2019. február 21., csütörtök

Elveszett alvókák

Adamik Zsolt - Dániel András - Finy Petra - Gévai Csilla - Harcos Bálint - Kertész Erzsi - Majoros Nóra - Szabó Borbála - Tamás Zsuzsa: Elveszett alvókák


Ezt a könyvet minden gyereknek olvasnia, hallania kell. Ha vesztett már el alvókát, akkor azért, ha nem, akkor azért. Ebben a könyvben elveszett alvókák történeteit olvashatjuk, megtudhatjuk, hogy mi történt velük, miután elvesztek, hogyan vesztek el, és ha megkerültek, akkor miként kerültek vissza a gazdáikhoz. 

Az alvókákon elgondolkodva rájöttem, hogy Zsófinak nem volt egy állandó alvókája, ő inkább több állatot és babát pakolt az ágyába, mindig váltogatta őket, így egyikhez sem alakult ki olyan kötődése, mint például Bencének, akinek volt egy koala macija, amit mindenhová magával vitt. 


2019. február 19., kedd

Per Petterson: Irány Szibéria


Első olvasásom Per Pettersontól, de nagy örömömre már itt várakozik a Lótolvajok című könyve is. Nagyon jó érzés, amikor egy olyan íróra bukkanok, akitől még nem olvastam, sőt, akiről még nem is hallottam, és már az olvasás elején elfog az elégedettség, hogy jaj de jó, hogy rátaláltam.


A történettel Dánia egyik kisvárosába utazhatunk el, ahol megismerjük egy testvérpár és egy család történetét. A főszereplő lány rajongva szereti bátyját Jespert, és tulajdonképpen ez a testvéri szeretet minden gondolatának középpontja és minden tettének mozgatórugója. 

2019. február 15., péntek

Hercsel Adél: Láthatatlan pokol


Bántalmazás. Családon belüli erőszak. Zaklatás. Régen sem, és ma sem tudnak sokan mit kezdeni ezekkel a kifejezésekkel. A szavakkal sem, és a megélt, elmesélt történetekkel sem. Ezért sokan el sem mesélik. Senkinek. Még mindig vannak, akik hallgatnak, mélyen magukba temetik, ami egyszer, vagy többször, vagy sokszor megtörtént velük.


"Nincs nagyobb gyötrelem, 
mint magadban hordozni egy el nem mondott történetet."
/Maya Angelou/

2019. február 13., szerda

Paul Auster: New York trilógia


Első találkozásom Paul Asterrel a Brooklyni balgaságok könyvével történt. Hamar le is nyűgözött Auster stílusa, mesélőkéje, imádtam, ahogyan az eseményei kanyarogtak, és mégsem az eseményeken volt a fő hangsúly, hanem azon, ahogyan elmesélte és leírta. 

Valami hasonlóan megnyugtatót, sziporkázót és szórakoztatót vártam a New York trilógiától is. Ez a könyv azonban engem teljesen kikészített és nyugtalanná tett. Valahányszor a kezembe vettem, eluralkodott rajtam valamiféle feszültség, és emiatt mindig azt éreztem, hogy  minél gyorsabban kell elolvasnom. 

2019. február 12., kedd

Orbán Zoltán: Madárbarátok nagykönyve


"Egy madár még nyugalmi állapotban is maga a sűrített életerő."  
Saint-John Perse


Szereted a természetet? A fákat, a növényeket? A madarakat? Szíveden viseled sorsukat, szeretnél összhangban élni a környezeteddel? Esetleg aktív résztvevője is lenni a környezeted kialakításának? Szívesen lennél a madarak védelmezője és segítője? Ha bármelyik kérdésre igen a válaszod, akkor ezt a könyvet nem szabad kihagynod. 

Nagyon jól felépített, szép kivitelezésű könyv, gyönyörű fotókkal. Amely könyv ugyan a Madárbarátok nagykönyve címet kapta, de éppen annyira emberbarát is. 

2019. február 9., szombat

Steiner Kristóf: Lélekbonbon és gasztronómia

Steiner Kristóf egy riportműsorban lett nagyon szimpatikus nem olyan rég. Persze, annak idején ismertem a Viva TV-ből, meg mostanában olvastam itt-ott a vegán receptjeit, de ez a bizonyos beszélgetés kellett ahhoz, hogy kikölcsönözzem néhány könyvét a könyvtárból.

Azt kell mondjam, annyira tetszik az életfelfogása, annyira szerethetően gondolkozik az emberekről és a világról, hogy könyvei elolvasása után szimpátiám csak nőtt iránta.


Lélekbonbon


Ebben a könyvecskében, mint a bonbonos dobozokban vannak Kristóf bonbonjai, történetei. Ez olyan doboz, amiben minden bonbon más ízű. 

2019. február 6., szerda

Mesék a Pagonyból

Harcos Bálint: A csupaszín oroszlán

Illusztrálta: Dániel András

Tudom, tudom, nem vagyok egy Harcos Bálint, viszont nagyon kedves, aranyos, verses oroszlános meséje engem is rímelésre indított, - remélem megbocsátod nekem kedves Bálint, ha egyszer elolvasod. :D 


Van itt egy oroszlán, kérem szépen,
ki színházba igyekszik éppen. Kéken?
Nem kéken, és nem is barnán,
hanem minden színben egyszerre,
lilát, pirosat sárgát összekeverve.
Zöld sörény és piros kalap,
egy oroszlánnál ez most alap.

Ha mindez megvan, haladj tovább,
vár a fogason egy lila kabát,
Kapj fel hozzá narancsot, sárgát,
vigyázz, kerüld el jól a pocsolyát.

Ha nem így teszel, beterít
az okker és a barna,
Melyeket nincs aki levakarna
rólad, te állatok királya,
ki csak el szerettél volna menni
a színházba.

Belépés feketében, írja a tábla,
oroszlánunkat már alig bírja a lába,
a dühtől bíbor az arca,
de elszalad a festékboltba.

Így lesz a végén fekete ő,
melyből még lesz egy kis hajcihő.
De ne féljetek, megoldja,
mert igen fontos a kultúra.


2019. február 4., hétfő

Lesley Pearse: Bocsáss meg

Lesley Pearse feladta most nekem a leckét. Alapvetően nagyon szeretem a könyveit. Még akkor is, ha tudvalévő, hogy történeteinek legtöbbször egy nehéz helyzetbe került fiatal lány a főhőse, aki megküzd az elemekkel, elesik, talpra áll, megint elesik, megint talpra áll és még egy-két nagy csavar is színezi a történetet. 

A legjobban a régebbi időkben, 40-es, 50-es években játszódó történeteit szeretem. A Bocsáss meg a 90-es években játszódik, amivel azért ki tudtam egyezni. 

Hősünk Eva Patterson, a 21 éves fiatal lány, aki egyik nap munkájából hazatérvén a fürdőkádban holtan találja édesanyját, aki önkezével vetett véget az életének. Egy üzenetet hagy hátra: Bocsáss meg!

2019. február 1., péntek

Horgolt és kötött konyharuhák és törlőkendők


Kötés és horgolás. Aki tud kötni, az előbb-utóbb megtanul horgolni is, és aki tud horgolni, az biztos kipróbálja a kötést is. Nem tudom, olyan van-e, hogy valaki egyformán szeret kötni és horgolni, bár saját magamról talán éppen elmondhatom, hogy nekem mindegy, melyikkel foglalatoskodom, mindkettő kikapcsol, ellazít. Kötni talán egy kicsit jobban tudok, ami azt jelenti, hogy a bonyolultabb csavart minták és a leszámolható norvég minták sem jelentenek nagy kihívást, kötöttem már mindkettőt. A horgolás kicsit keményebb dió, bár horgoltam már egy nagyon cuki kisrókát, a bonyolultabb mintákra még ezidáig nem vállalkoztam.