Bence:
Az eredeti Tick...Tack...Bummot szerintem sokan ismerik, nagyon szórakoztató és izgalmas játék, melyben megadott betűvel kezdődő szavakat kell mondanunk, mégpedig úgy, hogy egy folyamatosan kattogó és véletlenszerűen felrobbanó bombát kell körbeadogatnunk. Akinél felrobban a bomba az büntetőpontot kap.
A Láncreakció ennek a továbbfejlesztett változata. Ebben is körbeadogatjuk a bombát, itt azonban szóláncszerűen mindig az előző szó utolsó betűjével kell szavakat mondanunk, ráadásul itt csak adott témakörökben mondhatunk szavakat. Ezeket a témaköröket a játéktáblára kihelyezett kilenc kategóriakártyáról választhatjuk ki, ha valaki már mondott egy adott témakörből szót akkor, azt már nem használhatják többet, ekkor egy jelölő korongot kell helyezni a kártyára. Így egyre nehezedik a játék, hiszen folyamatosan szűkül a kimondható szavak köre.
Ezek a kategóriakártyák egy jó nagy pakliból véletlenszerűen kerülnek a táblára és a lehető legkülönfélébb témákat tartalmazzák, úgy mint sport, popsztárok, történelmi személyek, zöldségek, gyümölcsök, kenyérre kenhető dolgok ....
Ráadásul még arra is figyelnünk kell, hogy milyen kártyáról mondunk szavakat, ugyanis ha egy kártya sárga színű mezőn fekszik, akkor megfordul a kör iránya. Mindeközben pedig folyamatosan ott ketyeg a kezünkben a bomba, ami bármikor felrobbanhat.
Jó sok mindenre kell figyelnünk tehát ebben a játékban, ami amúgy szerintem szórakoztató és változatosabb lett az új szabályokkal, viszont ezzel egyidejűleg nehezebb is, hiszen sokkal több dologra kell figyelnünk, ráadásul szűkebb csoportból választhatunk szavakat, mint az eredeti játékban.
Nekünk eleinte egy kicsit nehéz volt így a játék, úgyhogy a fejlődési időszakban úgy döntöttünk, hogy nem használjuk a bombát, és úgy próbálunk szavakat mondani. Miután ez már egész jól ment, újra elővettük a bombát és ezután már sokkal jobban pörgött a játék.
Tényleg igazi izgalmas, party-hangulatú játék, de nem való mindenkinek, bár ez szerintem a szójátékok mindegyikéről elmondható, viszont azoknak, akik szeretik a szójátékokat, mindenképpen ajánlom, mert szórakoztató és igazi kihívás lesz számukra a Tick...Tack...Bumm Láncreakció.
Nem a kedvencem a Tick...Tack... Bumm, de ez mégis egy klasszikus társasjáték. A Láncreakció sokkal nehezebb mint az eredeti Tick...Tack...Bumm. A bomba cefetül idegesítő mindkét változatban. Én is mindig leblokkolok, amikor nálam van a bomba, de ez mindkét verzióban így van. Sokszor csak bárgyú mosollyal nézek magam elé, mert biztos vagyok benne, hogy nem jut eszembe semmi.
Az első alkalommal, amikor kipróbáltuk a játékot, csodálkoztam magamon. Rengeteget olvasok, azt gondolnám, hogy rendelkezem egy jó nagy adag szókinccsel, imádtam régen az Ország-város-fiú-lány-t, jól fog menni nekem ez a játék.
Erre legtöbbször az történt, hogy ott ültem a kattogó, majd felrobbanó bombával a kezemben. Az agyam is kattogott, és a számmal hangtalanul formáltam a szavakat, próbáltam a megadott témakörökben kitalálni valamit, de egyszerűen, nem jutott eszembe semmi.
Mivel mindenki hasonlóképpen járt a családban, Bence felvetette, hogy a fejlődési időszakban (nagyon tetszik ez a Bence általi meghatározás :D) próbáljuk meg bomba nélkül. :D És lássatok csodát!! Jobban ment így. Mindenkinek jutott eszébe valami, szépen haladt körbe a játék, mint ahogy ezt már Bence is leírta. Amikor így már nem jelentett akkora kihívást, ismét bevetettük a bombát, és elkezdett pörögni a játék.
Persze azért még előfordult jónéhányszor, hogy amikor az én kezemben volt a bomba, egyszerűen leblokkolt az agyam és olyan egyszerű dolgok nem jutottak eszembe, mint egy zöldség, egy testrész, filmcím, egy madár, egy szín.
Persze azért még előfordult jónéhányszor, hogy amikor az én kezemben volt a bomba, egyszerűen leblokkolt az agyam és olyan egyszerű dolgok nem jutottak eszembe, mint egy zöldség, egy testrész, filmcím, egy madár, egy szín.
Pedig vannak olyan kategóriák, amire sok mindent rá lehet húzni, mint pl. a női táskában lévő dolgok, kempingezéskor használt dolgok, büdös dolgok, konyhafelszerelések, stb.
Nehezítette ugyan a játékot, hogy meghatározott betűvel kellett ezeket a szavakat mondanunk, de a kezdeti némaságaink után, kezdtek olajozottabban jönni a szavak.
Legtöbbször azért még mindig hamarabb eszébe jutott mindenki másnak egy megfelelő meghatározás, mint akinek a kezében volt a bomba, és ekkor ezek a játékosok pantomimszerűen elkezdtek ujjal mutogatni az adott meghatározásokra, arra gondolván, hogy akkor majd biztos eszébe jut a bombát tartó játékosnak az a nagyon kézenfekvő dolog, ami az ő fejükben ott van. Tehát még gondolatot is olvasson, miközben egy bomba kattog a kezében. Volt, aki a mutogatásnál is továbbment, barkochba-szerű körülírásba fogott, arról a szóról, amit ő kitalált, még jobban megzavarva a gondolkodó játékost, ezáltal szinte esélyt sem adva a gondolkodásra.
Ezért betiltottuk a pantomimet és a barkochbát, mindenkinek csendben kellett maradni, míg a másik megpróbált kitalálni valamit. Na és ekkor jött a salátacentrifuga!! Mi a konyhában szoktunk társasozni, ott van egy asztal, amit kényelmesen körbe tudunk ülni. Aznap délelőtt vettem egy salátacentrifugát, és még nem találtam meg a helyét, ezért kint hagytam a konyhapulton. Miután le lett állítva a mutogatás és a szóbeli segítségnyújtás, Zsófi a nagy feszültség közepette magához ragadta a salátacentrifugát és őrülten tekergetésbe fogott. Na ez ragadós volt, Titusznak is nagyon tetszett, így nem elég, hogy kattogott a bomba, még a salátacentrifuga surrogását is el kellett viselnünk, sőt a vitájukat, hogy ki centrifugázzon éppen. Egészen addig, míg elővettem szigorú anya arcomat, és elkoboztam a salátacentrifugát, ami Zsófi és Titi szerint nyugtató volt, sajnos mi hárman többiek, nem így gondoltuk.
Ez egy kiváló partijáték, a hangulatot remekül felturbózza, és mivel a bomba olyankor is felrobbanhat, amikor valaki éppen csak a kezébe kapta, és egy pillanatnyi ideje sincs semmiféle meghatározáson elmélkedni, ezért azt gondolom, nem elég, ha jó szóbeli képességekkel rendelkezünk, gyorsnak is kell lenni és egy adag szerencsére is szükség van.
Formailag nagy pozitívuma a játéknak, hogy a kategóriakártyák mind a négy irányból olvashatóak, így nincs vita, hogy ki felé, azaz melyik irányba nézzen a játéktábla.
A játékot IDE KATTINTVA rendelhetitek meg.
A játékot IDE KATTINTVA rendelhetitek meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése