Sara Pennypacker: Pax

Pax és Peter, róka és ember története ez a csodálatosan szép könyv. Ha az első mondattal mindent el lehet árulni, én ezennel el is árultam a véleményemet erről a könyvről. Imádtam, ám hatalmas feszültséggel olvastam, mert nagyon drukkoltam nekik.

Peter kicsi korától neveli Paxot, akit az erdőben talált elárvulva, elválaszthatatlanok voltak ők ketten, a fiú el sem tudta képzelni, hogy volna ok, amiért ő elhagyná hű társát, Paxot.

A fiú az édesapjával él, aki bevonul a hadseregbe, ezért fiát a háromszáz mérföldnyire élő nagyapjához küldi. De előtte Peternek szabadon kell engednie Paxot, mert az apja nem engedi, hogy magával vigye.

Peter hatalmas szívfájdalommal és értetlenséggel tesz eleget apja kényszerítésének és kiteszi Paxot az erdőben. Már akkor érezte, hogy megszakad a szíve, de igazán csak a nagyapjánál döbbent rá, hogy mit tett, és hogy képtelen Pax nélkül élni. 

Első iskolai napja helyett elszökik és Pax nyomába ered. Ennek a kalandnak a története a könyv, amelyben a fiút töretlenül vezeti előre a hű társa iránti szeretet és ragaszkodás. A megbánás, hogy magára hagyta, az aggodalom, hogy Pax nem boldogul a vadonban, szinte földöntúli erőt ad neki. Ám hiába, ha történnek nem várt fordulatok, amelyek izgalmassá teszik Peter útját, megnehezítik, ugyanakkor olyan emberekkel is találkozik, akik segíteni akarnak rajta.

A történet két szálon fut, az egyikben Peter útját ismerhetjük meg, amelyben találkozik Volával, a magányosan élő asszonnyal, aki szándékosan elvonult a világ elől és él remeteként, mert a háború tragédiája őt sem kímélte. Peternek szüksége van Vola segítségére, és közben kiderül, hogy Volának is Peterre. Peter elveszítette édesanyját, és nem tetszik neki, ahogyan megváltozott, nem tetszik, hogy az édesapjára hasonlít, dühében, haragos kitöréseiben a saját apját véli felfedezni magában, ezt pedig nem szeretné. Rendbe kell jönnie önmagával, így miközben a rókáját is keresi, önmagát is keresi, ki ő, milyen ember, mit várhat az életétől.

Ami nagyon érdekes, hogy nem tudjuk milyen háború zajlik, és pontosan azt sem, hogy hol. Valahol Észak-Amerikában vízért és területért, akár disztópia is lehetne ez a történet. Eleinte ez egy kicsit zavart, de főként Pax és új rókatársai voltak, akiknek sikerült ezt elfelejtetniük velem. Nagyon szerettem, ahogyan a rókák kommunikáltak egymással, és ahogyan belekukkanthattam az életükbe. Miközben Pax Petert sem felejtette el, és rendületlenül várta, hogy visszajön érte.

Nagyon megszerettem Paxot, jó volt, hogy végigkísérhettem, ahogyan rókatársakra talált, majd felelősségteljes rókává vált közöttük. Nagyon izgultam és drukkoltam azért, hogy egymásra találjanak Peterrel, bár a rókabarátaiért is fájt a szívem.

A történet vége, minden dolgok ellenére megfelelő volt, hiteles és torokszorító. Nagyon szép könyv volt, a hűségről, a szeretetről, a barátságról és a kitartásról. 

10/10

Bea