, hogy sok gyerek megismerhesse őket.

Pokorny Lia: Holnapra is marad

Receptgyűjtemény a fenntarthatóság jegyében

Mindig nagy örömmel fogadom azokat a szakácskönyveket, amelyek az ételek finomsága és változatossága mellett arra is odafigyelnek, hogy egészségesek legyenek a könyvben található ételek és mindemellett számomra nagyon fontos az ételek egyszerűsége, könnyen elkészíthetősége is.

Mert bár szeretem a kreatív alkotást a konyhában is, de a hétköznapokon a könnyen, gyorsan, egyszerűen elkészíthető ételeket részesítem előnyben. 

Kiss Edina: Égszínkék

Lélektani történetek

A könyv stílusosan egy égszínkék szaténmasnival átkötve érkezett, szerényen, gyönyörűen, sokat ígérően. A bájos külső pedig nem mézesmadzag volt, mert amilyen megkapó és gyönyörű ez a könyv kívülről, annyira szépséges és sokat adó a tartalmát illetően is. 

Kiss Edina tanító és ének-zene szakon diplomázott 1977-ben, öt évig dolgozott pedagógusként az első gyermeke születéséig, majd míg gyermekeivel otthon volt, jógaoktató diplomát szerzett, éveken át jelentek meg cikkei a témában az ezzel foglalkozó oldalakon. Ez az első könyvmegjelenése, írásai egy ismert világba repítenek bennünket, mert ráismerhetünk a saját érzéseinkre, a saját bánatainkra, félelmeinkre, örömeinkre, szívfájdalmunkra.

Köves József: Isten veled, Tiszavirág!

Egy szépségkirálynő története

Ez a könyv egy időutazás az 1933-as év Budapestjére, ahol megismerhetjük Gál Júliát, akit ebben az évben Magyarország szépségkirálynőjévé választottak. Természetesen nem csak Júliát ismerhetjük meg, hanem a családját is, a korabeli Budapest társadalmát, a hangulatot, az életfilozófiát, ami abban az időben jellemző volt.

Olyannyira sikerült ezt Köves Józsefnek átadni, hogy végig éreztem az olvasás során azt a naivitást, amit az akkoriban készült fekete-fehér filmekben is láthatunk. Azt a kettősséget Gál Júliában is, miszerint egyik pillanatban egy valóban 17 éves gyereklánynak látszott, a másikban pedig már fel kellett nőnie a feladathoz, mely szerint Magyarország legszebb nőjeként képviselnie kellett az országot Európa szépségkirálynőválasztásán is. 

Légrádi Gergely: Nélkülem - Nélküled

Légrádi Gergely Nélkülem című könyve egy betegség és egy emberi élet hanyatlásának dokumentációja volt, 2018-ban jelent meg. 

Ez a kötet tartalmazza azt a regényt is, és tulajdonképpen a történet folytatását is. Az első kötetet a férfi szemével látjuk, a Nélküled pedig az egyedül maradt feleség gyászát mutatja meg. Mivel azt a regényt már olvastam, a könyv első feléről most nem írok új véleményt, most is úgy gondolom, ahogy IDE KATTINTVA elolvashatjátok. 

Robin Williams: Tervezz bátran

Ez a könyv nagyon hasznos olvasmány lehet bárkinek, aki szövegek megformázásával kapcsolatban szeretné bővíteni ismereteit, legyen szó akár nyomtatványok, plakátok tervezéséről, esszéírásról, vagy akár csak a saját jegyzeteink, írásunk átláthatóbbá tételéről.

Az oldaltervezés és a  tipográfia szabályait négy egyszerű alapelvre bontja le, ezek a tagolás, az elrendezés, az ismétlés és a kontraszt. 

Ezen elveket követve megtanulhatjuk, hogyan tegyük oldalainkat mozgalmassá, de mégis könnyen követhetővé és értelmezhetővé, hogyan tegyük lehetővé az információk akadálymentes közvetítését, hogyan hívjuk fel a figyelmet még jobban a mondanivalónkra vizuális eszközökkel.

Kristin M. Furier: Az üveggyémánt átka

A szerző kérésére olvastam el ezt a kisregényt. Szerzői megkeresések esetén el szoktam mondani, hogy amennyiben nem tetszik a könyv, és ezért félbe is hagyom, akkor nem kerül fel értékelés a blogra, egyrészt, mert nem olvastam el, másrészt mert azért nem olvastam el, mert nem tetszett és harmadrészt nem szeretek nagyon negatív értékelést írni a blogra, mert én amolyan könyvajánlónak tekintem a blogomat.

Nem a témához tartozik, de ezt sajnos egy közelmúltbéli megkeresésnél elfelejtettem leírni a szerzőnek, mert a molyos értékelések arra utaltak, hogy kizárt dolog, hogy ne tetsszen nekem a könyv, de sajnos ez történt.

Blogfaggató Pannival és Marcival

Pannival és Marcival, a nagyon kedves, szimpatikus házaspárral a kapolcsi Völgyhétvégéken ismerkedtünk meg, ugyanis a kertjükben működő kávézójuk kedvenc kávézónk lett, ahol nemcsak növényi tejet kaphattunk a kávéhoz, hanem egy olyan nyugalmas, békés hangulatot, amit a kertjük, udvaruk árasztott, és mindig arra késztetett bennünket, hogy a kávét szándékosan minél lassabban kortyolgassuk, hogy minél tovább üldögélhessünk ott. 

Na nem mintha, amúgy nem üldögélhettünk volna, hiszen a Kalapos Kertben jobbnál jobb programok voltak a Völgyhétvégék ideje alatt, és még kézműveskedhettünk is. Annyira megszerettük a hely hangulatát, hogy a Völgyhétvégék elmúltával is több alkalommal jártunk náluk, beugrottunk egy kávéra, ott beszélve meg találkozót különélő családtagjainkkal, sőt egy alkalommal a fiúk a hangszereiket is behozták az udvarra és egy improvizációs zenefélórát is tartottak ott. A kávéjuk után Pannira és Marcira is nagyon kíváncsiak lettünk. Olvassátok el Blogfaggatónkat, és tavasszal írjátok be a naptáratokba, vagy a bakancslistátokra: "Kalapos Kertben kávézni." 

A kérdéseket külön tettem fel nekik, így még érdekesebbek az átfedések, az azonos, vagy éppen teljesen eltérő válaszok.

Maros András: Két-három dán

Ez egy olyan könyv, ami már tökéletesen felhívja a figyelmet magára a borítójával és a címével. Mindkettő nagyon eredeti, a cím kiválóan felcsigázza a kíváncsiságunkat, a borító pedig szemet gyönyörködtető, egyszerre rejti magában a skandináv és a magyar designelemeket, a kék-piros keresztszemes hímzésminta szinte felszólít arra, hogy fogd kézbe a könyvet, és tudd meg, hogy mit rejt ez a fantasztikus borító és cím. A borító Réczey Zoltán munkája.

Három dánnal indul a történet, akik egyetemi lakótársak, barátok és Budapesten töltenek egy hétvégét. Egyikük javaslatára Budapest helyett Magyarország egyik legeldugottabb zugába utaznak el, a Zalai megyei Vöcköndön találtak szállást maguknak, ami ugyancsak nagy meglepetést okoz nekik a valóságban.

Szuper könyvek gyerekeknek

A csodÁLLATos tanya és egyéb kalandok

Kicsi csúszással, de ismét jelentkezik a csodÁLLATos tanya. A csúszás emberi tényezőknek köszönhető, ezért mindenki elnézését kérem, aki már nagyon várta a rovat következő részét. Úgy gondoltam, hogy ezt a részt azoknak az állatoknak szenteljük, akikről nem olvastunk eddig még sokat, de szívesen megismernénk őket jobban. Részemről ezt Vivi mindegyik állatára elmondhatom, ezért  kíváncsiskodtam kicsit. Ismerjétek meg jobban ti is jobban Bingó mestert, Cucut és Pirit, Sanyit és Ricsit. 

"Az állatok rejtélyes módon érzékelik az ember lelkiállapotát, különösen, ha ellenséges érzelem vagy rosszindulat színezi. A nyitottság viszont előrevisz; kis türelem, némi kitartás, és hirtelen megy minden, mint a karikacsapás. Az benne a legjobb, hogy az ember fölismeri ezt a pillanatot. És higgyék el, mindenki képes rá! És érdemes - ezt már sokan tudják."

Könyvesbolti szerelmek és Apám receptjei

Veronica Henry: Könyvesbolti szerelmek

Könyvmolyoknak erősen ajánlott olvasmány. Ez egy olyan könyv, melyben a könyvek, egy könyvesbolt áll a főszerepben. Egy olyan könyvesbolt, ami minden könyvmolynak az álma, amit el tud képzelni munkahelyének, ami a sajátja, ami hangulatos, ahová nagy szeretettel járnak be az emberek, egyszóval amolyan közösségi tér, ahol még az élet is zajlik.

Sajnos szomorú apropóból ismerjük meg a könyvesboltot, tulajdonosa éppen elhunyt, Emilia, a lánya hosszú utazásából tér vissza édesapja halálos ágyához, majd a nyakába szakad a gyász, a lelkiismeretfurdalás és a könyvesbolt. 

Hartay Csaba: Átkiáltani az őszbe

Versekről tudok a legnehezebben írni. Mit akart a költő mondani? - ez a sokszor hallott mondat jut eszembe középiskolás koromból. Már akkor sem az érdekelt, hogy mit akar a költő mondani, hanem az, hogy amit mond, az milyen hatással van rám. 

Tetszenek-e a szavai, a versei, tesznek-e rám bármilyen hatást, mit érzek, miközben olvasom őket, érzek-e valamit és szeretem-e amit érzek. Kell-e szeretnem, amit érzek, vagy az is jó, ha rossz érzéseket vált ki belőlem? Mi a rossz és mi a jó egyáltalán?

Csaba versei az időről, az idő múlásáról, a világ és az ember változásáról közöltek velem tényeket. Mindegy, hogy férfi vagy nő vagy, az idő telik, és már megint ősz van, és tarthatsz attól, ami előtted áll, ami vár rád, de nem tudod megmásítani. 

Őszi Book Tag

Már javában benne vagyunk az őszben, én pedig nagyon régen töltöttem ki Book Taget. Kedves molytársaim invitálására most nagy örömmel töltöm ki ezt a kettőt, ha van kedvetek töltsétek ki ti is.

Nagy Boldizsár (szerk.): Meseország mindenkié

Bejegyzésem írását azzal kezdhetném, hogy miért nehezebb bejegyzést írni erről a könyvről, mint egy bármilyen másik mesekönyvről, de akkor sokan azt hihetnék, hogy a könyvben felmerült témák miatt gondolom ezt. 

Pedig nem azért, hanem csupán azért, mert ledarálásra került. Ezáltal hatalmas médiafigyelmet kapott, napokig erről beszélt az egész ország, saját családtagjaim is megkérdezték, hogy én fogom-e olvasni a könyvet és kíváncsian várják a véleményemet. 

Sokkal egyszerűbb lenne véleményt írni erről a könyvről úgy, ha csak egy mesekönyvként hozzám került volna. Ha csak a gyönyörű illusztrációk és a meseátdolgozások ténye keltette volna fel a figyelmemet és úgy olvashattam volna el. Nem tudva milyen meséket tartalmaz, és milyen szereplők a hősei ezeknek a meséknek.

Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája és más érdekességek

 

A Tinta Könyvkiadótól a napokban egy csomagot kaptunk, mely csomag nagy részét a facebook oldalunkon folyó nyereményjátékban meg is nyerhettek. Most megmutatom a csomag tartalmát, a facebook oldalon pedig megnézhetitek, hogyan nyerhetitek meg a csomagot.

Benyák Zoltán: Képtelen történet

"Max történeteket ír. Különlegeseket, vicceseket, fantasztikusakat. Ez a munkája, és jól csinálja." - így kezdődik a könyv fülszövege. Azt hiszem Max helyett beírhatjuk Benyák Zoltán nevét is ebbe a mondatba. Természetesen fel is merült bennem a gondolat, hogy mennyire mintázta saját magáról a főhősét a szerző, mennyire írta bele saját magát a történetbe

Benyák Zoltán új regénye nemhogy teljesen képtelen, hanem meglehetősen képetlen is volt (jajj, tudom, hogy olyan ez a szóvicc, mint mikor eltörik a kréta és a tanár a körmét húzza végig a táblán..., de nem tudtam kihagyni :D), ezért Bence ismét alkotott néhány illusztrációt a könyv történetéhez, ezeket láthatjátok majd a bejegyzésben.

Cindy Woodsmall: Ébredő remény

 

Az alázat nővérei

Nagyon örültem, hogy az első rész után viszonylag gyorsan a kezembe foghattam a sorozat második részét. A viszonylag szó jelen esetben azt jelenti, hogy az azonnal lett volna a megfelelő számomra, de azért hatalmas köszönet a Kossuth Kiadónak, hogy fél éven belül olvashatjuk is a második részt, remélem továbbra sem kell hosszabb időt várakozniuk a sorozat rajongóinak.

Természetesen én rajongó lettem, és elmondhatom, hogy ez a rész ugyanannyira, ha nem jobban tetszett, mint a sorozat bevezető kötete. 

Követhetjük az első részben megismert amish lány sorsát, akivel kegyetlenül elbánt az élet, és nem elég, hogy az élet, de az amish közösség is, sőt a saját családja sem adta meg neki azt a támogatást és szeretetet, amire szüksége lett volna, ami az őt ért tragédia következményeként extrán járt volna neki. 

Rajzolj egy krumplit! és A halandzsarablók

 

Harcos Bálint: A halandzsarablók

Tizenkét rövid mese

Ez a nem hétköznapi című mesekönyv egyáltalán nem hétköznapi történeteket tartalmaz. De ha jól megnézzük, akkor inkább nagyon is hétköznapiakat.

De annyira, hogy az jutott eszembe Harcos Bálint meséiről, amikor elkezdtem a gyerekeimnek mesét mondani fejből, és össze-vissza kanyarodott a történet, amikor pedig elakadtam, akkor ők is bekapcsolódtak egy-egy ötlettel, és ilyenkor teljesen más irányt vett a mese és képtelenebbnél képtelenebb ötletek sorakoztak egymás után a fejünkben, várva a sorukra, hogy bekerülhessenek a mesébe, ami össze-vissza kanyarog, már-már halandzsa, de mégis annyira kedves halandzsa, hogy másnap és harmadnap este is folytatni kellett.

Ezeket az emlékeket, élményeket idézte fel bennem ez a könyv. A mesék egyszerűen különlegesek és különlegesen egyszerűek. Ismerősek olykor, máskor meg teljesen ismeretlenek, de mégis annyira kedvesek, barátságosak és viccesek, hogy nem lehet őket nem szeretni.

Fredrik Backman: Életed üzlete és Amit a fiamnak tudnia kell a világról

 

Fredrik Backman: Életed üzlete

"Ez a történet arról szól, hogy mire lennél kész azért, hogy megments egy életet."

Backman rajongóként most került kezembe ez a kis könyvecske, természetesen az összes regényét elolvastam már. Vagyis a legújabbat még nem, de már megvettem, és úgy tartogatom, mint amikor egy finom csokoládét, vagy egy finomságot próbálok minél tovább megőrizni. Néha ránézek, kezembe fogom és már előre örülök az élménynek.

Az Életed üzlete egy nagyon rövidke könyv, tulajdonképpen egy novella. Megértem azokat, akik emiatt nem vásárolják meg, de egy Backman rajongónak biztos nagy kincs lesz ez is, kerül, amibe kerül. 

Völgyhétvégék #3-4.

Azzal kell kezdjem, hogy vége van. Talán, amennyiben visszaáll minden a régi kerékvágásba, akkor soha többet nem lesz ilyen ebben a formában. Viszont jó volt részese lenni. Várni a hétvégéket, kocsiba pattanni, elindulni, megérkezni, szállást elfoglalni, jegyet beváltani, első kávét meginni, első lángost megenni, programokat megnézni. Ez így zajlott minden Völgyhétvégén. 

Most is. Utoljára. Mert bármennyire is megszerettük a Völgyhétvégéket, azért reméljük, hogy jövőre minden a helyére zökken és több ember élvezheti a remek programokat, még több embert ragadhat magával a völgy szinte megfejthetetlen hangulata. A megfejthetetlen jelzőt azért kapta tőlem, mert imádjuk az igazi Völgyet is, és imádtuk ezt is. A koronavírus alakította Völgyhétvégéket. Talán ilyen lehetett a kezdetekkor, és azért is maradhatott meg évtizedekig, mert már akkor elkezdett hatni a varázsa és egyre több ember került a hatása alá. Örülünk, hogy azok között lehettünk, akik a Völgyhétvégék részeseivé váltak.

Acsai Roland: Regény a csodaszarvasról

Száll a madár, ágrul ágra,
Száll az ének, szájrul szájra;
Fű kizöldül ó sírhanton,
Bajnok ébred hősi lanton.

Vadat űzni feljövének
Hős fiai szép Enéhnek:
Hunor s magyar, két dalia,
Két egytestvér, Ménrót fia.
/Arany János: Rege a csodaszarvasról, részlet/

Sosem gondoltam volna, hogy a csodaszarvas történetét egyszer mosolyogva, sőt helyenként hangosan kuncogva fogom olvasni és alig tudom majd letenni, annyira magával ragad a stílusa, és az a varázslatos atmoszféra, amelyet a szerző megteremtett. Acsai Rolandnak ismét sikerült egy klasszikust úgy megalkotni, hogy élvezetes, olvasmányos, informatív és humoros legyen. 

Könyvek a testnek és szellemnek

Ebben a bejegyzésben két teljesen másféle könyvet mutatok meg, de mégis hasonlítanak valamiben. Mégpedig abban, hogy olvasásukkal, tanulmányozásukkal magunknak, magunkkal teszünk jót. Az egyik segítségével testünket, lelkünket, szellemünket tarthatjuk karban a másikkal pedig agyunkat tarthatjuk frissen különböző feladatokkal.

Mind a testünknek, mind az agyunknak szüksége van arra, hogy megfelelően foglalkozzunk vele, törődjünk vele. A jóga anatómiája könyvből részletesen megismerhetjük a jóga testünkre gyakorolt hatásait, az  Agytorna című kötetben pedig olyan feladatokat találunk, amellyel mindkét agyféltekénket aktiválhatjuk, ezáltal jót teszünk eme nagyon fontos szervünknek.

Stacey Halls: Familiárisok

A pendle-dombi boszorkányok

Azzal kezdem, amivel  csak nagyon-nagyon ritkán. Mégpedig, hogy mennyire szép már ez a könyv! Gyönyörű a külső borítója és a könyvet kinyitva a belső borító is csodálatos, rókás-növényes, mindkettő a gyengém, úgyhogy ennek a könyvnek a kinézete teljesen lenyűgözött.

Mivel azonban egy könyvnek mégiscsak a tartalma, a mondanivalója a lényeg, arról elmondhatom, hogy egy nagyon hatásos, ígéretes kezdés, ugyanis ez egy sorozat első része, amelyben két erős nőt ismerhetünk meg.

Bár igazából csak az egyikőjüket igazán, Fleetwood Shuttlewort-ot, a 17 éves feleséget, aki ilyen fiatalon már a negyedik terhességét éli meg, az előző három nem végződött jól, Fleetwood nem tudta megajándékozni eddig gyermekkel a férjét. 

A csodÁLLATos tanya és egyéb kalandok

Beköszöntött az ősz, a Hajnal tanya és a Farkasdi Horgásztó csodálatos színekben pompázik. Mint ahogy tette ezt nyáron is, hiszen minden évszaknak megvannak a maga szépségei. Nem is csoda, hogy Vivi kincsei, állatkái nagyon jól érzik magukat mind a tanyán, mind a horgásztónál. Ebben a bejegyzésben benézhetünk a tóra és Viviékkel tarthatunk kirándulásaikra, mert Vivi egy olyan csodagazdi, aki nem elégszik meg azzal, hogy az állatai a tanyán és a tó körül jól érzik magukat, hanem elviszi őket világot látni, kirándulni, és ez fantasztikus dolog.

Vámos Miklós: Dunapest

"Ha ezek a falak beszélni tudnának..." - halljuk, olvassuk, gondoljuk sokszor életünk során. Milyen jó volna néha egy ház, egy épület régi lakóit megismerni, visszamenni a múltba, megtudni, miért fognak el bizonyos érzések, hangulatok bennünk egy régi ház falai között, miért érzünk szomorúságot vagy éppen miért áraszt el bennünket valami nagy-nagy nyugalom egy régi szobában sétálva.

Vámos Miklós megtette nekünk azt a szívességet, hogy egy budapesti ház életét felkutatta, megírta, ezzel emléket állítva a lakóknak, a múltnak. A Pozsonyi út 38-40. szám alatti Dunapark-ház 1930-ban épült, mi két korban nézhetünk be a szerző által a ház lakásaiba. 

Gyerekeknek

Annyi  jó mesekönyv található mostanában a könyvesboltok polcain, hogy egyrészt éppen ezért nagyon nehéz választani a sok közül, de  ugyanezért könnyű is találni gyermekeinknek jó olvasmányokat. Ebben a bejegyzésben hármat mutatok, de nagyon sok gyerekkönyv vár még olvasásra, hamarosan jövök még hasonló bejegyzésekkel.

Szentesi Éva: A legfontosabbat utoljára hagytam

Nehéz ez után a könyv után bármit is mondani. Köszönöm Szentesi Évának, hogy megírta a történetét. Annak ellenére, hogy sokszor megkapta, hogy mindig csak a rákbetegségéről ír, és hogy már ez unalmas, miért kell erről ennyit írnia és beszélnie. Annak ellenére, hogy könyvének megírásához újra fel kellett idéznie azokat az emlékeket és érzéseket, amiket betegsége idején átélt és senkinek nem kíván. Annak ellenére, hogy édesanyja is beteg lett, és meglehetősen keményen próbára tette ez a betegség Szentesi Évát.

Szóval minden bántás és támadás ellenére megírta ezt a könyvet, mert segíteni szeretne. Állítása szerint,  ha már egy nő is elmegy a könyvei és története hatására nőgyógyászati szűrésre, ha már egy nőnek segített ezzel a betegsége korai felismerésében, akkor megérte. 

Völgyhétvégék 2.

Mint ahogy Steven Seagal az ellenfele saját mozgási energiáját használja fel annak ártalmatlanítására, úgy fordítottuk át mi is a kezdeti döbbenetünket az első völgyhétvégén egy fantasztikus délutántól tartó éjszakába. Ezzel a töretlen lelkesedéssel küldözgettük egymásnak az üzeneteket egész héten, hogy már lassan megint mehetünk. Aztán mentünk, jöttünk. Megérkeztünk Taliándörögdre, mert itt vettünk ki szállást a Dörögdi Durmolóban. Ahol egy normál 10 napos rendezvényen egyébként nem lehet szobát kivenni, mert a stáb lakik ott. Hangulatos, rendezett udvar, felújított ház, különböző névre elkeresztelt szobák és egy roppant türelmes hölgy (merthogy fél órát késtünk a megbeszéltekhez képest) fogadott minket. Elfoglaltuk a "Kincses szobát", majd irány Kapolcs. Kezdődhetett a 2. Völgyhétvége.

Hétvári Andrea: Pettyes katicám

 

Gyermekversek minden évszakra

Hétvári Andreával már találkozhattatok itt a blogon, egy Kápráztatóban mutattam meg bájos gyerekverseit. Andi rendszeresen kap a szülőktől rövid videókat, melyekben a gyerekeik szavalják a verseit, ezt ő is megosztja a facebook oldalán. Nem tudom, hogy ezért-e vagy a játékossága, ritmusossága miatt a versei mindig gyerekhangon szólalnak meg a fülemben. 

Aki követi őt facebookon, azt mindennap felvidítja kedves, édes, hangulatos verseivel, és óvónénik köszönik a verseit, mert minden alkalomra lehet csemegézni belőlük, és a gyerekek könnyen és örömmel tanulják meg őket. 

Maja Lunde: Kékség

Maja Lunde környezetvédelemről, illetve éppen a nem megfelelő környezetvédelem következményeiről szóló sorozatának második kötete  a Kékség, mely legalább annyira megdöbbentő és ijesztő, mint A méhek története volt. Sajnos nagyon időszerű és egyáltalán nem elképzelhetetlen Maja Lunde disztopikus története, melyben a Föld vízkészlete kifogyni látszik, az emberek kincsként tekintenek az ivóvízre, és szó szerint a túlélést jelenti számukra, ha időben vízhez jutnak.

A történet két szálon fut, az egyik tulajdonképpeni jelenünkben, 2017-ben, amelyben a 70. évéhez közeledő,  környezetvédelmi aktivistát, Signét ismerhetjük meg, a másik pedig a nem túl távoli jövőben 2041-ben, amikor a fiatal David és kislánya, Lou történetéről olvashatunk. 

Tasnádi Gergely: Bátor és Gideon

Egy barátság kezdete

Kevés olyan gyerek van, aki ne szeretne valamilyen saját háziállatot, kiskutyát, kiscicát, hörcsögöt, netán tengerimalacot. És kevés olyan gyerek van, aki meg is kapja, akinek a szülei bevállalják, hogy gyermekük gondoskodhasson egy állatról.  

A könyv főhőse Bátor, aki a nevével ellentétben cseppet sem érzi magát bátornak, és meg is kérdezte már az apukáját, hogy miért lett Bátor a neve, ha ő igazából gyáva. Gyávának nevezik a focitársai, mert kapusként nem a labda útjába vetődik, hanem elugrik előle. Bátor maga is érzi, hogy fél a labdától, de sajnos nem csak attól, hanem Cudartól, a szomszéd néni fekete macskájától is. 

Völgyhétvégék I. felvonás

 

2020. szeptember 03-06.

Az igazi, nyári Művészetek Völgyét nem helyettesítik a Völgyhétvégék. A főutcán ráérősen hömpölygő emberfolyamot, a miattuk lassan araszoló autókat, a járdaszigeten üldögélő fiatalokat, a Malom-szigeti kézműveseket, az utcazenészeket, a finom enni- és innivalót áruló standokat, a patak partján lazuló emberek látványát, az egybeolvadó nyüzsgő beszédmorajlást, csigabuszokat nem kaptuk meg az I. Völgyhétvégétől. 

Kaptunk viszont valami teljesen mást. 

Ana Johns: Nő fehér kimonóban

A könyv a szerző első regénye, ami fantasztikusan jó első könyv. Ana Johns Detroitban született, szlovák bevándorló ősöktől, közel 20 évig kreatív igazgatóként és cégtulajdonosként tevékenykedett, majd megírta ezt a megtörtént eseményeken alapuló lenyűgöző történetet.

A történet a jelenben és a múltban játszódik, de a cselekmény és a könyv gerincét a múlt adja, a jelenben történő események csak kiegészítik és lezárják a múltban történeteket. Tori Kovac éppen elveszíti édesapját, aki halála előtt egy Japánból érkezett levelet ad át neki, amelyben olyan informácókat talál, melyek nem hagyják nyugodni, és édesapja valamikori régi, általa ismeretlen életére utalnak. 

Torit újságíróként és magánemberként sem hagyja nyugodni a dolog, úgy érzi Japánba kell utaznia, kideríteni elhunyt édesapja titkát.

Kocsis Noémi: Bakancslista Magyarország

777 lenyűgöző hazai kaland és úti cél

Az ősz közeledtével szembejöttek velem instagramon, youtube videókon az őszi bakancslisták és elgondolkodtam azon, hogy én vajon miért nem írtam sosem bakancslistát. Pedig elég nagy listagyártó vagyok, legalábbis a teendőimről szeretek listát írni, mert úgy nem csúsznak szét annyira a kezemből az elvégzendő feladatok.

Bakancslistát talán azért nem írtam még soha, mert túl sok minden kerülne rá, nem tudnék szelektálni és nem tudom, hogyan élném meg, ha sokáig nem sikerülne valami. És ahogyan magamat ismerem, mindig újabb és újabb dolog kerülne a listára és sosem lenne vége. 

Amikor pedig a kezembe kerül egy ilyen nagyszerű könyv, mint a Bakancslista Magyarország, akkor mégis elfog a vágy, hogy teleragasztgassam jelölő címkékkel, hogy hová szeretnék  a felsorolt úticélok közül eljutni, mi az, amit nagyon szívesen meglátogatnék.

Ludmilla és kitalálós versek

 Kiss Judit Ágnes: Ki brummog a barlangban?

Kitalálós versek

Egy nagyon ötletes formai megvalósítással készült ez a kitalálós lapozó, ugyanis a belső oldalak vízszintesen ketté vannak osztva, felül a kitalálós versikék, alul pedig az illusztrációk, amelyek harmonikus színeikkel és cseppet sem megszokott formáikkal dolgoztatják meg a kicsiket mindenféle fronton, azaz mind vizuálisan, mind verbálisan megmozgatják a gyerekkobakokat.

Kiss Judit Ágnes minden egyes versében egy találós kérdést rejtett el, és hogy a szülők is találjanak maguknak szórakozni valót, a versek különböző stílusokban, versformákban íródtak. 

Olvastam még...

 

Emilijan Sztanev: Kormoska

A könyvtár leselejtezett könyvei között találtam ezt a vékonyka könyvecskét, és gyerekkönyvnek, de legalábbis ifjúságinak néz ki, viszont ez az a könyv, amit kár volna így behatárolni. 

A Kincskereső kisködmön és Fekete István könyvei jutottak róla eszembe, mert annyira realisztikus, hogy egy gyereket helyenként igencsak elszomorítana és magyarázatra szorulna a finom kis gyereklélek, hogy miért van a kisróka hónapokig láncra kötve és miért zavarja el magától az anyukája. 

Szóval nem tudom, mennyi idős gyereknek adnám a kezébe, de nekem tetszett. Természetesen Vuk is eszembe jutott közben. 

A csodÁLLATos tanya és egyéb kalandok

 

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhétországon is túl, de a Tápión innen, ahol a kurta farkú malac túr, és ahol nyuszik ásnak gödröket, ahol Rozi, a csodálatos kecske lakik, meg ahol fantasztikus kutyusok és még sok más állat él nagy békességben, szóval pontosan ott, volt egyszer egy tanya. 

A tanya úrnője Hajnal Vivi, akiről már olvashattatok sok helyen, sőt egyszer Rozival és Bingó mesterrel a tévébe is beballagott és volt egy fantasztikus facebook oldala is, ahol napról napra sok hírt és érdekes, vicces történeteket olvashattunk erről a csodás kis tanyáról. A neve az volt: A Hajnal tanya lakói. 

Elif Shafak: 10 perc 38 másodperc

Elif Shafak egy másik könyvét kerestem a könyvtárban, de helyette ezt találtam. Egy percig nem bántam meg, annyira zseniális és annyira eredeti. Eredetisége a felépítésében és a témájában egyaránt megmutatkozik, mert nem túl gyakran kezdődik az éppen meghalt főhős halálon túli utolsó gondolataival egy történet.

10 perc 38 másodperc az az idő, amíg Leila elméje végképp kiürül, teste után az agya is felmondja a szolgálatot, de ez az idő még arra elég, hogy leperegjen előtte az élete, újra átélje fontos pillanatait, a születését, a gyerekkorát, a felnőtt életét, hogy a története végére érve, mi olvasók is megtudjuk, hogyan került abba a kukába, ahol bár halott, de az agya még aktív. 10 perc 38 másodpercig.