Hétköznapi ez+az - Szilveszteri különkiadás

Szilveszter alkalmából néhány megmosolyogtató történetet jegyeztem le, amelyek egy részét a karácsony előtti bevásárlások alkalmával csíptem el, valószínűleg ti is hallottatok, tapasztaltatok hasonlót, vagy esetleg veletek is történt ilyesmi. Részesei voltunk egy vicces rendőri megnyilvánulásnak és egy kórházi szakrendelőben elcsípett vicces momentumnak is. 

A férjem néha beszél álmában. Elég gyakran lejegyzem és másnap jókat nevetünk rajta. Egy ilyen gyöngyszemet írtam le a végén. Nevessetek velünk és nagyon köszönöm Bencének az illusztrációt, amire tegnap este kértem meg, ugyanis hirtelen jött az ötlet, hogy készítsek egy ilyen bejegyzést. Ő pedig nem ismerve lehetetlent, elkészítette nekem. 

A régi televíziós szilveszteri műsorok inspirálták ezt a bejegyzést, a Szeszélyes évszakok, benne a Tücsök és bogár, ilyesmik. Írjátok meg, ha ti még láttatok Benny Hill show-t, Gálvölgyi show-t és mond valamit nektek a Glázser Bozsó név. :D  Azt is megírhatjátok, hogy tetszettek ezek a kis szösszenetek, felfedeztétek-e valamelyikben magatokat. :D 

Kívánok a blog minden kedves olvasójának boldog új évet, egészséget, nyugalmat és boldogságot 2021-re!

Első történet:

Pepco, karácsony után: 

Fiatal pár nézelődik, ajándékokat keresnek. Jobban mondva a lány keres, a pasi meg csak megy utána és minden kérdésére hümmög.

A lány megáll a képkeretek előtt:

- Hogy állnak a képekkel? Tudnának mit belerakni? Hívathatunk elő nekik képeket is hozzá...

A pasi vállát vonogatja, hümmög.

- Vegyünk nekik párnahuzatot? Vagy asztalterítőt? Esetleg egy jó puha plédet?

A pasi széttárja a kezét, hümmög.

Ekkor a lány meglátja a cserepes művirágokat, azt hiszem filodendron volt, én is azokat nézegettem éppen. 

- Vagy vegyünk nekik olyan műgazt?- mutatott a virágokra.

Mondanom sem kell, hogy a pasi még mindig hümmög és tanácstalanul nézelődik.

A lány ekkor kikel magából:

- A f@szom fog téged elhozni legközelebb vásárolni, nem segítesz semmiben! Ne is szólj hozzám ma többet!

A pasi végre elröhögi magát és megszólal:

- Imádlak. 

Illusztráció: Palcsák Bence

Második történet:

Auchan, karácsony előtti utolsó szombat: 

Fiatal pár, ajándékokat keresgél.

Feleség:
- Vegyünk neki ilyen különleges olajokat, sajtokat, fűszereket, úgyis nagy gourmet, szereti az ilyesmit.

- Jó - mondta a férj, majd nagy válogatásba kezdenek.  Ezt onnan tudom, hogy a teljes kiőrlésű zsemlemorzsát keresve háromszor végigjártam a szomszédos sorokat, és végig ott voltak, hangosan megtárgyalva a különböző csemegék hasznosságát gourmet-szempontból.  Közben eltelt 10-15 perc, kész lettem a bevásárlással. A pénztár felé menet megláttam őket, telepakolt bevásárlókocsival, éppen szalvétákat válogattak. 

- Ezt szépen belepakoljuk egy cipősdobozba... - kezdte el szavakba önteni elképzelését a férj, próbálva lelkesnek mutatkozni. Láthatóan elégedett volt az összeszedett ajándékokkal. De az is lehet, csak megkönnyebbült, hogy mindjárt vége a megpróbáltatásainak.

- Cipősdobozba!!?? - kérdezi méltatlankodva a feleség.

- Egy jó nagy cipősdobozba.... szépen becsomagolva... ajándékcsomagolóval - mondta immár halkabban a férj.

- Dehogy!! Még mit nem? Cipősdobozba, pffff.  Veszünk egy szép nagy kosarat, abba teszünk bele mindent! - zárta le a feleség a vitát. A férj megadóan baktatott felesége után kosarat keresni.

Harmadik történet:

Pepco, még karácsony előtt:

- Tudod milyen játékot vegyünk....? - így a nő.

- Játék nem kell! - fojtotta bele a szót a vásárlást láthatóan erősen nem szerető férfi.

- ...a születésnapjára. - fejezte be a nő.

- ...... nem kell játék.. - mondta a férfi, már halkabban. 

Később láttam őket, volt játék a kosárban. Nem is egy.

Illusztráció: Palcsák Bence

Negyedik történet:

- Ezeket már régen meg akartam tanulmányozni - mondja a nő a férfinak és megáll a karácsonyi díszekkel szemben, de tőlük úgy nagyjából másfél méterre.

- Hát akkor menj közelebb, nincs ott most senki! - így a férfi.

- De csak innen messziről látom, közelről nem. Csináljuk azt, hogy én innen nézem, te pedig odaállsz és leveszed, amit mondok.

Közben én jöttem-mentem a közelben, néhány perc múlva ezt hallom:

- Nem azt, hanem a másikat! Ami alatta van. Az nem piros, hanem rózsaszín. Nem látod, mondom, hogy azt a hosszú girlandot! Nem igaz, hogy nem látod! - mondja a női hang.

- Még hogy én nem látom? - morogja bajusza alatt a férfi, de azért engedelmesen szedegeti az asszonya által navigált díszeket a polcról a kosárba.

Illusztráció: Palcsák Bence

Ötödik történet:

Egyik hétvégén szem- és fültanúi voltunk a magyar rendőr univerzális nyelvtudásának. Ausztriából jöttünk egy kis határátkelőhelyen át hazafelé, előttünk egy német rendszámú autó állt meg a rendőri ellenőrzésre. Férjem tapasztalata szerint Németországból hazafelé tartó román állampolgárok lehettek. A rendőr ilyenkor kéri az iratokat. Mi is várakoztunk, hogy sorra kerüljünk, kezünkben az igazolványainkkal. Ezen a határon a jelenlegi helyzetben csak a 30 km-es körzetben lakó ingázó járhatnak át. 

A rendőr felemelte a hangját, gondolom, úgy gondolta, hogy fantasztikusan kevert nyelvtudása jobban érvényesül hangosabban. Bekiabált a német rendszámú autóba: 

- Go back! Go back! Grenze Hegyeshalom! Transit! Itt nem megy át! No német, no francia, no román, no angol. Go back! Go back! 

Az autó visszafordult természetesen, nem tehetett mást.

Illusztráció: Palcsák Bence

Hatodik történet:

- Ne vágjon ilyen képeket! Vágott volna ott bent! Vágott? Akkor jó'van! 

Idős, bottal járó néni jött ki lassú, megfontolt mozgással a diabetológiai szakrendelőből. Ezzel a kérdéssorozattal a vele lévő, kb. 20 évvel fiatalabb hölgy fogadta, aki a várakozás perceiben könyvből olvasott fel neki hangosan. Magázódó beszélgetésük inkább szomszédi viszonyt sejtetett, mint családtagét.

És egy alvós poén: 

- Már megint a hátadon horkolsz - keltegetem a férjem.

- Hátamon horkolok! Tök jó albumcím! A fenébe! - csapott a levegőbe a dobos-gitáros férjem.

És alszik is tovább.

Illusztráció: Palcsák Bence