Jussi Valtonen: Nem tudják, mit cselekszenek

Az utóbbi idők egyik legkülönösebb könyvéhez volt szerencsém. 

Egy mindenről szóló, pimaszul szerteágazó, megnyugtatóan lassú és alapos, időnként meglehetősen körülményes, mégis roppant mód élvezhető könyv volt. Mondhatnám azt is, hogy helyenként sokkal többet kaptam és tudtam meg, mint ami a történethez szükséges, mégis ez a lassú áradás volt az, ami különlegessé, lelkünkbe hatolóvá tette a történetet.

Rengeteg sok témáról szól ez a könyv, a fő csapásvonal Joe Chayefski amerikai neurobiológus élete, amelyet végigasszisztálva nagyon sok mindenről kapunk információt és élményeket. 

Az események Finnországban kezdődnek, ahol Joe vendégprofesszor egy helsinki egyetemen, fiatal felesége, Alina pedig otthon van pár hónapos gyermekükkel, Samuellel. Olvashatunk finn és amerikai kulturális különbözőségekről, az oktatási rendszerek eltéréseiről és hatékonyságáról, és a hétköznapi viselkedésmódok különbözőségeiről. 

A történet elején rögtön egy nem túl jól működő házasságba csöppenünk, ami hamar véget is ér, a finn feleség és a gyermek Finnországban marad, Joe pedig visszatér Amerikába. Közben ugrunk kicsit az időben, és egy teljesen más Joe-t ismerhetünk meg. Egy sikeres kutatót Amerikában, akinek látszólag mindene megvan és akivel minden rendben van. 

Boldogan él szintén sikeres második feleségével, és lányaival. Mígnem minden megváltozik, és már semmi nem az, aminek látszik. A lányai változnak, az internet, a technika világa és annak hatásai nem várt fordulatokat hoznak az életükbe. 

De olvashatunk itt agresszív állatvédőkről, állatok felhasználásával végzett kutatásokról, családi kapcsolatokról, társadalmi helyzetről, finnről, amerikairól és úgy általában az emberek világáról. A megjelenített disztópia szinte már nem is a jövő, hanem a jelen, a technika már eluralkodott a világ nagy részén, és nagyon közel állunk a könyvben megjelenített kütyük megjelenéséhez. Mondhatnám azt is, hogy a meglévők is elértek már hasonló hatást, mint a könyvbéli Joe Cheyefski professzor nagyobbik lányánál, Rebeccánál.

Miközben globálisan szemlélhetjük a világ változásait és problémáit, egy család életének közvetlen megtapasztalásán keresztül véleményt formálhatunk a család életéről, de legfőképpen Joe viselkedésének következményeiről. Ha egyáltalán az ő viselkedésének tudhatjuk be az események ilyenforma alakulását, de azt gondolom, több tényező és szereplő együttműködése juttatta az eseményeket oda, ahová talán nem kellett volna, alakulhatott volna ez teljesen másképp.

Nagyon tetszett, hogy a főbb szereplők nézőpontjain keresztül olvashattuk el a történetet, mert így meg tudtam vizsgálni minden oldalról az eseményeket, ráadásul eléggé befolyásolható voltam, ugyanis gyakran változott a véleményem, illetve az, hogy kinek adtam igazat, és azt is tudni véltem, hogy kinek mit kellene tennie. Majdnem megértettem mindenki mozgatórugóit és elfogadtam, hogy ki, mit miért tesz. Miközben éreztem, hogy ez a könyv nem a boldogságról szól, és nem az elégedettségről, hanem az élet véletlenszerűségéről és tervezettségéről, a tudományról, a társadalomról, és magáról az emberről. 

Mintha egy sokdimenziós történetet olvastam volna,  annyira sokféle élmény ért a könyv olvasása közben, és a végén egy csavarral is meglepett a szerző, pedig azt gondoltam ebben a történetben nem érhetnek meglepetések. 

Monumentális, szerteágazó, lassú folyású, sok mindent megmutató, elgondolkodtató, elsőrangú történet. 

9/10

Bea