Lissa Evans rendkívül bájos ifjúsági regényével nem ez volt az első találkozásom, ugyanis a Stuart Horten sorozat első részét már tavaly elolvastam.
És azt kell mondjam, hogy nem is tudom miért halogattam ilyen sokáig a második rész elolvasását, amikor az elsőt is imádtam. Ebben a tekintetben Stuart Horten újabb kalandjai sem okoztak nagy meglepetést, ezek is fantasztikusak voltak.
Stuart (aki tízéves, de egy kicsit alacsony termetű) és April (Stuart elbűvölő és okos szomszédja, akinek van még két ikertestvére, May és June) kalandjai ugyanolyan módon és ugyanott folytatódtak, ahol az első rész véget ért.
A barátságuk erősebb lett, de azért még mindig szeretik egymás előtt fitogtatni erényeiket, amellett, hogy legjobb barátok, néha egymás idegeire mennek. Stuart nem szereti, ha April okoskodik (egyébként nem okoskodik, mert mindig igaza van), April pedig nem szereti, ha Stuart elhamarkodott döntéseket hoz. :)
A barátságuk erősebb lett, de azért még mindig szeretik egymás előtt fitogtatni erényeiket, amellett, hogy legjobb barátok, néha egymás idegeire mennek. Stuart nem szereti, ha April okoskodik (egyébként nem okoskodik, mert mindig igaza van), April pedig nem szereti, ha Stuart elhamarkodott döntéseket hoz. :)
Az első rész végén megtalálták ugye Stuart nagybátyjának, Pöttöm Kis Tony Hortennek, aki híres bűvész volt, az egész titokzatosabbnál titokzatosabb kelléktárát. De a tárgyak sajnos olyannyira titokzatosak, hogy Aprilnek és Stuartnak nem keveset kellett törnie a fejét, mire rájöttek egy-egy bűvészkellék működésére. A megoldás azonban minden esetben hihetetlenebb volt, mint hinnénk, ugyanis minden tárgy rejtett magában egy kis varázslatot is. ;)
Ebben a részben nagyobb szerep jutott April két ikertestvérének, May-nek és June-nak is, mindenki nagy örömére az ő pörgő párbeszédeik (na jó, legtöbbször vitáik) nagyon mókásak voltak, és Stuart-nak sem féltek megmondani a magukét.
Arról, hogy Stuart apukája milyen rettentő mókásan (és többnyire egyszerű földi halandók számára érthetetlenül) fogalmaz, már majdnem meg is feledkeztem, jót nevettem a bonyolult megfogalmazásain, az ő és a Stuart párbeszédei szintén üde színfoltjai voltak a történetnek.
A Tony bácsi, roppant imponáló nevű varázstárgyai rendeltetésének a megfejtése (mint például: Köddé Váló Rózsalugas, Veszedelmek könyve, Vér szekrénye) egyre izgalmasabb történések közepette zajlott, de olyannyira, hogy még az én krimiken edzett fejemmel is eléggé izgultam a végkifejlet felé tartva.
Jó volt belemerülni az írónő által teremtett világba, szerettem a könyv stílusát és hangulatát. Jó volt röpke két nap alatt "együltőhelyemben" végigolvasni, s Aprillel és Stuarttal tartani izgalmas kalandjaik során, vagyis az, hogy ilyen gyorsan végeztem vele tulajdonképpen még sem volt olyan jó, mert még sokáig tudtam volna olvasni. :)
A sorozat már a célkorosztály által is tesztelésre került, ugyanis Titusz is elolvasta a könyveket, és neki is nagyon tetszettek.
Így bátran ajánlom zsenge ifjaknak (tízéves kortól) és gyermeklelkű felnőtt olvasóknak is ezt a csodás sorozatot!
Zsófi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése