Heti ez+az

Köszöntünk benneteket ezen a nagyon hideg hétvégén. Karácsonytól egészen az újév első hetének közepéig szabadságoltuk magunkat, így a héten még nem sok új bejegyzést olvashattatok, ám arra a párra azért mindenképpen tekintsünk vissza.

Az év első bejegyzése gyerekkönyvekről szólt, amelyeket én (B.) nagy élvezettel olvasgatok, ha nem tenném, már hiányoznának, ezúttal Kiss Ottó könyveit tartalmazta a válogatás.

A teljes bejegyzést IDE KATTINTVA olvashatjátok!

De akkor már ne maradjon ki karácsony utáni bejegyzésünk sem, ahol három nagyobb gyerekeknek szóló könyvről írtunk, közülük kedvencem lett Igaz Dóra könyve, a Nyár, nagyi, net és a Dalia és Dália kettőséről szóló Kertész Erzsi könyv.

A teljes bejegyzést IDE KATTINTVA olvashatjátok!

Tommy Wallach: Kösz, hogy

Ezt a nagyszerű könyvet TitkOLVASás keretében olvastuk el, a végeredmény meglepő, vagy mégsem, hiszen tényleg egy nagyon jó, intelligens, elgondolkodtató, szeretettel teli könyvről van szó.

A teljes bejegyzést IDE KATTINTVA olvashatjátok!

Rick Yancey: Az utolsó csillag

Az ötödik hullám trilógia befejezését is elolvastam, és bár nem volt rossz, én, aki nagy rajongással voltam a sorozat első két részéért, most nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy maradt-e hiányérzetem a könyv elolvasása után, vagy inkább csak azt sajnálom, hogy ezúttal vége van? A befejezés nekem tökéletesen megfelelt, talán lesznek olyanok, akik mást képzelnek majd el, mindenképpen olvassátok el, hogy megtudjátok. :)

A teljes bejegyzést IDE KATTINTVA olvashatjátok!



Miegymás:

Hűha, hát én (Zs.) már jó régóta nem írtam Heti ez+az-t.

A december nekem a könyvesboltban egy kicsit húzós volt, s a múlt havi beosztásom sem túl sok időt engedélyezett egyéb más elfoglaltságaimra.

De most már végre vége a hajtásnak, s több időm lesz mindenre, és az egyik újévi fogadalmam elgondolásom az is, hogy jobban be fogom osztani az időmet, mert nagyon hajlamos vagyok arra, hogy csak úgy elkótyavetyéljem.

Anyának pedig köszönöm, hogy decemberben helyettem is tartotta itt a frontot, és engem sem hagyott lustálkodni, és ha arról volt szó, a szemembe is mondta, hogy jó lenne, ha nem hanyagolnám a blogot, amiben teljesen igaza is volt. Szóval köszi Anya, hogy decemberben kettőnk helyett is olvastál, és blogot írtál! :)

Már lassan egy fél éve dolgozom a könyvesboltban, s szerencsére minden körülmény adott, hogy jól érezzem magam, és jól is érzem magam. :)

Nagyon sokféle vevővel találkoztam már, könyveket ajánlgatni azt imádok nekik, úgyhogy mindig majd kiugrok a bőrömből, ha valaki ilyesfajta segítséget kér tőlem, és amikor végül az általam ajánlott könyv kerül be a vásárló kosarába, akkor nagyon büszke vagyok magamra. :)

Viszont a nem tudom se a könyv címét, se a szerzőjét, de azért örülnék ha megtalálná számomra ezt a könyvet típusú vásárlókat nem igazán tudom mindig hova tenni, mániákus könyvmolyként érthetetlen számomra, hogyha az ember bemegy egy könyvesboltba egy könyvért, amit meg szeretne venni, akkor miért nem tudja se a könyv címét, se a szerzőjét megmondani. Na de mindegy, én legtöbbször mindet megteszek, hogy kitaláljam mi lehet ez a titokzatos könyv. :)

Forrás: Legotitusz/Titusz instagram oldala

E hosszú és feszített tempójú december után, nagyon vártam már a karácsonyi szabadnapjaimat és, hogy végre szusszanhassak egyet.

Az idei volt az eddigi legmagasabb karácsonyfánk, tavaly nem tudom milyen fajtát vettünk, de ennek valami isteni, nagy hatótávolságú illata is volt.

A karácsonyi ajándékozás úgy zajlik nálunk, hogy mi "pulyák" (hát nem is tudom, meddig férek még bele a pulya kategóriába :)) kapunk egy x-összeget, amiből olyan karácsonyi ajándékot vehetünk magunknak, amit akarunk. Ez persze azzal is járhat, mint például az én esetemben is, hogy a választott ajándék, nem kerülhet a fa alá, mert mondjuk, csak karácsony után fog megérkezni. Na, most Bence, és az én esetemben is ez történt. Ami Anyának nagyon nem volt ínyére, mármint olyan értelemben, hogy az nem tetszett neki, hogy pont karácsonykor nem lesz semmi a fa alatt. Ezért 24-én el is kezdte hangoztatni, hogy, az idei év az utolsó, amikor még ez a rendszer volt, jövőre pedig mindenki meglepit fog kapni,  estére pedig üres dobozokat fog becsomagolni,  amiket mindenki úgy fog kibontani, mintha valami ajándék lenne, és el is kell játszania, hogy az is. Én mondtam neki, hogy nekem ez az ajándékozási rendszer tökéletes, és azt is, hogy ez az üres dobozos bontogatós ötlete elég furi. Napközben már többször is szóbahozta ezt bontogatós mókát, és akkor itt már elkezdtem gyanakodni. És este kiderült, hogy volt is mire, mert végül csak nem üres dobozokat bontogattunk, Titusz alig jutott szóhoz az új doboz Star Wars-os legója után, Bence kapott egy jó kis gravírozó masinát, amire rég fájt már a foga, én kaptam egy Star Wars-os parfümöt, aminek lézerkard alakja van (úgyhogy Tituszra figyelnem is kell majd, egyszer ugyanis képes volt egy egész üvegnyi parfümömet (!) kifújkálni, csak azért, mert kellett neki az üvege, még jó hogy csak egy olcsóság volt, de akkor is... valamelyik nap már megéreztem rajta ennek is az illatát, mondtam is neki, hogy remélem ez nem egy újabb kifújkálós hadművelet kezdete, csak vigyorgott, de azért már egyszer rajtakaptam, amint az üveggel hadonászva lézerkardozik.), meg még egyéb cuki apróságokat kaptunk, így nem is kellett eljátszani a meglepetést. :D

A fiúk is sütögettek.Nemcsak a képen szereplők, hanem Titusz és Bence is.:)
Kép forrása: Titusz instagram oldala

Év vége felé rám jött a sütögethetnék is, ezért megleptem magam két új, szuper sütiskönyvvel. Az egyikből már el is készítettem egy fincsi olivás, fetás, szárított paradicsomos pogácsaszerűséget, ami nagyon jól sikerült.

Ezen felbuzdulva egy fanta szelet elkészítéséhez is kedvet kaptam, de mivel a felső "fanta réteghez" nem volt itthon vaniliapuding, úgy gondoltam, hogy majd zselatinból és fantából is elkészithetem a zseléréteget a tetejére, de tévedtem. A zselatinos, fantás keveréket még csak csomómentesre se sikerült összekevernem, botmixer segítségéhez kellett folyamodnom, hogy felvegyem a harcot a kis zselatincsomók ellen. Aztán a fantás-zselatint a süti tetejére kanalazva az egész lefolyt róla, egyszóval elkeserítő volt a helyzet, még akkor is, ha a süti amúgy finom volt.

Azttán egy héttel később újra nekifogtam az egésznek, és olyan tökéletes fanta szeletet sikerült összehoznom, hogy magam is rendesen meglepődtem, a süti szép is volt, meg finom is, ez a kombó nekem eddig még nem igazán jött össze, finom, de csúnya sütiket alkottam eddig. Szóval most nagyon nagy hévvel vágok majd bele a sütikészítésbe! :)

Legyen szép jövő hetetek, olvassatok sokat bent a jó melegben! :)

Zsófi