Milly Johnsontól már olvastam nagyon jó könyvet és kevésbé jót is, de a kevésbé jók sem tántorítanak el attól, hogy minden új könyvét olvasni szeretném. Legutóbb a Teaház a sarkon című könyve tetszett nagyon, de az annyira, hogy be is került a kedvencek közé.
Ha azt olvastátok és nektek is tetszett, akkor ezt is szeretni fogjátok, ugyanis ennek a történetnek a fő helyszíne egy irtóra bájos és hangulatos régiségbolt, amely ama bizonyos Teaház szomszédságában van, és főhőseink többször is onnan vásárolnak maguknak sütit és egyéb finomságokat. Már ez az összefonódás is nagyon tetszik.
Bonnie elveszíti állását régi munkahelyén, abban a régiségboltban, amely valaha az édesapjáé volt, de a lány most alkamazottként dolgozik ott. Tulajdonképpen a jó szíve miatt a jelenlegi tulajdonos kirúgja, és eme sajnálatos esemény következtében kerül Lewis régiségboltjába, aki örömmel alkalmazza a nőt.
Bonnie egy lelketlen, üres házasságban tengődik, mely sosem alapult igazi érzelmeken, sőt még máson sem nagyon. Lewis egy majdnem végzetes szívroham után rádöbbent, hogy ezentúl úgy szeretné élni az életét, hogy örömét lelje benne, ezért menő, gazdag befektetési bankárból régiségbolt tulajdonos lett, ami régi nagy álma volt.
Ez a történet is legalább annyira fantasztikus volt, mint a Teaház a sarkon, imádnivaló, sokszínű szereplőkkel, gondolok itt a régiségkereskedőkre, és kevésbé imádnivaló, de azért nagyon érdekes karakterekekre, mint Lewis felesége, valamint a barátaik, és Bonnie férje. Még ha nem is voltak túl szeretnivalóak, azért meglehetősen hozzátették a magukét a történet eseménydús pillanataihoz.
Bonnie és Lewis - Milly Johnson könyvhöz méltón - hamarosan észrevették, hogy vonzódnak egymáshoz, ám nem igazán tudtak mit kezdeni ezzel a kibontakozó érzelemmel, hiszen mindketten házas emberek voltak.
Nagyon tetszett a könyv felépítése, mely szerint az egyes fejezetek között a helyi újságból olvashattunk rövid híreket, félreírásokkal, ezért meglehetősen más értelmet kaptak az egyes hírek és plusz humort csempészett be Milly a könyvbe.
Bonnie kreatív tevékenysége, amibe az állandó munkája mellett vágott bele, nagyon szeretnivaló volt, kapcsolata a régiségkereskedőkkel szívmelengető. Lewis és Bonnie mindketten nagy utat jártak be ebben a történetben, nagy fejlődésen mentek keresztül, és azt hiszem, mindenki kitalálja, mi lett a történetük vége.
De addig még át kell esniük egy-két megrázó eseményen, le kell küzdeniük a nehézségeket, küzdeniük kell az álmaikért, meg kell valósítani a terveiket. Hihetetlenül megnyugtató volt olvasni ezt a könyvet, Milly Johnson stílusa továbbra is tökéletes számomra, egy igazi szívet-lelket melengető történet, mely kikapcsol, ellazít és elfelejteti a napi problémákat. Ennél azt hiszem, nem is kell több egy könnyed, romantikus könyv esetében. És még azt se gondoljátok, hogy túl szirupos volt ez a könyv, mert egyáltalán nem.
Milly nagyszerűen ért ahhoz, hogy bevonjon bennünket a történetbe, hamar barátainknak érezzük a kedves szereplőit, és leküzdendő nehézségeknek a kevésbé kedveseket, teljes valónkban ott tevékenykedünk velük a régiségboltban vagy éppen járjuk a városka bájos tereit, nézegetjük a szépséges boltjait.
Az könyv elején lévő ajánlásért pedig tízezer plusz pontot adok az írónőnek, melyben a kutyájának ajánlotta a könyvet, akit a könyv írásakor már egy éve elveszített. Már itt könnyek futották el a szemem.
"Most már senki sem néz rám úgy a házban, mint egy nemzetközi szupermodellre,
és nincs, aki odarohanjon hozzám, mint egy vörös, nagyon izgatott ágyúgolyó,
amikor belépek a házba. Mintha csak több hónapig lettem volna távol,
holott a valóságban épp csak kiugrottam a garázsba,
hogy elővegyem a halrudacskákat a fagyasztóból."
(Részlet az ajánlóból, melyet Milly Johnson a kutyájának írt.)
*****
"Először csak vágyakozz rá.
Majd képzeld el, hogy megteszed.
Aztán tedd meg."
*****
"(...) ha valamit képes az ember magában elképzelni,
akkor az életben is meg tudja tenni."
*****
"...valóban lehet kincset találni a szivárvány végén."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése