2020. április 4., szombat

Kápráztató


A Kápráztató egy művészeti tér, egy galéria, ahol szépségeket találhattok. Olyan szépségeket, amelyek engem kápráztattak el elsőként, de remélem benneteket is el fognak. Lesz itt gyönyörködnivaló a szemnek, a léleknek, a szívnek, lesznek képek, versek, rövid írások, novellák. Még olyan dolgok is előfordulhatnak, amikről most nem tudok, de időközben rábukkanok.

Sőt, arra buzdítalak benneteket, ha van valamilyen művészeti ág, amelyben ti is alkottok, legyen az festés, írás, vagy egyéb művészi tevékenység, írjátok meg nekem és havonta egyszer abból választom majd a rovat témáját. 


Ebben a Kápráztatóban Hétvári Andreát mutatom be nektek, akinek gyerekverseire a facebookon találtam rá, amelyek annyira dallamosak, fülbemászóak és aranyosak, hogy azonnal levettek a lábamról.


Később megtudtam, hogy Andrea nem csak gyermekeknek ír, hanem felnőtteknek is. Gyönyörűeket, finomakat, légieseket. Youtube csatornáján meghallgathatjátok sokszínűségét, magával ragadó műveit az Egy perc vers sorozatban ismert színészek adják elő, de Andreát is hallhatjátok, amint kedves, megnyugtató hangján mondja el néhány versét, sőt énekel és gitározik is. Verseihez több zeneszerző írt zenét, melyek szintén megtalálhatók a csatornáján. 


Át is adom a szót neki, meséljen magáról, hiszen ő a szavak szakértője, közben pedig gyerekverseiből mutatok meg néhányat. Nem volt könnyű a választás, de ha ellátogattok a facebook oldalára, akkor még nagyon sok édes, imádnivaló gyermekverset találtok.


"Mindig úgy mutatkozom be a gyerekeknek a mese- és gyermekelőadásokon, hogy hét váram van, hiszen Hétvári a vezetéknevem. Azt hiszem, az én történetem valahol itt kezdődik, a nevemnél, amiről már sokan és sokszor megállapították, hogy mesebeli. A név egyébként apai dédapám névmagyarítása, így bizonyos értelemben tényleg kitalált névről van szó. Radnóti Miklós felesége, Fifi néni egyenesen úgy fogalmazott: “Jókai-regénybe illő”. Azon szerencsések közé tartozom, akik találkozhattak utolsó éveiben vele, nála tölthettem néhány éve egy májusi délutánt.




Azt hiszem, mindig is költőnek készültem legbelül. Nem tudatosan, nem úgy, mint amikor a gyerekek kijelentik, hogy tűzoltók, katonák vagy állatorvosok szeretnének lenni, a költőség más. 9 évesen írtam az első versemet, amit még mindig fel tudok magamban idézni, de a költőség nem csak annyi, hogy az ember verseket ír, mert a költő akkor is költő, ha nem ír le egyetlen sort sem. Költőnek lenni születni kell, költőnek lenni különleges ajándék. Az ember belelát olyan világokba is, amelyeket mások nem látnak és nem érzékelnek. Egyik lábam itt van a valóságban, de másik lábam átlóg a mesevilágba, ahol legszívesebben tartózkodom. 




Magyar-könyvtár szakos tanárként végeztem. Mindig is éreztem, hogy az irodalom az, ami engem leginkább vonz és a gyerekek. Így az évek során a két vonzalom találkozott bennem, és a felnőtt dolgok mellett már nagyon korán elkezdtem gyerekeknek írni. A felnőtt olvasók leginkább szonetteket, recenziókat, esszéket olvashatnak tőlem különféle irodalmi lapokban, gyerekeknek pedig verseket és meséket írok. A Rímtündér Facebook oldalon teszem közzé frissen született írásaimat, így nagyon sok örömöt hoz a mindennapokba, hogy verseimmel másokat is megörvendeztetek. Négy önálló kötetem jelent meg eddig, az ötödik könyvem – egy évszakos gyermekverskötet megjelenése – május végére várható.



A verseim sokakban muzsikát fakasztanak, felnőtt- és gyermekverseimet is sokan megzenésítették már. Székesfehérvárhoz írt himnuszom – amely országos második helyezett lett egy himnuszíró versenyen – hamarosan zeneműként is megszólalhat. A babékrkoszorúmat pedig a XVII. Aquincumi Költőversenyen nyertem, ami életem egyik legemlékezetesebb pillanata marad.



Hiszem, hogy van egy láthatatlan világ, amely a versek és mesék nyelvén valahogy mégis láthatóvá varázsolható. Legszívesebben ebben a világban tartózkodom, mert a hétköznapi világ durvasága, az agresszió és a rosszindulat taszít. Igyekszem magamban ezt a világot őrizni és verseimen, meséimen keresztül az olvasót is elkalauzolni oda."


Kedves Andrea!

Nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásomat és olvashattuk verseidet itt a Kápráztatóban. Kívánok neked erőt és kitartást még sok-sok új vershez és könyvhöz!


Szeretettel, Bea






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése