Epizódról epizódra #2

Ez a rovat is jó sokáig pihent mostanában, de most újból összegyűlt pár sorozat, amiről részletesebben is tudok írni. Régebben amúgy, még ennél is nagyobb sorozat fanok voltunk, aztán valahogy ez kicsit visszaesett, de most már szeretném ezt megint újraéleszteni.

Szerintem egyébként most éljük a minőségibbnél minőségibb feliratok fénykorát, a sorozatos várólistám pedig ennek köszönhetően éppen olyan hosszú, mint a könyves, tehát lassan kezd végtelen lenni... :)

Este, munka után, amikor hazaérek, már nem szívesen kezdek bele egy filmbe, mert legtöbbször úgyis elalszom ilyenkor, egy sorozatrész azonban még pont belefér. Jobban belegondolva még sok pro/kontra érvet tudnék felsorakoztatni, mind a filmek mind a sorozatok mellé, de még jobban belegondolva ezt a két műfajt tök felesleges összehasonlítani, úgyhogy nézzük is az elmúlt hónapokban nézett sorozatainkat:

Star Wars - Rebels // Lázadók

A Star Wars animációs filmek mindig is a kedvenceink voltak, ezek a sorozatok nagyon sokat hozzátesznek az egész univerzumhoz, és a Star Wars mániánkat is ezek tartják életben, míg éveket kell várnunk a következő filmre, addig itt vannak nekünk ezek a kis kincsek.

A Lázadók már a Disney gyártása alatt készült, és úgy látom már sokak e tény miatt sem tartják sokra ezt a sorozat, pedig a Rebels valami fantasztikus, én legalábbis elég szépen függővé váltam.

Történt ugyanis a Rouge One megnézése után, hogy megfogadtam,  hogy szépen módszeresen elkezdem nézni ezt a sorozatot részről részre. És nagyon rövid idő alatt ki és végeztem mind a két évadot, sőt a most futó harmadikat is.

A történet izgalmas, fordulatos, az epizódok nagyon színesek. A szereplők meg áááá.... egyszerűen csúcsszuperek! :)

A főszereplőink egy lázadó csapat tagjai, ők állnak a középpontban és az ő mindenféle kalandjaikat kísérhetjük nyomon, az események időszerűleg a harmadik és negyedik Star Wars filmek közé tehetők. Legfőbb főszereplőnk Ezra Bridger Leiával és Luke-kal egyidős, az ő karaktere rendkívül összetett, és izgalmas. Szerencsére hősnőkben sem szenvedünk hiányt, a Szellem nevű hajó kapitánya Hera Syndulla a legmenőbb vezető, akivel én eddig találkoztam, a csapat másik tagja Sabin Wren, a mandalori lány, pedig... hát nem találok rá szavakat, szeretném én is úgy mindenkinek szétrúgni a seggét, ahogy ő teszi. :)

Az epizódok részről részre mozgalmasabbak, a karakterek jelleme folyamatosan fejlődik, a hangulata pedig egyre baljósabbá és sötétebbé válik. Van még nekünk egy pimasz droidunk is Chopper személyében, aki szintén sokat tesz hozzá a történethez. De tényleg az összes szereplőt imádom.

A sorozatban régi ismerősök is előkerülnek a korábbi Clone Wars sorozatból, Rex százados például eszméletlenül kemény arc, Darth Maul frankón őrült, Ahsoka Tano pedig CSODÁLATOS!

Na, ezt most egészen szét fangirlködtem, de nem tudok mit tenni ez ügyben, Rebels forever! :)

Minden rajongónak csak ajánlani tudom ezt a sorozatot.

Még egy kis érdekesség: a Rouge One-ban is találhattunk Rebels-es utalásokat, pontosabban Chopper egyszer átgurult a lázadók hangárjában (ezt én ráadásul már a moziban is észrevettem), ugyanitt feltűnt a hajójuk, a Szellem is, és Hera nevét is bemonták a hangosbeszélőn.

U.i.: a magyar szinkron pedig meglepően jó.

Mars - Utunk a vörös bolygóra

Ennek a sorozatnak a kivitelezése és az egyedi műfaja sem hagy semmi kivetnivalót maga után.

A műfaj nagyon izgalmas volt, olyan, mintha egy filmmel összekevert dokumentumfilmet néztünk volna, és tényleg azt is elhittem, hogy pár év múlva valóban landolhatunk a Marson. A vizuális kidolgozás szintén csillagos ötös. A valós személyek megszólaltatása az űrkutatás témájával kapcsolatban, napjainkban történő kutatások, fejlesztések, feltalálási eredmények bemutatása szintén levett a lábamról, na egyszóval jó ötlet volt össszemosni a fikciós elemeket az űrkutatás jelenével.

A történet fikciós részével azonban már volt egy-két problémám. Igazából nem igazán értem, hogy egyálatlán miért éri meg az embereknek a Marson kolóniát létesíteni, amikor ez egyáltalán nem hozza vissza az egészbe belefektetett munkát, egy Marsi közösség pedig sohasem lesz képes fenntartani magát a Földi támogatás nélkül. Valamint a Mars nem valami barátságos bolygó. Persze ez csak az én véleményem, de azért egy-egy izgalmas jelenet közepén gyakran vágtam ezt a szereplők fejéhez, hogy ti akartatok a Marsra jönni, nem? Akkor szenvedjetek csak! Akkor ennyit igazán ki kell bírnotok. :)

A főszereplőink az első Marsi expedíció űrhajósai igazából nem kerültek olyan közel hozzám, végig egy kicsit semlegesen szemléltem őket, sőt kedvenc karaktert sem tudnék kiválasztani.

A történetnek volt egy pár szemöldökhúzogató,  "na persze" momentuma, és egy eseménye is,  ami ellen hangosan is szót emeltünk, s nem értük be a szemöldökhúzogatással. Egyszerűen nem hiszem el, hogy a Marsa felküldött emberek pszichés állapotát nem vizsgálják meg nagyon alaposan, mert ugye így kiszűrhető lenne az, hogy egy frankón zizi őrült professzort felküldjenek, aki aztán jó nagy galibát csinál majd. Persze, tudom egy történetbe kellenek az ilyen váratlan fordulatok, na de nem úgy, hogy ez a logika rovására megy.

A hibáitól eltekintve egy jó kis sci-fi, Marsos, űrutazós sorozat volt ez, ami simán elérte azt, hogy ha nagy leszek űrhajós szeretnék majd lenni.

American Horror Story 3. évad - Freak Show

Ezt az évadot nagyon vártam már, ugyanis ez a Cirkuszos évad.

Na jó, inkább igazából rémségek cirkusza, de akkor is. :) Mindenféle csodabogárral találkozhatunk az már biztos. Kathy Bates már az előző évadban is nagy kedvencem volt, hát mit mondjak, szakállas nőként is fantasztikus.

Jessica Lange pedig, tündököl (mint mindig) a cirkuszigazgató Miss Elsa szerepében, a német akcentusa pedig csodás. Egyébként rájöttem, miért mindig az ő karakterei a kedvenceim. Azért,  mert az ő karaktere mindig a leggonoszabb és legördögibb. Ez az utolsó évad amiben ő is játszik, nélküle pedig nem igazán tudom elképzelni az AHS-t, ezért tovább nem fogom nézni a sorozatot.

Sarah Paulson szintén csodásan játsza a sziámi ikerpárt. A harmadik nagy kedvencem pedig Evan Peters, akit először az X-men: Az eljövendő múlt napjaiban jegyeztem meg magamnak először, mert bár csak pár másodpercre tűnt fel, abban a pár másodpercben fergeteges volt (csakúgy, mint az X-men: Apokalipszisben), tehát őt eléggé kedvelem, nagyon vicces és eredeti figura, a homár fiú szerepe pedig nagyon jól áll neki.

Ez az első évad aminek a törénetével is teljesen ki vagyok békülve, igaz vannak benne túlontúl véres részek (amik igazából minden évadban vannak), de most igazán érzem, hogy történet a-pontból halad a b-pont felé, közepes tempójú ütemben, ezt azért sokszor hiányoltam az előző évadokból. Bár aztán ki tudja,  lehet, hogy csak a cirkuszos légkör miat vagyok most egy kicsit elnézőbb. :)

Az utolsó pár rész hátra van, remélem a végkifejlet még igazán meg fog lepni! :)

Zsófi