Illusztrálta: Dániel András
Tudom, tudom, nem vagyok egy Harcos Bálint, viszont nagyon kedves, aranyos, verses oroszlános meséje engem is rímelésre indított, - remélem megbocsátod nekem kedves Bálint, ha egyszer elolvasod. :D
ki színházba igyekszik éppen. Kéken?
Nem kéken, és nem is barnán,
hanem minden színben egyszerre,
lilát, pirosat sárgát összekeverve.
Zöld sörény és piros kalap,
egy oroszlánnál ez most alap.
Ha mindez megvan, haladj tovább,
vár a fogason egy lila kabát,
Kapj fel hozzá narancsot, sárgát,
vigyázz, kerüld el jól a pocsolyát.
Ha nem így teszel, beterít
az okker és a barna,
Melyeket nincs aki levakarna
rólad, te állatok királya,
ki csak el szerettél volna menni
a színházba.
Belépés feketében, írja a tábla,
oroszlánunkat már alig bírja a lába,
a dühtől bíbor az arca,
de elszalad a festékboltba.
Így lesz a végén fekete ő,
melyből még lesz egy kis hajcihő.
De ne féljetek, megoldja,
mert igen fontos a kultúra.
Imádnivaló kis lapozgató könyv, melyben a gyerekek játékosan, viccesen ismerkedhetnek a színekkel, egy fura csupaszín oroszlán kalandjain keresztül.
A könyvet Dániel András illusztrációi kísérik, a kufliknál megismert ugyancsak imádnivaló, kicsi, beszélő figurák itt is megjelennek, tovább fokozva a vicces jelenetek hatását. Szép színek, formák, aranyos szöveg, tökéletes gyerekkönyv a legkisebbeknek.
Harcos Bálint: A Tigris és a Motyó
Illusztrálta: Dániel András
Ez az egyik legcukibb, legviccesebb babaváró könyv, amit olvastam. Mindezek mellett még megható is. És ez egy gyerekkönyv. Ennek ellenére nem csak gyerekeknek ajánlom.
Anyukáknak is, mert nagyon jól fognak szórakozni, gyerekeknek, mert ők is nagyokat fognak nevetgélni és imádják majd bogarászni a rajzokat. Amiket Dániel András alkotott és az apró részletekben nagyon sok plusz humor rejlik. Remek, vicces ajándék lehet babát váró apukáknak.
A Lutra Ultra hang, az egér szülészet, a kórház fali táblái és képei mind-mind nagyon jópofák, remek párost alkot Harcos Bálint és Dániel András.
A mese egy kórház szülészete előtt zajlik, néhány apaállat részvételével, főhősünk Tigris, aki elsőként kapja meg a csomagját, akit Motyónak el is nevez. Nem látja a hasonlóságot, bajszot, karmot és kerek fülecskéket keres, ezzel szemben hosszú fülek és bégető hang a jutalma. De frissen született apukához méltón minden hibájával és hiányosságával szeretni kezdi Motyót.
Akiről később kiderül, hogy ez nem az a Motyó, amit Tigrisapunak kellett megkapnia. A történet nagyon édes, ajánlom mindenkinek.
(és mi történt ott vele?)
Erre a könyvre a legjobb szó, hogy TÖKÉLETES! Nekem már kicsit későn jött, mert gyermekeim meg- és felnőttek, de ha ajánlani kellene egy olyan gyerekkönyvet, amely segítség lehet a gyermekkori félelmek feloldására, akkor ezt a könyvet mindenképpen ajánlanám.
Mi van a szekrényben, mi van az ágy alatt, mi van a sötétben, ne menjünk arra, biztos sok szülő találkozott már ezen mondatok valamelyikével. Ez a könyv az ágy alatti világot tárja elénk és gyerekeink elé, amelyből megtudjuk, hogy az ilyen titokzatos, félelmetes helyek, akár varázslatos helyek is lehetnek. Ismerjük meg azt, amitől félünk, és akkor már közel sem lesz annyira félelmetes.
Jakab 5 éves múlt, óvodás. Klárikával játszik. Klárika egy billenős, narancssárga teherautó, aki éppen üveggyolyókat szállít. Ám elég egy felgyűrődött szőnyeg és Klárika felborul, az összes üveggolyó meg elgurul. Hogy hová? Természetesen az ágy alá.
Jakab fél a sötétben, de nagy bátran úgy dönt, hogy ő maga keresi meg a golyókat. És itt kezdődik Jakab és a mi nagy kalandunk. Megtudjuk a titkot, ki és mi rejtőzik az ágy alatt. Hogy érdemes-e felülkerekedni a félelmeinken, és egyáltalán, van-e mitől félnünk. Vagyis inkább a gyerekeknek. Én nem félek az ágy alatt. De ettől a könyvtől, komolyan mondom, kedvem támadt bebújni.
Jakab ágya alatt olyan fantasztikus világ tárul az ötéves szeme elé, amit nemcsak őt kápráztatta el, hanem engem is. Olyan világ, olyan lények, amiknek a kitalálásában Dániel András zseniális! Az üveggolyó keresgélés pedig egy nagyon jó móka, mert hát mégiscsak azért bújtunk az ágy alá. Mindig elfelejtem, Jakab bújt az ágy alá.
Rudolf, a legfiatalabb nővér, felbélyegzett pókok, szoknyát és kopott főkötőt viselő banya, aki tulajdonképpen tapír, Lepénylény, Nyalókába Ragadt Legyek Szabadtéri Múzeuma - ilyesmikre számítsanak, ha elolvassák ezt a könyvet, kedves uraim és hölgyeim.
Imádtam ezt a könyvet, imádtam az illusztrációt, ami szintén Dániel Andrást dicsőíti. Igen, dicsőíti, mert annyira eredeti és fantasztikus, hogy csak nagy elragadtatással tudok beszélni róla. A könyv végéig tartó magázást ist imádtam, hatalmas ötlet, a gyerekek nagyobbnak és erősebbnek is érezhetik magukat tőle, én pedig végig mosolyogtam.
"Szerencsére a félelem, a bátorsághoz hasonlóan kis helyen is elfér,
most történetesen magában Jakabban, valahol a köldöke táján."
Még mindig nagyon boldog vagyok, hogy korábban mindkettőjükkel sikerült interjút készítenem, sőt Dániel András még egy saját Könyvutca-lakót, egy Betűevő molyollát is rajzolt nekünk. Olvassátok el őket, nagyon sok érdekességet megtudhatunk e két remek szerzőről.
Interjú Harcos Bálinttal: IDE KATTINTS!
Interjú Dániel Andrással: IDE KATTINTS!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése