A szerzőtől már olvastam az Add vissza az életem! című könyvet, és egyből be is került a kedvenceim közé, így természetes volt, hogy ezt a könyvet is szeretném elolvasni, és előző könyve A férjem valamit titkol is a kívánságlistámon van.
A könyvből már minisorozatot is készített az HBO, mi még nem néztük meg Zsófival, mert olyan jó élmény volt ez a könyv, hogy őrizgetjük még érintetlenül ezt magunkban. De valószínűleg nem fogunk bírni a kíváncsiságunkkal és megnézzük majd a sorozatot is, annak ellenére, hogy vannak benne olyan plusz részek a könyvhöz képest, amelyek értelmetlennek és feleslegesnek tűnnek, de többen is írtátok, hogy jó, ne féljünk tőle, tehát valamikor sort kerítünk majd rá.
A könyv felépítése fantasztikus volt, az elején sejthettük, hogy történt valami egy szülőknek rendezett iskolai jótékonysági bálon, mert bizonyos fejezetek a könyv szereplőinek a rendőrségi kérdésekre adott válaszait foglalták magukba, miközben a további fejezetekben megismerhettük szereplőinket is.
A történet Ausztráliában, egy felső középosztálybeli iskola előkészítőjének első napján kezdődik, és a gyerekek mellett a legfőbb szereplők a szülők, legfőképpen három nő, három anya, akik nem is különbözhetnének jobban egymástól, mégis barátokká válnak.
Egyikük gyönyörű, gazdag és sikeres feleség, másikuk második házasságában lavírozik a férje, az előző házasságából született kamaszlánya, és két kisebb gyermeke között, a harmadikuk pedig nagyon fiatal és egyedül neveli kisfiát.
Nagyon szeretem Liane Moriarty stílusát, érzékenységét, amivel bemutatja ezeknek az anyáknak az életét, nem szépítve semmit, mégis közel kerülnek hozzánk ezek a nők, és teljesen átérezzük mindennapi kicsi és nagy gondjaikat. Annyira remek karaktereket alkot, hogy akár magunkat, a barátnőnket, vagy egy ismerősünket is felismerhetjük az eseményekben, a problémákban.
Közben pedig remek humorral ír, kellő iróniával jeleníti meg a rosszindulatúnak tűnő szülők cselszövéseit, az iskolai pletykaláncot és kiközösítést. Nagyon jól megtervezett történet volt, alapos és őszinte, és egy nagy csavar is volt benne, amitől leesett az állam. (Na jó, egy kicsivel hamarabb rájöttem, mint Zsófi, de ez már tényleg azelőtt volt, amikor amúgy is nemsokára kiderült.)
Önmagában is egy nagyon jól megírt történet lehetne, de akkor még ott van a könyv elején felvetett eset, valakinek a halála. Tökéletes volt, ahogyan sok szemszögből követhettük végig az eseményeket, a többi szülő is megszólalhatott és szerepet kapott, és a ragyogó külső, a szép máz mögött megláthattuk a hibákat, az almában a kukacot, bizonyosságot nyertünk, hogy a gazdagok és szépek élete korántsem tökéletes.
Ha egy mondatban kellene leírnom, akkor azt mondanám, hogy ez a könyv a szülők, a kamaszok, a kisebb gyerekek, régi és új férjek, új és lecserélt feleségek, szeretők, magukra hagyott anyák története, fantasztikus stílusban, nagyszerű humorral.
Mindeközben pedig komoly és mindenkor aktuális témákat érint, mert a családon belüli erőszak, az egyedülálló, önértékelését vesztett anya, és a kamasz gyermekével küzdő anya egyaránt megjelenik, mint ahogyan az iskolai csatározások is, mint a szülők és mind a gyerekek körében.
Bea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése