Heti ez+az

Ezekről a könyvekről írtunk a héten:

Doug Harman: A digitális fotózás alapjai és Heidi Adnum: A termékfotózás iskolája
Erről a két fotós könyvről egy bejegyzés készült. A termékfotózás iskolája nagyon hasznos lehet bloggereknek, webdesignereknek, nagyon érdekes interjúkat olvashatunk benne, és jó tanácsokkal, ötletekkel is ellátja a fotózás iránt érdeklődőket, ám közel sem annyira alapos, mint A digitális fotózás alapjai című könyv, ami természetesen nem termékfotózásról szól, ezért sokkal szélesebb körben tárgyalja a fotózási alapismereteket. Ebben a könyvben a digitális utómunka rész volt még nagyon hasznos számomra.

A teljes bejegyzést IDE KATTINTVA olvashatjátok!

Vidal Sassoon: Vidal

Egy fodrászzseni önéletrajza, gyerekkorától kezdve, egészen a sztárságáig. A 60-as években Vidal Sasson forradalmasította a fodrászatot, kitalálta az 5 pontos, geometriai hajvágást, és a természetességet, a könnyedséget helyezi szembe a tupíros, lakkos, maníros frizurákkal szemben. Őszintén, alaposan mesél életéről. 

A teljes bejegyzést IDE KATTINTVA olvashatjátok!

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök

Nagy meglepetés volt ez a könyv. Magas százalékon van a molyon, középiskolás, érettségi előtt álló fiatalokról szól, ilyenkor mindig félek egy kicsit. Hosszú lenne a sor, ha taglalnám, hogy miért, inkább gyorsan el is mondom, hogy ez a könyv egy jól megírt, tartalmas könyv volt, humoros, ugyanakkor drámai, családdal, szeretettel, barátsággal, első szerelemmel. 

Az egyik idézetéből egy képet is készítettem, igaz a jobb alsó sarkában elrontottam a blogunk címét, de már későn. csak közzététel után vettem észre. 

A teljes bejegyzést IDE KATTINTVA olvashatjátok!

Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában

Ez a könyv nekem nagyon jólesett. Felidézte gyermekéveimet, fiatalkoromat és sok szép emléket. Persze nem csak erről szólt a Kádár korszak, kapunk egy kis betekintést az akkori társadalmi helyzetbe, az ország fejlődésébe, a politikai életbe, ami akkor gyerekként, még nem foglalkoztatott, éppen ezért nagyon érdekes volt most olvasni róla.

A teljes bejegyzést IDE KATTINTVA olvashatjátok!

Kertész Erzsi: Panthera/A hógömb fogságában

Kertész Erzsi remek ifjúsági regényét ajánlom azoknak, akik hozzám hasonlóan szerették, szeretik a miniatűr hősöket, mint Nils Holgerson vagy az Emberke Erich Kästner regényéből, mert az Átméretező gép segédletével nagyon izgalmas, jól kitalált kalandban lehet részünk, no és persze gyermekeinknek is.

A teljes bejegyzést IDE KATTINTVA olvashatjátok!

Délutáni matiné Titusszal

Szombatonként, nem rendszeres jelleggel, Titusz véleményét olvashatjátok legfrissebb olvasmányairól. Sajnos nem ír mindegyikről, de amikről igen, azokat általában nagyon élvezem. Nagyon örülök annak, hogy szeret olvasni, ha pedig néha még írni is kedve támad, az csak plusz bónusz. 

Titusz heti írásait IDE KATTINTVA olvashatjátok!

A múlt héten egy új rovatot is indítottunk, melynek címe: Öltözz könyvhöz. Ebben a divatot kombináljuk olvasnivalóval, azaz, ha egy könyv stílusa, témája megihlet bennünket, inkább Zsófit, akkor máris feltúrja a gardróbját, és készítünk egy fotósorozatot. A legelső ilyen bejegyzésünk a Kastélyok és rózsák címet viselte. Már a következőre is megvan az ötletünk, mind könyv, mind hozzá passzoló öltözék terén, de legyen meglepetés. 

Reméljük, hogy a jövő héten meg tudjuk majd ejteni a fotózást. Ez sok mindentől függ, pl. hogy Zsófi bal- vagy jobb lábbal kel-e fel, összeveszünk-e a nap első félórájában, ha igen, Zsófi jön-e bűnbánóan kiengesztelni, rendben van-e a haja, nem nőtt-e ki egy hatalmas pattanás deréktől felfelé valahol rajta, és ehhez hasonló apróságok befolyásolhatják a fotózást. 

Arról pedig, hogy mi zajlik a helyszínen, egy külön bejegyzést tudnék írni, talán egyszer majd meg is teszem. :D
Bea

Miegymás:
Zsófi:

Végre megjött a tavasz, bár azért a reggelekkel van még pár problémám. Mégpedig az, hogy túl hidegek.

Arra már az első napsütéses napon rájöttem, hogy akármennyire is  megszerettem a "nagy kapucnis, elbújok a világ elől korán reggel" típusú télikabátom, már túl meleg lesz a reggeli buszozáshoz. Ezért egy következő reggel úgy döntöttem, hogy egy farmerdzsekiben és vastag kötött pulcsiban megyek. Na mondanom sem kell, hogy ennyire nem volt jó idő. Államtól a lábujjamig teljesen átfagytam a megállóban, és a félórás buszutam alatt sem sikerült kiengednem. Másnap a kabátjaim között turkálva rájöttem, hogy nincs átmeneti kabátom, csak vastag és farmerdzseki vastagságú kabátjaim vannak. Végül csak sikerült egyet találnom, de nagyon remélem, hogy hamarosan megérkeznek a csak pulcsis reggelek.

(Bea: Nem akarlak elkeseríteni, de szerintem reggelente még jó ideig kell magaddal vinni valamilyen kabátfélét, sőt még eshet eső, fújhat szél, hiszen még csak ezután jön április, de tökmindegy mit mondok, úgyis a saját fejed után mész. :D)

Elkezdtem én is, a manapság oly divatos bullet journal stílusú határidőnaplót gyártani magamnak. A következő dolgokra jöttem rá: Anya már évek óta ezt csinálja, firkálgat és mindenféle vicket-vackot beragaszt a határidónaplójába, amiktől azok úgy dagadnak, hogy csak na. A másik dolog amit meg kellett állapítanom, hogy nem igazán megy nekem ez a rajzolás, még az egyszerű, lépésről lépésre megrajzolt pinterestes figurákkal is meggyűlik a bajom. De azért próbálkozom, Titi úgyis mindig jót röhög a végeredményen. :)

Ez az egész egyébként úgy indult, hogy megsajnáltam a január óta üresen árválkodó határidőnaplómat, amibe azért nem mertem írni, mert olyan szép volt, de szerencsére rájötttem, hogy ez egy hülyeség.

(Bea: Tényleg évek óta vezetek amolyan családi naplót, volt olyan év, amikor annyira teleírtam, hogy egy üres sor sem maradt. A Zsófi által vicek-vacoknak titulált dolgok pl. mozijegyek, (az idei első mozizásunk, a Zsivány egyes mozijegyei), vagy cirkuszjegyek és a hozzájuk kapcsolódó sztori, vagy egy Titusz által rajzolt, és véleménye szerint félresikerült képregény kockái, amit kimentettem a kukából, de éppen Zsófi lejárt diákigazolványa is helyet kapott itt. Hát az ilyesmiktől tényleg dagad, de mit tegyek, ha sajnálok kidobni egy vicces üzenetet, amit családon belül írt valaki valakinek, vagy éppen pár bocsánatkérő sort, mert megette mindenki csokiját és ezért mindenki nagyon mérges volt. :) Ja és a határidőnaplómban vezetem az elolvasott könyveimet (ha véletlenül eljönne a világvége és a moly nem állna a rendelkezésemre), a hó eleji családi költségvetéseket, befizetéseket, stb. Engem egy kicsit a bullet journal elnevezés irritál zavar, olyan most divatos, felkapott dolognak tartom, de azért megpróbálok haladni az ilyenfajta újdonságokkal.:))

Tavalyi és idei naplóm, sk. dekorálással. 

Molyon felkértek minket Merítés szerkesztőnek, a Molyfaggató rovat elkészítésére, ami nagyon nagyon izgalmas feladatnak tűnik, Anyával már gyűjtjük is az ötleteinket.

Mostanában Anyával tökre rákattantunk az ebay-re. (Bea: Zsófi kattant rá, én csak csendesen és okosan asszisztálok. Néha nekem is rendel valamit, gondolom, azt gondolja, hogy akkor hagyom őt is békében rendelgetni. :D)  

Amikor legelőször végre rászántam magam az első rendelésemre, nem hogy nem érkezett meg a csomagom, hanem fel sem adták, sőt a termék az ebay-ről is törlődött, és tök sokáig tartott, míg visszautalták a pénzem. Na ez egy darabig elvette a kedvem az egésztől, míg újra össze mertem szedni a bátorságom és ismét rendeltem.

És miután az első rendelésem szerencsésen megérkezett, Anyával minden hónapban összeülünk és hasznos kis vackokat rendelgetünk magunknak. (Bea: lásd fentebb, hogy zajlik ez a dolog. :))

A legutóbbi adagot itt láthatjátok:

A képen szereplő összes cucc ára darabonként, úgy 200-300 forint között volt.

A nyuszis post it, sokkal cukibb élőben, mint a képen volt, Anya mindig sok idézetet jelölget be olvasás közben, ezek a kis ragadós post it-ek tökéletesek erre a célra.

Az óra alakú bizbaz valójában egy órás nyomdázó, ami ilyen olcsón szintén ajándék volt, s pompás lesz különböző kreatív célokra. 

Az ecsetet alapozáshoz rendeltem, első fogdosásra jónak tűnik, majd meglátjuk használat közben hogy fog szuperálni.

A békafej egy fogkrémtubus összeszorító eszköz, egy ilyet is régóta szerettem volna, mivel a fiúk szeretik összevissza nyomkodni a tubust.

A vietnámi balzsamot nosztalgiából vettük, a Dédnagymamánknak is ugyanilyen volt. A múltkor fájt a fejem, és egy kicsit a halántékomra dörzsöltem belőle, utána pedig jó kis vécé pucoló illatom lett.

Az átlátszó, bajszos tolltartót akkor rendeltem, amikor bele akartam rakni a határidőnapló díszítésre szánt írószereimet valamibe, na ez pont jó lesz erre a célra.

A cuki kis boritékok láttán egy kicsit meglepődtünk, amikor megérkeztek, mert ettől egy kicsit nagyobbakra számítottunk. De azért így is nagyon kis szépek.

A csomagok elszórva érkeznek meg, így mindig van miért várnunk a postást, aki mindig precízen vastag gumival összefogva a kerítésünk tetejére szorosan odagumizza azokat a dobozokat, amelyek nem férnek be a postaládánkba. :) A legrövidebb idő, amíg megérkezett egy csomag Dél-Koreából az két hét volt, de egy hónap alatt mindig minden megérkezik. Ebay-es rendelésekhez azt a tippet tudom adni, hogy 98, inkább 99%-os eladóktól rendeljetek, és így tuti megjön a csomagotok.

(Bea: Amint láthatjátok, csupa nélkülözhetetlen, igazán hasznos holmi, amelyek nélkül valamire való nőszemély nem tud meglenni. Jó, bevallom, én is imádom bontogatni a csomagokat. Persze a mini borítékokat nagyobbaknak gondoltuk, mint ahogyan Zsófi is írta (sebaj, jó lesz a naplómba:)). Ám nemcsak mi jártunk így, hanem Apa is rendelt egy hátizsákot úgy, hogy senkinek nem mutatta meg előtte, nem kérte ki a véleményünket, hanem egyszer csak bejelentette, hogy ő is áldozatul esett a netes vásárlási láznak. Utólagos elmondása szerint nagyon megtetszett neki. Hát, nem volt élete legjobb vásárlása, még a második legjobb se, de még az első százban sincs benne, mert ez a hátizsák talán egy ovis gyereknek való, legalábbis mérete alapján. Miután ismét megnéztük az oldalon, ahonnan apjukunk rendelte, láttuk, hogy ott van, hogy 15 l-es. Szóval itt nem a net volt a hibás, hanem a férfiúi képzelőerő. :D Vigasztalásul mondtuk apának, hogy majd valamit tárolunk benne, vagy ilyesmi, de éppen tegnap tudtam meg, hogy egy zaklatott pillanatában kihajította a kukába, ugyanis a vállpántjait sem tudta beüzemelni, az a műanyag izé, ami erre volt hivatott, nem töltötte be a funkcióját. Lassan mi is készíthetünk egy sorozatot, a neten rendelt furcsaságokról.:D)

Legyen szép jövő hetetek!

Zsófi és Bea