Heti ez + az

Ezekről a könyvekről írtunk a héten:

Gyerekeknek szóló könyvekről írtunk hétfőn, amelyben három remek könyvet mutattunk be. Nagyon aranyosak voltak úgy általában, kedvencem volt közülük Csapody Kinga könyve az Irány a Balaton, talán mert a középpontjában egy vidám, kedves család van, akik éppen vakációznak.

A teljes bejegyzésért KATT IDE!

Kilmister - Garza: Lemmy - White Line Fever

Ha zenei témáról van szó, akkor Apa vagy Bence van nagyon otthon a témában. Ezt a könyvet most Apa ragadta elsőként magához, és az értékeléséből leszűrve, meg a sok sztoriból, amit olvasás közben elmesélt, kijelenthetem, hogy nagyon tetszett neki Lemmy önéletrajzi könyve.

A teljes bejegyzésért KATT IDE!

E. K. Johnston: Ahsoka

Zsófiból a Zsivány egyesnek a megnézése után előbújt a Star Wars fangirl, aki még nem olyan profi SW témában, mint a fiúk, de már szalad utánuk. Az Ahsoka az egyik kedvenc szereplője, így a könyv is tetszett neki.

A teljes bejegyzésért KATT IDE!

Holden Rose: Hófehér kelepce

Holden Rose legújabb kötetét mindketten olvastuk Titusszal, sőt, ő olvasta el először és folyton jött a kérdéseivel, látszott, hogy már alig bír magával, hogy odaértem-e bizonyos részekhez, mert nagyon szerette volna megbeszélni. Mindketten írtunk róla értékelést, én imádtam az övét, szerintem nagyon aranyosra sikerült. A könyv is az volt, no meg vicces és izgalmas.

A teljes bejegyzésért KATT IDE!

Saroo Brierley: Oroszlán

Egy igaz történet könyve. Száru, az ötéves kisfiú története, aki bátyjával elcsavargott otthonról, majd felszállt egy vonatra, ami a hatalmas Kalkuttába vitte. Onnan Ausztráliába kerül, és majd csak felnőttként tér vissza Indiába, hogy megkeresse a gyökereit, a családját.

A teljes bejegyzésért KATT IDE!

Miegymás:

Zsófi és az isler sütés

Zsófi a múlt vasárnap isler sütésére szánta el magát. Szoktunk közösen is sütögetni, de azért örülök, ha magában is szeretne ténykedni, mert 1., az az idő nekem szabadfoglalkozás, 2., így jobban megtanulja, mintha én is ott lennék és tulajdonképpen a nehezebb dolgokat végül én csinálnám. Amúgy is délután volt és belealudtam egy könyvbe. Nem volt unalmas, csak ha fekvő helyzetben olvasok, előbb-utóbb elálmosodok. :)

Visszatérve az isler sütésre. Még a kezdetekkor mondtam Zsófinak, hogy ott van a saját sütiskönyvem, amiben egy jól bevált recept van kiírva, bólogatott, hogy jó-jó, de ő is talált a neten egy jó receptet.

Mondanom sem kell, hogy inkább azt sütötte meg. A jó illatok kicsábítottak a konyhába, ekkor Zsófi még jókedvűen nyújtogatta a tésztát, a sütőben már sültek az első darabok. Nagyon jól néztek ki, de azért megjegyeztem Zsófinak, hogy nagyon vékonyra nyújtsa a tésztát, mert feljön a tészta és vastag lesz.

Forrás: Pinterest

Ismét sóhajtozva hallgatta az anyai intelmeimet, oké, tényleg okoskodásnak tűnhetett, de én már - mindenféle kristálygömb nélkül - láttam egy kicsit a jövőt.

Na nem sokkal előre, csak úgy negyedórányira. De csak egy részét. Azt nem hallottam előre, hogy Zsófi a konyhában visítozni óbégatni fog, ám rögvest felpattantam és óvatosan settenkedtem kifelé, hogy megnézzem, vajon egyszem leányzómat milyen baleset érhette.  Ült az asztalnál, előtte az összeragasztott islerek serege sorakozott a tálcán, mellette pedig egy tálban még összeragasztatlan bumszli (értsd: meglehetősen vastag) darabok.

És akkor ismét jött az óbégatós rész, hogy ő soha többet nem süt islert, de még mást sem, mert neki sosem sikerül elsőre semmi, pedig olyan jó kedvvel fog mindig hozzá a sütéshez, és mégis gyakran  félresikerül valami. Most nézzem meg, hogy néznek ki ezek az islerek. Mint a toronyházak, vagy inkább a Michelin gumiemberek.

Mi tagadás, tényleg jó nagyra kellett nyitni a szánkat, hogy bele tudjunk harapni, de mással nem volt baj. Finom lett, és nem tartott egy napig sem. Mire Zsófi másnap hazajött a munkából, már eltűnt az összes, ezért ismét fellelkesedett és következő napra újabb sütitervekkel állt elő.

És egy filmnézős szösszenet:

A többiek, tehát Apa, Zsófi, Bence és Titi Az ötödik hullámot nézték, én az asztalomnál ügyködtem valamit, hallottam ezt-azt, néha a filmet vitatták meg, de egyszer csak ezt hallottam:

- Nem hiszem el, hogy Cassie-nek a haja ennyi akció után is ilyen szép hullámos maradt - jegyezte meg Zsófi, aki még egy filmben is nagy figyelmet fordít a hajhullámokra.

- Az a hatodik hullám! - mondta erre Apa.

Ennyi volt mára a Heti ez meg az, nézzetek be hozzánk holnap is!

Legyen szép jövő hetetek!

Bea