Nick Vujicic: Élet korlátok nélkül

Nagyon régóta szerettem volna ezt a könyvet elolvasni. Nem tudom már, hogy mikor hallottam Nick Vujicicről először, mindenesetre arra emlékszem, hogy ott volt egy végtagok nélküli férfi és fülig érő szájjal vigyorgott és egy gyönyörű nő volt mellette, aki ma már a felesége és gyermekének az anyja.

Valamit nagyon tudhat a pasas, gondoltam magamban, és nagyon érdekelt, hogy mi lehet a titka. Természetesen sejtettem, hogy nagyon pozitív beállítottságú lehet és hatalmas önbizalommal bírhat, ha világszerte motivációs előadásokat tart, sikeres ember és mindeközben boldog magánélete és gyönyörű családja van. Gyanítottam, hogy van valami plusz ereje, amivel fenn tudja tartani ezt az elégedettséget, boldogságot, sikeres életet.

A könyvből kiderül, hogy a hit, az Istenben való korlátlan és megingathatatlan hit az, ami Nicknek gyerekkorától kezdve a segítségére volt. Amibe mindvégig kapaszkodhatott, legfőképpen akkor, amikor kudarcok érték az iskolában, amikor a nehézségeken kellett átverekednie magát. A verekedést akár szó szerint is érthetjük, mert általános iskolás kisgyerekként bizony verekedésbe is keveredett egyszer, és legyőzte az erős és négy végtaggal rendelkező ellenfelét.

Egyik oldalról nagyon érdekes és tanulságos volt ez a könyv. Nick végig példát mutatott nekem, megismerhettem az életét kicsi gyerekkorától kezdve, sőt azt is megtudhattam, hogy amikor megszületett,  a szülei nagyon csalódottak és elkeseredettek voltak, az is megfordult a fejükben, hogy nem viszik haza a kórházból. De mivel ők is vallásosak voltak, ez nem fért össze a hitükkel, így Nick mégis egy szerető családban nőhetett fel. Amikor a szülei túltették magukat azon, hogy gyermekük karok és lábak nélkül született, a hitükbe kapaszkodva mindent megpróbáltak megadni neki, nem bántak vele úgy, mintha egy nyomorék lenne, és segíteni is csak akkor segítettek, amikor kérte.

Nick nagyon erős egyéniség volt, bár 10 éves korában az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott. Elmesélte, hogyan élte túl a mindennapi megpróbáltatásokat az iskolában, és honnan merített erőt a nehézségek elviseléséhez, sőt megoldásához. Mindig a megoldásokat kereste, sosem adta fel, és egyszer csak azt vette észre, hogy az embereknek ő ad erőt, és példát. Pedig nagyon sokszor imádkozott Istenhez, hogy legalább egy kezet adott volna neki, mennyi mindent tudott volna csinálni egy kézzel. 

Videókat is néztem róla, fantasztikus, hogy olyasmire képes, amire sok más, kezeket és lábakat birtokló ember nem. Tud úszni is, és szörfözni is. Ez az emberi akarat, az emberi teljesítőképesség hatalmas példája, ha nagyon akar valamit az ember, akkor meg tudja csinálni. 

Olvashatunk persze nehézségekről is, sőt azt is megtudhatjuk, hogyan és milyen módon jutott el odáig, hogy elfogadja a segítséget, és elhiggye, hogy őt is lehet szeretni.  Nekem nagyon szimpatikus fickó, nagy humorérzékkel, rengeteg pozitív energiával és lelkierővel megáldva. Igazi, hiteles, példakép, akiből mára híres motivációs szónok lett. A leírtak miatt 10 pontot adnék a könyvre, de ezt inkább Nick Vujicicnek adnám.

Itt el is érkeztünk ahhoz a részhez, ami nem tetszett a könyvben. Nick élete már önmagában egy hatalmas pozitívum és motiváció, arról, hogy mi a fontos, hogyan lehet elérni, mit kell tenned és mit nem kell tenned és gondolnod.  De sajnos a könyv nagyon sok, súlykoló motivációs részt tartalmazott, amit már nagyon soknak, erőltetettnek és helyenként unalmasnak találtam. Emiatt 7 pontot kapna a könyv. De az ilyen jellegű könyveket inkább nem is pontozom, mert ez nem egy regény, amiről meg tudom állapítani, hogy szórakoztató volt-e vagy nem, tetszettek-e az események vagy sem. 

Mindenképpen érdemes elolvasni, még akkor is, ha az említett motivációs részek túlsúlyba kerültek benne, mert lehet, hogy valakinek éppen erre van szüksége. Nick Vujicic élete nem hétköznapi, nem átlagos, példát mutat és erőt ad az akaraterejével, a hitével, az önbizalmával .

Bea