A molyon több figyeltünk között is nagy sikert aratott ez a könyv, így amint megláttam, hogy megvan a könyvtárunkban, gyorsan elő is jegyeztem.
Nem csalódtam, egy jóféle régimódi, anatómiai ínyencségekkel felturbózott, szépen kidolgozott krimivel volt dolgom.
A történet elején még Angliában vagyunk de az egyik főszereplő, Daniel Amatnak címzett levél által egy fejezettel később már a 19. század végi Barcelonában találjuk magunkat.
Rég elfeledettnek hitt családi tikok, rejtélyes halálesetek árnyékában, Daniel megismerkedik a Correo de Barcelona újságírójával, s pár fejezettel később már egy mozgalmas nyomozás kellős közepén találjuk magunkat. Daniel és Flexia kettőséhez csatlakozik az ifjú orvostanhallgató, Pau Gilbert is, aki Daniel hirtelen elhalálozott édesapjának volt a segédje.
A hármas nyomozása közben szereplőink magánéletét, múltját is megismerhettük, amik újabb titkok kibontakozását tették lehetővé. :)
Pau Gilbert "fordulata" rendesen meglepett, csak pislogtam. Persze sejtettem én valami turpisságot vele kapcsolatban, csak nem ilyesfélét.
A csatornai üldözős jelenetet egyszerűen imádtam, az nagyon fantaszikus volt, a vérengző csatornalakókról akár egy külön sorozatot is szívesen olvasnék.
A végkifejlet felé robogva felgyorsultak az események, azt egyik pillanatban még sejtettem ki a hunyó, aztán a másikban már nem, de a végén arra pontosan rájöttem, hogy ki nem lesz a gyilkos.
8/10
Michael Crichton: Az elveszett világ
A Jurassic Park iránti rajongásom a filmekkel kezdődött, de azok is nyilván azért voltak rám olyan nagy hatással, mert elég kicsi voltam, amikor láttam őket. A T-Rex-től pedig annyira féltem, hogy mindig bebújtam a takaró alá. De egyébként mindig jó szívvel gondolok vissza e rettegésemre, milyen jó dolog is volt gyerekként T-Rex-től rettegni, a mostani felnőttes aggódnivalók helyett.
A nagy rajongásomtól eltekintve egyébként, úgy gondolom, hogy egy könyvvel is ki lehetett hozni mindent ebből a témából, ami benne volt. Na, de persze a sikereket azért mindig jó meglovagolni.
A filmes és a könyves második rész a szereplők névegyezésétől eltekintve nem sok mindenben hasonlít egymásra.
Ian Malcolm, a menő matematikus, Sarah Harding aki a legkeményebb, ha az őslényekkel való harcról van szó, két, az átlagosnál sokkal okosabb gyermek, meg még egy-két mellékszereplő (vannak rossz szándékúak is természetesen), no meg ugye a dinók, és már kész is pár száz oldalnyi instant izgalom.
Megint a raptorok a főrémek, persze csak a T-Rex után, ja meg a dinótojást lopkodó, rossz szándékú emberek után, akiket természetesen a megfelelő időben felfalnak a dinók. Ezt nagyon imádom a Jurassic Parkban, mind a filmekben, mind a könyvekben, hogy az alávaló embereket mindig megeszik a dinók, tehát a rossz mindig elnyeri méltó büntetését. És hát na, majdnem ugyanilyen kiszámítható az is, hogy kik élik túl a kalandot, dehát valamit valamiért. :)
Imádom Michael Crichton lezser stílusát, ahogyan a tudományról ír, tök lazán és érdekfeszítően.
Maradok a Jurassic Park hű rajongója, és örülök, hogy a könyvekkel is megismerkedhettem (az előző részről írt bejegyzésért KATT IDE), na meg ugye annak is, hogy Crichtonra rábukkantam általuk, mert jelenleg az összes könyvét szeretném elolvasni a közeljövőben, mert nagyon megszerettem a stílusát.
8/10
Zsófi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése