A monotípia technikáról érdemes tudni, hogy nem egy újkeletű technika, már a 17. században felbukkant, de méltatlanul feledésbe merült, viszont a 19. században újra megjelent, a művészek szívesen használták alapozáshoz, érdekes, tapadós felületek létrehozásához.
A mai művészetben is egyre inkább megjelenik a monotípia, a kortárs művészek szívesen használják, mint kiegészítő technikát. Könnyűnek tűnik, és végtelen számú lehetőség, variáció létezik, amiket ezzel a technikával ki tudunk próbálni, meg tudunk alkotni.
Nagyon széles körben használható ez a módszer, festészetben és grafikában egyaránt, a monotípia használatával teljesen új arculatot adhatunk művészeti alkotásunknak. A lényege, hogy egy fémlemezre elkészített festményt lenyomatnak. De a fémlemez azóta már sok mindennel felcserélődött.
A könyvben olvashatunk a monotípia történetéről, feltalálójáról és a technika megszületéséről és fejlődéséről. Magyarországon a 20. század elején jelent meg a monotípia, az illusztrálás és a könyvművészet tökéletes talaja volt a technika kiteljesedésnek és fejlődésének.
Ha már megismertük a monotípia megszületését, akkor olvashatunk mai alkalmazási területeiről. Manapság már nem kizárólag fémlemezekre lehet nyomatot készíteni, az alap lehet bármi, üveg, fa, karton vagy plexi. Széleskörű eszközismertetés után máris a technika ismertetéséről olvashatunk.
Készíthetünk a könyv segítségével festészeti hatású képeket, grafikai hatású lenyomatokat, kombinálhatjuk a kettőt, de megismerhetjük a papírmetszettel való monotípia készítés folyamatát is.
Miután elkészültünk, a paszpartuzás, a keretezés technikáját is elsajátíthatjuk, bár régebben ennek nagyobb jelentősége volt a főúri és hercegi körökben, amikor egységes megoldást értek el vele.
A könyv utolsó harmadát művészeti albumként jellemezném, ahol monotípia technikával készült művekből álló galériát csodálhatunk meg. Különösen érdekes volt ez a rész, ugyanis megismerhetjük a képek keletkezésének körülményeit, készítésének fázisait. A könyv végén egy Kislexikont találhatunk, amely a könyvben említett művészek adatait és egyéb monotípiával kapcsolatos alapfogalmakat tartalmazza.
A szerző, Mózer Erzsébet Munkácsy-díjas grafikai restaurátor és grafikusművész.
Az őszi, csendesebb időben szeretném ténylegesen kipróbálni ezt a technikát, majd készítek egy bejegyzést arról is.
Az őszi, csendesebb időben szeretném ténylegesen kipróbálni ezt a technikát, majd készítek egy bejegyzést arról is.
Bea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése