Nem tudom éreztétek-e már, hogy olvastok egy könyvet, és bár nagyjából tudjátok miről szól, hiszen a fülszöveg és az első oldalak után már körvonalazódik bennünk a könyv témája, mégsem készültetek fel az érzelmeknek az áradatára, amely olvasás közben úrrá lesz rajtatok.
Ezzel a könyvvel én így jártam. Olvastam érdeklődéssel, izgalommal és végtelen szomorúsággal. Lehetetlen hosszú időre letenni, mert nem hagy nyugodni a kék kabátos lány utáni hajsza, amelybe a főszereplő Hanneke szinte véletlenül csöppent bele.
1943. januárjában, Amszterdamban járunk, Hollandia német megszállásának idején. Megismerjük Hannekét, a fiatal lányt, akinek súlyos teher nyomja a lelkét. Elveszítette a barátját, aki önként jelentkezett a háborúba. Az ő munkája ad megélhetést a családjának, a zenetanár édesanyjának és az édesapjának, aki az első világháborúban szerzett baloldali bénulása miatt nem képes dolgozni.
Hanneke a temetkezési vállalkozó Kreuk úrnál dolgozik, a hivatalos állása mellett feketepiaci árukat is csempész, szintén Kreuk úr megbízásából, így lehetséges az, hogy családja ne szenvedjen nagy hiányokat a háború alatt, sem élelemben, sem másban.
Húst, krumplit, zsírt, cigarettát, kozmetikai szereket, alkoholt, cukrot, kávét és csokoládét szerez be Kreuk úr kuncsaftjainak, és kerékpárján szállítja házhoz őket, ami igencsak kockázatos vállalkozás, hiszen Hollandiát ellepték a német katonák és elég gyakran megállítják. Ám Hanekke tiszta holland származású, és mindig sikerül megúsznia kerékpárja kosarának átkutatását.
Muszáj ezt csinálnia, hogy a szüleinek legyen mit ennie, és hogy ne gondoljon a nap minden órájában Bas halálára, és az azt megelőző eseményekre. Arra, hogyan jutott Bas arra az elhatározásra, hogy jelentkezik önkéntesnek 18 éves kora előtt.
Egyik kuncsaftja, Janssen néni azzal fogadja egy napon, hogy segítenie kell megtalálni valakit. A 15 éves zsidó Mirjamot, aki elveszítette a családját, és Janssen néni rejtegette, aki a férjét és a fiát veszítette el. Ám hirtelen Mirjam eltűnt a rejtekhelyről, és Janssen néni Hanekkét kéri meg, hogy segítsen megtalálni. A legfontosabb ismertetőjele a kék kabátja.
Eleinte még kíváncsisággal olvastam, izgalmas volt, ahogy Hanekke nap, mint nap biciklivel járta a várost és szállította a dolgokat, de Janssen néni kérése mindent megváltoztatott.
Addig csak kívülálló szemlélőként olvastam a könyvet, némi együttérzéssel, ám Hanekkével együtt keveredtem bele a dolgok sűrűjébe. Hanekke is egyre több mindent vett észre, az eltűnt szomszédokat, a bezárt boltokat, hirtelen valósággá vált, amitől addig elszigetelte magát.
Ahogy megismertem Hollandia helyzetét a háborúban, a hollandiai zsidók elhurcolásának történetét, úgy nehezült el egyre jobban a szívem, és az izgalmas regényből lett megrázó képek sorozata, amikor úgy éreztem, hogy ezt most nehéz tovább olvasni.
A fiatalok szerepvállalása az ellenállásban, Hanekke és társai hősiessége, bátorsága viszont nekem is erőt adott a folytatáshoz.
Nagyon szép, megrázó történet volt, a bűntudat, szeretet, a bátorság, a segíteni akarás története. Megmutatta, hogy egy nem várt helyzetben, bármire képes az ember, olyan bátorságra, amelyet soha nem gondolt magáról.
A Young Adult regények között nagyon fontos könyv ez, egy háborús helyzetben láthatjuk a kamaszból hirtelen felnőtté lett fiatalokat megváltozni, felelősséget vállalni, egy csapásra felnőtté és emberré válni.
10/10
Bea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése