Stan Lee: Fantasztikus életem

A fiúk annyira megörültek ennek a könyvnek, hogy gyorsan elhappolták előlem. Szerencsére éppen ennyire gyorsan el is olvasták, így most én olvashatom végre. Nagyon tetszik nekem is, de én még nem végeztem vele, így azt gondoltam, hogy most olvassátok el, mit gondolnak a fiúk erről a képregény-könyvről.

Titusz:

A cameók királyáról, és rengeteg híres karakter megalkotójáról kaptunk egy képregényt, ami az életéről szól. Én Marvel rajongóként, csak úgy faltam a lapokat. 

Érdekes volt látni, hogy alkotta meg a karaktereket. Eredetileg csak Jack Kirby, a rajzoló, és Joe Simon, Amerika kapitány megalkotójának volt az asszisztense. Az összes karaktert imádom akit kitalált. Na jó, csak a hősöket. De abból viszont mindet.

Megtudtam egy csomó érdekes dolgot az életéről, mint például azt, hogy együtt dolgozott Dr. Seussal (A Grincs írója). Lefogadom, hogy egyikőtök se tudta, de Stan Lee írt képregényt a DC Comicsnak is. Na erre varrjatok gombot!

Tele volt az élete megpróbáltatásokkal, de ő mindet derekasan leküzdötte. Szép életet élt meg. Volt egy mondása. Az Excelsior, ami latinul azt jelenti feljebb. Az volt az elmélete, hogy ezt nem egyszerűen kell kimondani, hanem úgy hogy, exCELsior. A cel-re kell helyezni a hangsúlyt. Ezt egyszer már leírtam, de leírom mégegyszer. 

Stan Lee nemrég halt meg, egy univerzumot, és egy hatalmas rajongótábort hagyva maga mögött. Ezért megintcsak így köszönnék el: ExCelsior!

Bence:

Stan Lee-t eddig csak a Marvel filmekben játszott vicces, rövid szerepeiről ismertem, meg persze tudtam, hogy képregény szerző, aki a híres Marvel képregénykarakterek nagy részének kitalálója.

Érthető tehát, hogy kíváncsi voltam rá, így  vettem a kezembe ezt a képregényt.

Nem csalódtam benne, először is nagyon jól illett a képregényformátum Stan Lee életének bemutatásához és nemcsak azért, mert egy képregényszerzőről szólt. Valahogy olyan érzésem van, mintha egy egész életrajzi regényt olvastam volna el.

A könyvből megismerhetjük Stan Lee gyerekkorát, családját, az álmait, a fiatalkori problémáit, olvashatunk az első munkáiról és arról is, hogyan került végül a képregényszakmába. Mindezt nagyon érdekes, szórakoztató módon mégpedig úgy, hogy maga Stan Lee meséli el nekünk az életét.

Tényleg olyan, mintha csak egy baráti beszélgetésben vennénk részt vele, melyben nem mindig időrendben meséli a történetet, gyakran elkalandozik, apró kitérőket tesz és még az alkotói folyamatába is enged minket bepillantani.

Egyébként Stan-t egy érdekes, vicces, szimpatikus embernek ismertem meg, aki kreatív és nagyon lelkes a munkáját illetően.

Az egyik kedvenc részem az volt, amelyben Stan a leghíresebb képregénykaraktereinek megalkotásáról mesélt. Megismerhetjük a Fantasztikus Négyes, Pókember, Dr. Strange, a Hangya, az X-men és még sok más szereplő és történet keletkezésének körülményeit. 

Stan a képregény műfajában úttörő módon nemcsak üres, arctalan hősöket akart megalkotni, hanem valódi embereket, akiknek a különleges képességeik mellett megvannak a maguk gondjai, problémái, álmai és vágyai.

Ez a recept nagyon jól bevált neki, világszerte rajongók milliói olvasták a történeteit, és  nagyon közel érezték magukhoz a szuperhőseit.

Ha már képregényről van szó, akkor ne hagyjuk ki magát a rajzolót Colleen Doran-t sem, aki nagyszerű munkát végzett, nagyon szépek az illusztrációi, tökéletes hátteret adnak a Stan Lee életéről szóló történetnek. Érdekes még, hogy időről-időre változik a rajzok stílusa, hol régi képregényeket idéz, hol inkább realisztikus és van ahol inkább rajzfilmszerű, ezzel is mintegy tisztelegve a képregény műfaja előtt.

Röviden tehát  ez egy nagyon szórakoztató olvasmány volt, ajánlom bárkinek, aki szereti a képregényeket, a Marvel filmeket és érdekli az oly nagy népszerűségnek örvendő karakterek szülőatyja.

*****

"Időm legnagyobb részét olvasással töltöttem. Imádtam olvasni."

*****
S hogy mit olvastam? Nos, könnyebb, ha azt kérdezed: mit nem?

Ha nem volt nálam könyv, akkor a ketchupos üveg címkéjét.

*****