A könyv iránti véleményem szépen lassan, lépcsőzetesen alakult: az első szint, volt a "hm ez egész jó", aztán jött a "hűha, ebben a történetben sokkal több van, mit gondoltam", ezután a "hát ez nagyon-nagyon tetszik" szint következett, aztán amikor a végére értem azt mondtam, hogy "remélem hamarosan jön a következő" rész (amit én már most rögtön olvasni szeretnék).
A történet középpontjában a Kopp nővérek álltak: Constance, a merész; Norma, a bölcs; és Fleurette a bájos és rendkívül agyafúrt kishúg.
A nővérek nagy "kalandja" egy szerencsétlen közúti baleset által veszi kezdetét, ugyanis a lovas szekerükbe pont a város legsemmirekellőbb és legalávalóbb személyének sikerült belehajtania, ezt a rettegett alakot pedig Henry Kaufmannak hívják, s a város egyik nagy selyemgyárának tulajdonosa.
A bricska megjavíttatása nem várt költségeket hoz a nővéreknek, amit egyértelműn nem nekik kéne állniuk, hanem Henry Kaufmannak.
Csakhogy Mr. Kaufman egyáltalán nem óhajt fizetni, és itt kezd kibontakozni a mi egyetlen és utánozhatatlan Constance-ünk, akit nem nem olyan fából faragtak, hogy egy ilyen Henry Kaufman-féle alak megfutamodásra tudná késztetni. Úgyhogy személyesen megy el hozzá a selyemgyárba, hogy behajtsa rajta pénzt, már csak elvi okokból is. Az ügyet persze nem sikerül egyszerűen és szépen elintéznie, s e behajtókörút alkalmával teljesen jogosan és szó szerint a falhoz vágja Mr. Kaufmant (mondtam már, hogy imádom ezt a lányt?) :).
Csakhogy sajnos az ilyen Kaufman-féle gazembereknek messzire elér a keze, és semmi és senki nem tudja visszatartani őket, hogy aljas tetteikkel megnehezítsék a három nővér életét.
Téglával betört ablakok, emberrablással fenyegetőző üzenetek, lövések az éjszaka közepén.
Mindeközben egyre jobban megismerjük a lányokat is. A postagalambjaival nagy sétákra induló csendes Normát, Feurette-et, aki rögtönzött balettelőadásokat rendez a nappalijukban az éppen arra járóknak, és a legkedvencebb Kopp-omat Constance-t, a múltjának fájó titkait, a külvilágtól elzárkózó anyjukat, és furcsa gyermekkorukat is.
És itt fogalmaztam meg magamban, hogy ez a könyv, ez a történet sokkal összetettebb, mint amit először gondoltam.
A cselekmény végére persze a Kaufman ügynek is pont kerül a végére, elég parádés módon, erről többet nem is igazán akarok elárulni, csak annyit, hogy Constance természetesen nem hagyja magát. :)
Imádtam a Kopp nővérek kalandjait, Amy Stewart Constance személyében pedig egy igazán egyedi, rettenthetetlen és szeretnivaló főhősnőt teremtett nekünk. A történet pedig azt mutatta meg nekem, hogy igenis merjünk magunkért kiállni nemtől, kortól és mindentől függetlenül. S mindig higgyünk magunkban és a képességeinkben is.
Ja, és mondtam már, hogy alig várom a következő részt? ;)
A könyvet köszönöm a Kossuth Kiadónak!
10/10
Zsófi
Fülszöveg:
Egy súlyos családi titok arra késztet egy anyát, hogy családjával New Yorkból egy eldugott tanyára költözzön. Az anya halála után a három lány egyedül folytatja életét a tanyán, a legidősebb lány, Constance irányítása alatt. 1914 nyarán, amikor Európában kirobban az első világháború, felborul a három Kopp nővér élete is: egy autó belefut a bricskájukba, és Constance elhatározza, hogy megtérítteti a kárt a baleset okozójával.
A felelős egy helybeli gazdag és hatalmaskodó gyáros, aki ettől kezdve pokollá teszi a lányok életét. Constance követelése süket fülekre talál nála, a leány ezért hivatalos feljelentést tesz. A hatóságok először vonakodnak komolyan venni a határozott fellépésű, magas termetű Kopp kisasszony panaszát, de a helybeli seriff az ügy mellé áll, és Constance attól kezdve mindenben segíti a seriff munkáját. A sok megpróbáltatás után, amelyben a tanya elleni fegyveres támadások, gyújtogatások is szerepelnek, melyek során Constance fegyverrel kényszerül megvédeni a testvéreit, győz az igazság.
Constance a család megrendült anyagi helyzete miatt munkát keres, és az őket segítő seriff felajánl neki maga mellett egy állást. Így lesz Constance az Egyesült Államok első női helyettes seriffje.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése