oldalak

2017. január 28., szombat

Libba Bray: Álmok mélyén (Diviners 2.)

A Diviners sorozat első része (a bejegyzésért katt IDE), még magam is meglepődtem, de nagyon tetszett. A húszas évek iránti hatalmas méretű rajongásom volt, ami összehozott ezzel a sorozattal.

Az írónő stílusa meglehetősen tetszik, ahogyan a jól megformált karakterei s a köztük lévő pörgős, csipkelődős, odamondogatós párbeszédei is.

A dübörgő húszas évek pedig nem csupán, mint egy háttér van megjelenítve a regényeiben, hanem, mint egy aprólékosan kidolgozott gyönyörű részlet. Látszik, hogy Libba Bray alapos kutatómunkát végzett a témában, imádtam a korszakhoz kapcsolódó lábjegyzeteket, a korabeli New York nyüzsgő utcáit. a harsinyakötőkbe csúsztatott lapos üvegeket, s a szesztilalom árnyékában zajló alkoholgőzös partikat.


Az első kötetnek a cselekménye is tetszett, ugyanezt sajnos viszont most nem mondhatom el az Álmok mélyénről.

Már az első részben kezdett szárba szökenni ez a bizonyos szerelmi háromszög, ami most ebben részben teljesen kivirágzott... hát mit mondhatnék, nem örültem neki, sőt egyenesen bosszantott. A tipikus egy lány, plusz két epekedő fiú háromszög felépítéssel volt dolgunk, megdobva még az egyik fiúért rajongó legjobb barátnővel... nagyon  nem értem, miért volt szükség erre a katyvaszra, és ez egy kicsit el is vett számomra az olvasás élményéből.

Maga a történet sem volt már olyan eredeti és érdekes, mint az első rész esetében. Azt vettem észre, hogy már egy csomó oldalt elolvastam, ezzel szemben alig történt még valami. Oldalakon keresztül rohantak szereplőink a zombi- és szellemszerű, ijesztőnek szánt izék elől.

Evie-t, ezt a felvágott nyelvű, élvhajhász fruskát eléggé megkedveltem az első részben, itt viszont most egy kissé az agyamra ment a folyamatos ivászatával és nyávogásával.
A többi szereplő hozta a megszokott formáját, velük végül is semmi gondom nem volt.

Úgy tudom, hogy még lesz folytatása a sorozatnak, valószínű, hogy e mostani csalódásom dacára is elolvasom majd azokat, mert Libba Bray stílusa, a szereplők, és az első rész az nagyon a szívemhez nőtt.

7/10

Zsófi

Fülszöveg:
Egy természetfeletti sorozatgyilkossal való leszámolás után Evie O'Neill felfedte Látó mivoltát: bele tud látni mások titkaiba. Hátborzongató képességének köszönhetően igazi médiakedvenccé vált, kiérdemelve az "Amerika BűbáJósa" címet. Mindenki odáig van a város legújabb sztárjáért... mindenki, kivéve a többi Látót.
A zongorista Henry DuBois és a kínai negyedben élő Ling Chan szintén Látók, akik azonban igyekeznek adottságukat titokban tartani: azt, hogy képesek utazni az álmok között. Míg Evie kiváltságos életét éli, New Yorkban a rejtélyes álomkór szedi áldozatait.
Mialatt Henry elveszett szerelmét keresi, Ling pedig egy kirekesztő világban próbál boldogulni, álmukat egy gonosz erő szállja meg. És mindezek mögött egy cilinderes férfi várakozik, akinek tervei minden képzeletet felülmúlnak...
A kór egyre terjed, vajon képesek lesznek a Látók alászállni az álmok világába, hogy megmentsék a várost?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése