Amikor elkezdtem olvasni ezt a könyvet, rögtön megállapítottam, hogy ezt akár nagy kedvencem, Roald Dahl is írhatta volna. Örvendeztem is nagyon ennek a felfedezésemnek és azoknak a hasonlóságoknak, amelyek Roald Dahlt juttatták eszembe. Pl. a gonosz felnőttek, szülők, akik nincsenek a helyzet magaslatán, szeretetteljes unoka-nagyszülő viszony - ezeket a jellemzőket Roald Dahl könyveire is el tudnánk mondani.
A könyv végére érve észrevettem, hogy ez már másnak is eszébe jutott, "Megtaláltuk Roald Dahl méltó utódját!"- idézték a Telegraph-ból. Nos, én ezt egyáltalán nem bánom.
David Walliams könyvének hősei egy unoka és egy nagypapa, aki részt vett a II. világháborúban, mégpedig repülőalezredes vadászpilóta volt, és negyven év elteltével is azt gondolja, hogy még nem ért véget a háború, és mindenképpen repülni szeretne imádott gépével, egy Spitfire-rel. Időnként elcsavarog, Jack szülei hol a templomtorony tetején találják meg, hol pedig egy múzeumban okoz galibát.
Ezért nem látnak más megoldást, minthogy nagyapát beköltöztessék a félelmetes, hátborzongató Alkonyi Hajlék idősek otthonába. Jack azonban nem nyugszik ebbe bele, és mindent megtesz, hogy kimentse onnan imádott nagyapját. Még akkor is, ha nagyapja, azaz Bunting repülőalezredes nem ismeri meg, Jacket csak őrnagynak hívja, elfelejt más dolgokat is, és a múlt eseményei között él. Jack pedig úgy dönt, hogy vele tart, mert addig nem veszíti el.
Egyszerre vicces és megható a történet, egy unoka és egy nagypapa kapcsolata, amelyben a nagypapa már inkább gyerek, mint felnőtt, Jacknek pedig fel kell nőnie. Nagyapán keresztül nagyon sok információt megtudunk a II. világháborúról, a könyv végén pedig még egy szójegyzék is segíti a könyv történelmi vonatkozásainak jobb megértését.
A könyv címe mindent elárul, itt bizony egy szökés lesz a középpontban. Mégpedig az Alkonyi Hajlékból, ami igencsak izgalmas és legalább annyira vicces események sorozata. Mert nem ám csak nagypapa szökik el, hanem az összes ott lakó öreg. Nagyon tetszettek a beszédes nevek, az otthon Emse főnővére, és Ártány tiszteletes neve elég sok mindent elárul.
A könyv egyik legviccesebb figurája Rádzs, az újságárus és boltos, aki sajátságosan értelmezi a kereskedést és a segítséget egyaránt. Számos szereplővel találkozunk még, senki sem unalmas figura, érdemes megismerni őket.
David Walliams nagypapát a saját nagyapjáról mintázta, akiről a könyv végén fotókat is találunk. Örök emléket állított neki ezzel a szívszorító, ám mulatságos, izgalmas történettel.
Bár a főszereplő fiú, a téma pedig a repülés, nem gondolom, hogy csak fiúknak szól ez a regény, éppen úgy tetszeni fog lányoknak, szülőknek és nagyszülőknek is.
Tartsatok bátran Jackkel és Nagypapával: Föl, föl és messze el!
10/10
Bea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése