Elérkeztem végre Jojo Moyes történetének harmadik részéhez, melyben Louisa Clark ismét színre lép. És micsoda színre lépés ez! Egyenesen New Yorkba tarthatunk vele, ahová mindig is vágyott, mintegy beteljesítve ezzel a nagy álmát, követve Will tanácsait is, miszerint neki New Yorkban igenis van keresnivalója.
De kezdem előrébb. A Mielőtt megismertelek nagy kedvencem lett, ezért a második részbe kissé félve fogtam bele. Azt gondolom, hogy éppen olyan volt, mint amilyennek lennie kellett. Lou csalódottsága, szomorúsága, magányossága és állandó önbizalomhiánya rányomta a bélyegét a Miután elvesztettelek kötetre, én nem vártam az első rész drámáját és nagy érzelmeit, viszonylag el tudtam vonatkoztatni tőle, ezért nekem ez a rész is tetszett.
Ezért a Mióta megszerettelek kötettől csak azt vártam, hogy ismét találkozhassak Lou-val és elkísérhessem New Yorki nagy kalandjára, és természetesen arra is kíváncsi voltam, hogy alakul a kapcsolata Sammel, kibírja-e szerelmük a távolságot, a változást és ezen értem azt, hogy nyilvánvalóan benne volt a lehetőségekben, hogy Louisa is változni fog, mert ki ne változna meg kicsit, ha teljesen kiszakad addigi környezetéből és vadidegen emberek közé csöppen, ahol egy kiszámíthatatlan és szinte tervezhetetlen munkát kell végeznie.
Aki nem emlékezne: Lou egy barátja Nathan segítségével kerül a New Yorki dúsgazdag Mr. Gopnikhoz, hogy fiatal felesége Agnes személyi titkára legyen, fejben tartsa a napi programjait, elkísérje oda, ahová kéri és igényli. Valójában ez a szerep sokkal több, mint egy személyi titkáré, Lou hamar rájön, hogy Agnes teljes önbizalomhiánnyal küzd, és nehezen tud dúsgazdag férje társadalmi életébe beilleszkedni, pláne egy első feleség és egy felnőtt lánygyermek árnyékában.
Lounak tehát nincs könnyű dolga, de elég jól állja a sarat, szinte észrevétlenül szerez önbizalmat, tartást és erőt, ezenkívül pedig, ami a legfontosabb, barátokat. Will New Yorkról szóló levelei, amit a férfi édesanyja adott neki, időről időre erőt adnak a lánynak, és sokat gondol Willre, a férfi biztatására és tanácsaira, de szíve már Samé, akinek New Yorki látogatásai hol így sülnek el, hol úgy, a levelezésük sem ad sok bizakodásra okot.
Amikor Lou önhibáján kívül bajba kerül, váratlan helyről érkezik segítség, és ez az a rész, ahol végképp megfogott a történet, szívet-lelket melengetővé vált Lou élete, és miközben teljesen önmaga maradt, úgy változott meg, hogy egy erős, tervekkel, célokkal teli, határozott nő vált belőle, aki képes a saját kezébe venni az irányítást.
Mindeközben megtudhatjuk, hogyan alakult az otthon maradt családja élete, a nagypapa és szülei miként élték napjaikat, mi történt húgával, Treenával, és azt is, hogyan viselte Sam Lou távollétét, folytatódik-e a kapcsolatuk vagy sem. Valamint Will lánya, Lily is része maradt Lou életének, ezért természetesen ő is feltűnik a történetben.
New Yorkban megismerjük a Mr. és Mrs. Gopnikot, ebből a régit és az újat is, megtudjuk az új Mrs. Gopnik, Agnes titkát, megismerjük a mindig morcos házvezetőnőt Ilariát, Ashokot a ház portását, Mrs. Margot De Witt-et, a keserű, magányos öreg hölgyet, Dean Martint a kutyáját és Josht, aki szinte megszólalásig hasonlít Willre.
Természetesen Louisa rábukkan egy vintage ruhaboltra, ami hamar kedvence lesz, tehát színes, egyedi öltözködési stílusát New Yorkban sem adja fel és a történet végére tisztába kerül érzelmeivel, álmaival, határozott célokat tűz ki maga elé, és végre úgy éli az életét, ahogy mindannyian szeretnénk, azaz azzal foglalkozik, amivel szeretne.
Nagyon tetszett ez a rész, időnként szükség van arra, hogy egy könyv felett potyogjanak a könnyeid, na nekem potyogtak rendesen, úgyhogy ezennel ezt a könyvet is a kedvenceim közé sorolom. Persze nem a könnyek miatt, hanem mert Jojo Moyesnek sikerült egy igazán érzékeny, érzelmekkel teli, kalandos, szívet melengető és megható befejezést írnia, ami a Mielőtt megismertelek után elég nagy kihívás lehetett.
- Bea -
A címekre kattintva elolvashatjátok, mit írtam az előző részekről:
Mielőtt megismertelek
Miután elvesztettelek
A könyvet IDE KATTINTVA tudjátok megrendelni.
"A futás az exem, Patrick mániája volt. Nekem olyan volt ez a sport,
mint a fodros kel - tudjuk, hogy létezik, és lehet, hogy még jót is tenne,
de őszintén szólva az élet mindig is túl rövid lesz ahhoz, hogy kipróbáljuk."
******
"Elmondtam apádnak, mire azt vágta a fejemhez, hogy nem vagyok elég romantikus.
Nem vagyok romantikus! Megmondtam neki, hogy az hisz igazán a romantikában,
aki kitart a férje mellett azok után is, hogy harminc éve mossa a gatyáit!"
*****
"A könyvekből sok mindent meg lehet tanulni az életről. A könyvek empátiára tanítanak.
De ha valaki a lakbért is alig bírja kiizadni, annak nincs pénze könyvekre.
Úgyhogy a könyvtár létfontosságú! Ha bezárnak egy könyvtárat, Louisa,
nemcsak egy épületet zárnak be, a reményt is elveszik az emberektől."
*****
"Arra gondoltam, mennyire átformálnak minket a körülöttünk lévő emberek,
és pont emiatt milyen gondosan kell kiválasztanunk őket, és aztán arra gondoltam,
hogy mindennek ellenére a végén talán mindegyiküket el kell vesztenünk,
hogy megtaláljuk önmagunkat."
*****
"Sok mindenért kárpótolja az embert, ha olyasmit csinál, amit szeret."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése