Rögtön itt az elején el is árulom, hogy ez a könyv kedvenc kategóriába került nálam. Annyira magával ragadó a stílusa, a mondanivalója, a karakterei, a története, hogy csak azt tudom mondani, zseniális! És ezzel mindent elmondtam.
Hála és köszönet - mint már sok esetben - a molynak, mert ott figyeltem fel rá, és tettem a könyvtárból kikölcsönzendők listájára. Amikor a férjem kérdezte, hogy mit olvasson, ezt a könyvet nyomtam a kezébe úgy, hogy én még nem olvastam. Ritkán teszek ilyet, értem ez alatt azt, hogy olyan könyvet ajánlok neki, amit én még nem olvastam, de igazság szerint nem volt kedvem éppen akkor keresgélni, ez meg ott volt a könyvtári könyvek tetején.
A lényeg, hogy nagyon tetszett neki, amit így utólag meg is értek. Ezek azok a könyvek, amik színvonalasan, tartalmasan, humorosan kúsznak be a bőröd alá, miközben olvasod őket, elfog valami olyasmi érzés, hogy az ilyen könyvekért érdemes olvasni.
Bennem legalábbis ilyen érzések kavarogtak, és nem is értem, hogy miért nem ismerik többen ezt a könyvet, miért nincs több értékelés és blogbejegyzés róla, miért nem volt nagyobb hírverés körülötte.
Ez a könyv úgy szól az első szerelemről, hogy sokkal többről szól. Felnőtté válás, identitáskeresés, barátság, rasszizmus és hasonlóan mély, elgondolkodtató témák. A rasszizmus nagyon érdekesen mutatkozik meg ebben a könyvben, egyáltalán nem tipikusan.
Ebben a történetben amúgy sem tipikus semmi.
A történetről röviden: Frank Linek két neve van, egy amerikai és egy koreai. Szülei bevándorlók, póbálnak beilleszkedni, illetve leginkább a fiukat próbálják beilleszteni a nagy amerikai álomba, de úgy, hogy azért elvárják, Frank Li csak koreai barátnővel járjon, a nővérét, akinek fekete bőrű párja lett és akihez férjhez is ment, kitagadták.
Igen ám, de Frank Li egy amerikai lányba szeret bele, akivel csak úgy tud találkozni, hogy összeszövetkezik a koreai Joy Songgal, és szüleikkel elhitetik, hogy ők egy pár, így mindketten nyugodtan találkozhatnak a saját párjaikkal. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, az élet mindig fordít egyet a dolgok menetén, és amikor már azt hiszed, hogy minden jó, és akár így is lehet, akkor beüt a ménkű, jön egy olyan dolog, ami alapjaiban fordítja fel az életed.
Ez a történet bemutatja a szerelem sokszínűségét és szeszélyességét, a család erejét, mely erőt ad és felemel, ugyanakkor kevélység és büszkeség miatt romba is dönt, a fiatalok útkeresését, a generációs különbségeket. Nagy találkozásoknak és búcsúzásnak is leszünk tanúi, miközben Frank Livel elgondolkodhatunk az élet értelmén.
Olvassátok bátran, szerintem fantasztikus könyv!
Bea
"Néha elgondolkodom, vajon ez tényleg egy beszélgetés,
vagy csak ülök valaki belső monológjának a közepén,
ami történetesen kihallatszik. "
*****
"A nevetés a mély kozmosz zenéje, amely minden emberi lényt összeköt,
és mindent elmond, amit szavakkal nem lehet."
*****
állítsd fejére a világot
rázd meg
mi marad?
*****
"Egy olyan lánnyal, aki megnevettet, érdemes örökké nevetni."
*****
A történet arra tanít, vigyázz, hogy mit kívánsz.
Arra is tanít, hogy értékeld, amid van, mielőtt még elmondhatnád,
hogy már csak volt."
Utánanéztem, és már kívánságlistás a molyon, valószínű az értékelésed alapján!:) Mostanában már nem nagyon figyelem a százalékos értékeléseket, inkább azt nézem meg, hogy milyen korosztályból kerülnek ki az olvasók, vagy a köztünk lévő hasonlóság mire jön ki!? Gyakran szaladtam bele olyan olvasásba, ami nagyon nagy értékeléssel, nagyon sok olvasót vonzott, és a végén értetlenül álltam fölötte. Alaposan megnézem a címkéket is, mert azok alapján is veszek kézbe, vagy teszek félre egy könyvet! Egyszer ez a történet is sorra kerül...köszi!:)
VálaszTörlésJártam már így én is, hogy nagyon sok mindenkinek tetszett, én pedig nem értettem, hogy nekem miért nem. És persze fordítva is volt már. :D Szerintem ezt a történetet mindenképpen érdemes olvasni, nem éreztem tucatkönyvnek, volt benne valami egyedi és különös. :)
Törlés