Heti ez + az

Sziasztok!

Legutolsó Heti ez+az rovatunkban, ami júniusban volt, azt írtam, hogy egyik hobbim a bolhapiacra járás, bámészkodás és olcsó kincsek felkutatása. Ez így leírva most igencsak vicces, mégpedig azért, mert egész nyáron egyszer jutottam el azóta a bolhapiacra. (Ha jól belegondolok, van még ilyen hobbim, amit majdnem ugyanilyen régen csináltam. :D Ti hogy vagytok ezzel?)

Talán azért van ennek oka, mégpedig az, hogy idén nyáron az a szerencse ért bennünket, hogy eljutottunk néhány fesztiválra, mint "sajtósok", ami így leírva nagyon furcsa, de nagyon boldogok voltunk a lehetőségektől. Örültünk, hogy megnézhettük a BALATON SOUNDot, IDE KATTINTVA elolvashatjátok, hogy milyen tapasztalatokkal tértünk haza.

Annak is örültünk, hogy elmehettünk az EFOTT-ra, jól éreztük ott is magunkat. IDE KATTINTVA elolvashatjátok, hogy ott milyen élményeket szereztünk.

A legjobban viszont annak örültünk, hogy ismét eljutottunk Kapolcsra, a Művészetek Völgyébe. Erről két élménybeszámolót is írtunk, melyeket IDE és IDE kattintva olvashattok. A kezdőnapra érkeztünk, július 19-re, ami egy pénteki nap volt, ami azért volt különleges élmény, mert még sosem láttuk, amint ébredezik a Művészetek Völgye. Az árusok még ekkor pakoltak ki, mindenki ekkor építette a sátrát és helyezte el benne a szebbnél szebb alkotásokat. Néhány óra múlva azonban már minden a helyén volt, nyugodtan bámészkodhattunk.

Annyira jól éreztük magunkat, hogy egy hét múlva visszamentünk, és elhatároztuk, hogy jövőre több napra készülünk, reményeink szerint a fiúk már zenélni is fognak. Ha még nem is színpadon, de utcazenészként mindenképp. Erről hamarosan írok majd, alakulóban van egy zenekarunk, amint biztos lesz a zenekar neve és kész lesz a youtube csatornája, mindenképpen szeretném nektek megmutatni.

A Művészetek Völgyéről írt bejegyzéseinket IDE és IDE kattintva olvashatjátok.

És most térjünk vissza a bolhapiacra. Legutóbb ígértem, hogy ha szeretitek, akkor még mutatok képeket, mert az még mindig nagyon sok van, úgyhogy gyertek velem Ausztriába, az eisenstadti bolhapiacra.

Az ékszerkedvelők biztosan találnak kedvükre valót a megszámlálhatatlanul sok ékszerespulton

Babák fejjel és fej nélkül. :D

Babák, akik jól öltözöttek. Már aki. :)

Nem tudom eldönteni, hogy ez a baba aranyos vagy ijesztő. 

Mi lehet a popsiján? :O

Na ő egy kakukktojás kecske, de nekem ez annyira megtetszett ott, hogy
azóta bánom, hogy otthagytam.

Aki szeretne németül olvasni, rengeteg könyvet találhat.

Verne: A lángban álló szigettenger

Ezt például szintén nagyon jó lett volna megvenni..

Ha ezek a képek beszélni tudnának! Vagy elmesélnék történetüket, mint a Harry Potterben.

Szeretem az ilyen típusú képeket is.

Az elefántgyűjtők sem maradnak kincsek nélkül. 

Ha baglyokat látok, nehezen szakadok el zsákmány nékül onnan. 

Ezeket az ólomfigurákat is sokáig elnézegettük.
A felvétel azért ilyen, mert egy üvegszekrényben voltak.

Amikor nem az angyal választja ki az embert,
hanem az ember választhatja ki az angyalt.

A Macik mindig ott vannak, rendületlenül és reménykedve várják új gazdáikat

Itt jól megfért egymással minden porcelán,
a pásztorfiú az elefánttal,  a láma a barokk hölggyel és
a meztelen táncosnővel.

Ezeken az asztalokon annyi minden van, hogy ott nem is tudja befogadni a szemünk.
Sok mindent a képek itthoni böngészésekor veszünk észre. Mint ahogyan most szúrtam ki
azt a kis földgömböt és a nagy faelefántot. És nézzétek felakasztva a dipó táskát!
Aki használt még olyat suliba, az már nem mai gyerek!!
Nekem volt. :D 

Sajnos ezt a jó kis hangszert is csak itthon láttam meg. Talán balalajka?

Egy ilyen babát nagyon szeretnék, de voltak igazi régi szabóbabák is.
Ha jól emlékszem 50 euróért adták őket, úgyhogy egy jobb vétel reményében
továbbra is keresem őket. 

Ennek a képnek az a története, hogy az árus (nem az, aki a képen van) elkezdett integetni,
hogy nem fotózhatom le. Utána meg összedörzsölte az hüvelyk- és mutatóujját, hogy fizessek érte.
Felvont szemöldökkel továbbvonultam, de a kép meglett.
Most mondjátok meg, miért ne fotózhattam volna le ezt a két régi játékot?

Napóleon mellszobor hölggyel, nyulakkal, és két elfektetett katonával.

Olvasólámpák. Kedvencem a zöld. 

Ez a mérleg még ma is működik.

A virágok a bolhapiacról sem hiányozhatnak. 

Egy magyar hölgy textilből készült csodás képei

Jaj, ezek a régi bádogedények nagy kedvenceim!!

Üvegbe zárt világok

És jöjjön néhány vásárló. Ez esetben beletrollkodott a képbe egy táncoló buddha (vagy mi).

Előtérben jól szituált úriember, háttérben elégedett vásárló, hóna alatt katonai cucokkal.
Ezeknél az asztaloknál a férfiak nagyon szeretnek nézelődni. A férjem is. :D Háttérben még a Kika,
ami biztos támpontot ad a bolhapiac megtalálásához, ugyanis a parkolójában található vasárnaponként.

Ki erre - ki arra.
Mindkettő érdekes pillanat. Egyikőjüknél a padkáról lelépés pillanata, ami egy igen vicces képet eredményezett.
Ráadásul a két lába között bekerült a képbe egy harmadik láb. :D
Ha jobban megfigyelitek a kosárt vivő szakállasnak mindkét keze foglalt, de mintha harmadik keze lenne. :D
Mielőtt azonban azt hinnénk, hogy valami inkognitóban lévő shiva istenség, a háta mögött lévő árnyék elárulja, hogy
csak egy véletlenül sikerült trükkfelvétel. :D 

Ki csak egyedül, ki párban...

Ki gyerekeket kocsikáztat...

De az biztos, mindenki talál valami kedvére valót.

És végül a vasárnaphoz egy kis kellemes zenei válogatással szeretnénk hozzájárulni. Egy kávé, egy tea, egy kis napsütés, mindez a kertben, vagy a szobában, egy meleg takaró alatt, egy jó könyvvel a kezetekben. Vagy bárhogy máshogy. :) 

Utcazene#3 

Köszi, ha eljutottatok idáig. Legyen szép jövő hetetek!

- Bea -

Egy kép a hétről.
Sopron, Várkerületből, nyári hangulatban.