Nem tudom, miért gondoltam, hogy ez egy krimi lesz, talán a fülszöveg elején található gyilkosságból és letartóztatásból. Ugyanis egy gyilkossággal és a helyszínen tartózkodó szintén megsérült fiatal férfi letartóztatásával indul a történet.
Kil-mo-val egyetlen egy ember találja meg a hangot, Angela Stowe ápolónő, aki az ápolás és kezelés közben nagyon sokat beszélget vele, miközben számunkra is nyilvánvalóvá válik, hogy ez a fiatal férfi nem a megszokott módon kommunikál, a számok világában érzi leginkább jól magát és a számok nyelvén tud a legjobban kapcsolatot teremteni. Mindezt azért, mert Asperger szindrómás, aki átlagon felüli intelligenciával rendelkezik, és nem szereti, ha megérintik.
A nyomozók kérdéseire ebből adódóan nehezére esik válaszolnia, egyedül Angela az, aki a számok nyelvén kezd vele ismerkedni, és Kil-mo hamarosan megnyílik és elmondja az egész életét.
Megtudhatjuk, hogyan élt szüleivel Észak-Koreában, az édesapja hogyan lett elismert sebészből halottakat útjára bocsátó ember, miként derült fény Kil-mo tehetségére, hogyan szerzett barátot új iskolájában, és miért hurcolták el az apjával együtt munkatáborba. Tudomást szerzünk a munkatábor borzalmairól, együttérzünk megpróbáltatásaikban és velük együtt szenvedünk az éhségtől.
A történet Kil-mo meneküléséről szól, arról, miként szökött meg a táborból és milyen nehézségeken kellett átmennie, hogyan próbált életben maradni, milyen emberek útjába vezérelte az élet, és hogyan boldogult különleges tulajdonságával, fantasztikus matematikai képességeivel és fantasztikus memóriájával.
Menekülése közben mindig egy cél vezérelte, mégpedig az, hogy megtalálja Jong-e-t, a lányt, akire vigyáznia kellett, mert megígérte a lány apjának a munkatáborban, és azért is, mert nagyon különleges kapcsolat szövődött kettőjük között.
Miközben Angelának ezt mind elmeséli, rájöhetünk, hogy mennyire bűnös-e a gyilkosságban, amiért fogva tartják, bűnös-e egyáltalán és közben a saját véleményünket is kialakíthatjuk, miszerint Kil-mo gondolatait, észjárását, különleges logikáját el tudjuk-e fogadni.
Boldog-e egy olyan fiatalember, aki egész eddigi életében csak menekült és megpróbált saját magába is elrejtőzve láthatatlan maradni, ami nem mindig sikerült neki. Boldog lesz-e a történet végére és bűnössége vagy ártatlansága bizonyosodik be.
Minden hasonló témájú könyv olvasása közben elszörnyülködöm Észak-Koreán, és nehezen értem meg, hogy lehet így elvakítani, elnyomni egy népet, uralkodni rengeteg emberen, vagy éppen munkatáborba küldeni, megölni. Hogy az emberek ennyire meg legyenek félemlítve, hogy nem összefognak vagy segítenek egymáson, hanem beárulják még a családtagjaikat is, senki nem tudja, kiben bízhat.
Különleges olvasmány, drámai események szemtanúi lehetünk, egy fiatal férfi sorsát kísérhetjük nyomon, egészen gyerekkorától kezdve, a felnőttkor küszöbéig, nagyon figyelemre méltó szereplőkkel és kiszámíthatatlan eseményekkel.
9/10
Bea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése