Ha jól emlékszem, az első könyv, amit ebben a műfajban olvastam az Isabel Allendétől a Kísértetház volt. Imádtam a könyvet, s imádtam a varázslatosságát is. De akkor még nem tudtam, hogy ennek a realisztikus varázslatosságnak külön műfaja is van. Ezt igazából egészen az első Alice Hoffman könyvemig nem tudtam, de utána viszont rájöttem, hogy olvastam én már néhány mágikus realista könyvet, amit egytől egyig imádtam, s innentől fogva elkezdtem tudatosan keresni az ilyen műfajú regényeket. (Itt most zárójelben muszáj említést tennem egy hatalmas nagy kedvencemről a Chiquitáról, ami egy fantaszikus mágikus realista könyv, és most kerek 300ft-ért lehet megvenni a Líra hőségakcióján belül. Nem, ez nem reklám, csak ez tényleg egy annyira jó könyv, hogy ennyiért igazán megéri megvenni.)
És hogy miért szeretek annyira mágikus realista könyveket olvasni? Mert imádom ezeknek a történeteknek a lapjain megbúvó mindennapi csodákat, varázslatos fordulatokat, s az egyedi hangulatvilágot, ami minden jóravaló mágikus realista regény kötelező eleme.
Úgyhogy nézzük is meg a két, már a bejegyzés címében említett könyvet egy kicsit közelebbről:
Ez egy jó kis könyv volt, remek stílus, úgy-ahogy kerek-egész, különleges történet, a főszerepben Avával, a szárnyakkal született lánnyal. Vannak, akik angyalnak nevezik, de ő nem éppen egy áldásként tekint a szárnyaira, amik miatt napjait szinte csak a nagyanyja házában tölti. Megismerjük Ava anyja és nagyanyja, a Roux család nőtagjainak fájdalmas történetét is.
Ava a szárnyaival, pedig remek metaforája annak, hogy tinédzserként általában igyekszünk elrejteni az egyéniségünket, mindent megteszünk azért, hogy beállhasunk sorba. Aztán pár évvel később, amikor már szeretünk egyéniségek lenni, és szeretünk kilógni a sorból, akkor elnéző mosollyal tekinünk vissza a tizenéves énünkre. Én legalábbis teljesen ilyen voltam. :)
Igen, azaz apropó egyediség... a könyv nyomokban, na jó nem nyomokban, hanem részben Alice Hoffmant és Joanne Harrist tartalmaz, imádom mind a két írónő különleges stílusát, de így viszont nem nagyon találtam Leslye Walton stílusát... én pedig szeretem az egyedi dolgokat.
De ezektől eltekintve, ha nyitottak vagytok egy kis varázsra, akkor nem fogjátok megbánni, ha a kezetekbe veszitek a könyvet! :)
8/10
Ó, drága Isabel Allende, te voltál az, aki megismertettél a műfajjal, s a nagyszerű Kísértetházzal bevezettél a mágikus realizmus rejtelmeibe, ezért mindig nagyon hálás leszek neked.
Allendétől már nagyon sokféle könyvet olvastam, ám olyat még egyet sem, ami a napjainkban játszódik, pontosan ezért nagy várakozással néztem a könyv elébe.
Ez a könyv ebben a mágikus realista bejegyzésben egy kicsit kakukktojás, ugyanis nem az a klasszikus mágikus realista történet, de a stílusát tekintve viszont igenis itt a helye és pont. :)
A történet szívhez szóló és egyszerűen imádnivaló. Chile (szintén Isabel Allendének hála) már rég felkerült a bakancslistámra, s ebben a könyvben ismét kapunk belőle egy hatalmas nagy adagot. A történések színhelye egy Chile közelében lévő kis sziget, Chiloe. Többet már nem szándékozom leírni az imádnivaló szót :), úgyhogy Chiloéről annyit, hogy valami csodás és elbűvölő hely, igazából hajlandó lennék most azonnal odaköltözni.
Isabel Allende ugyanolyan jól tud írni a jelenről és egy tizenéves lányról, mint a 19. századi cukornádültetvényekről. Csodálatosan mesél, nevettett és ríkat meg minket Maya történetének megismerése közben.
9/10
9/10
Ez a könyv szintén egy kakukktojás ebben a bejegyzésben, amolyan lábjegyzet-féleség, mivel átküzdöttem magam rajta, szerettem volna róla pár sorban megemlékezni.
Salem, boszorkányok, New England, tengerpart, egy romos kis házikó, tele rejtélyes tartalmú befőttes üvegekkel és poros régi könyvekkel.
Hisz ennek a könyvnek szupernek kell lennie, nem? A molyos értékelések nem ezt mondták, de attól még csalódhatok kellemesen...
Hát sajnos nem csalódtam kellemesen, ez egy könyv tele van szuper elemekkel, és egy jó történetalappal, csak sajnos valahol hiba csúszott a megvalósításba. Egy kicsit túl okoskodós, túl Elveszett ereklyék fosztogatói stílusú volt (te jó ég, amikor kicsi voltam, annyira imádtam azt a sorozatot, vajon most tetszene?), és sajnos a könyv terjedelméhez képest elég sok oldalon nem történik semmi.
Az ilyen könyvekre, amelyek amúgy jók is lehettek volna, mérgesebb vagyok egyébként, mint a simán pocsék könyvekre...
5/10
Zsófi
Köszi a ezt a bejegyzést :) Úgy veszem észre, hogy van, akinek ez a műfaj vagy nagyon bejön, vagy egyáltalán nem. Egy barátnőm pl. kifejezetten utálja Marquezt, Hoffmant is bárgyúnak nevezte :D Ez van, elfogadom, és igazából meg is értem.
VálaszTörlésSarah Addison Allent szerintem mindenképpen olvass, mert ő is hasonló, talán könnyedebb könyvek, de nagyon kis aranyos, tele mágikus elemekkel.
A Maya naplója nekem is megvan, majd hamarosan olvasom :)
Ja, és képzeld, ugye alap lenne, hogy akinek bejön ez a zsáner, annak tetszik Marquez is, de uh.. két könyvével próbálkoztam, kínszenvedés volt számomra mindkettő. :( Nagyon sajnálom, és tök cikinek tartom, de ha nem tetszik, nem tetszik.
A boszorkányoskönyvet én is eléggé kakukktojásnak tartom, szerintem egyáltalán nem ebbe a zsánerbe sorolható (az valami szakdolgozat/boszorkányos könyv :D). Én is elkezdtem annak idején, és azt hittem, tökre szeretni fogom, de nagyon unalmas volt, a feléig bírtam kb :(
Egyébként érdemes szerintem az angol könyvek közt is nézelődni, mostanság azt szoktam, és felírtam párat a listámra, ha érdekel, szívesen megosztom, hátha neked/nektek is megtetszik róla valami :) De most eszembe jutott egy angol, amit ajánlanék is: Linda Francis Lee: The Glass Kitchen. Ez kicsit ilyen minden egyben: romantikus, családi, étel-centrikus, kissé erotikus mindez némi varázslattal fűszerezve :)
Szerintem ezeket a könyveket át kell érezni, vagy közelkerül hozzád a mágikus realizmus, vagy nem, nincs is határeset szerintem! :D
VálaszTörlésMarquezt még nem olvastam, régóta tervben, de most nagyon kíváncsi lettem, majd meglátjuk, hogy fog tetetszeni! :D
SAA-től már olvastam egyet, imádtam, tényleg kis könnyed volt, de szuper. :)
A Maya naplóját tényleg nagyon ajánlom, bár én meg Allendével vagyok nagyon elfogult. :)
A boszorkányos könyv meg...áááá, pedig tényleg jó lehetett volna, de megragadt valami okoskodós, törzénelmi tudást megvilogtatós szinten. :)
Köszönöm az angol ajánlást is, rákukkantok majd. Attól félek, hogy ha elkezdek angolul is olvasni, a várólistám ténylegesen is eléri a végtelen szintet. De Hoffman Átkozott boszokrák előzménykötetét egyszerűen muszáj leszek elolvasni! Te olvastad már? :)
zs.
Megértem, hogy az angol olvasás kapcsán a listagyarapodástól félsz... Pont a napokban nézegettem a goodreadsen lévő könyveket, és vagy 10 felkerült a listámra, de egy-kettőnek tényleg olyan érdekes a leírása!
VálaszTörlésMegvan, megvettem egyből, ahogy bookdepón lehetett paperbackben kapni (bár jó nagy méretű, de mindegy), de még nem olvastam el. Idén a Local Girlst olvastam tőle, ami nagyon jó, bár abban semmi varázslat nincs.