oldalak

2017. január 22., vasárnap

Heti ez + az






Ezekről a könyvekről írtunk a héten:


Lucinda Riley: A hét nővér
Annyi sok jót olvastam már az írónőről,  hogy hamarosan én is elolvasom az egyik könyvét. A hét nővér is nagyon érdekesnek tűnik,  az pedig biztatóan hangzik,  hogy sorozat lévén egy jó darabig olvashatjuk.  (Bea)
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok.







Scott Sigler: Feltámadás
Egy disztópia sorozat első része,  és a címe alapján nem tudtam mire számítsak. Zombis,  vámpíros avagy más történetre? Nem is fogom ezt elárulni nektek,  érdekes kezdetnek tűnik,  várom a folytatást.  (Bea)
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok.








Jojo Moyes: Az utolsó szerelmes levél
Jojo Moyes nagy kedvencem,  szerintem ez a könyve is fordulatos,  romantikus,  megható,  én szerettem a múlt és a jelen párhuzamát és kavarodását,  Moyes könyveket kérek még-még.  (Bea)
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok.







Kimondhatatlanul
Nagyon eredeti és elgondolkodtató novellákat tartalmaz ez a könyv,  12 érzést megjelenítve,  miközben fiatalokról olvashatunk,  akár magunkra is ismerhetünk egy-egy eseményben.   (Bea)
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok.








Gyerekeknek
Négy aranyos gyerekkönyvet is megmutattunk a héten,  és éppen tegnap mondtam Zsófinak,  hogy milyen jó dolog a Moly Merítés-díj (gyermekirodalom és ifjúsági irodalom),  mert így nagyon sok gyerek és ifjúsági könyv a kezembe került,  és rájöttem,  hogy bizony-bizony én nagyon szeretem őket. (Bea)
A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok.



A héten egy filmes bejegyzésünk is volt,  amelyben Zsófi írta le véleményét könyves adaptációkról.
IDE kattintva tudjátok elolvasni.






Miegymás:
Zsófi:
Már nagyon elegem van ebből a télből, és a didergésből is. A buszmegállóban majd megfagyok minden reggel, amikor pedig felszállok a buszra, jön a forróság (de komolyan az egyik reggel az eddig még egyszer sem látott buszsofőr olyan pokoli meleget csinált, hogy azt hittem rosszul leszek). Nyáron legalább mindenhol ugyanolyan forróság van. :)

Úgy egy hete voltunk az általunk csak most felfedezett Primarkban Bécsben, és alaposan bevásároltunk. Én a legbüszkébb a pólószerzeményeimre vagyok, ugyanis sikerült zsákmányolnom, egy Harry Potteres (pontosabban Harry kviddicsmezét) pólót, és egy Roxfortos melegítőt (egy-egy ilyet vettünk a fiúknak is), egy Star Warsos pólót (amit már fel is avattam a Rouge One alkalmából a moziban), és egy szuper Jurassic Parkosat is sikerült még találnom. Ja, és ne feledkezzek meg a legújabb NASA-s pólómról sem, amiből így már két fajtám is van, mert már egy korábbi alkalommal is találtam egyet. 

Egyszóval a Primark egy szuper hely. :) Azt is szeretem benne, hogy jó nagy és így Apának sok idejébe telik megtalálnia minket, hogy sürgessen.

Mostanában nagyon rákattantam az illatgyertyákra is (a fiúk mániának nevezik). Még január elején érkezett egy Yankee Candle illatviaszokkal teli csomagom az Amazonról, ezeket a kis viaszokat már régóta ki szerettem volna próbálni, nem is csalódtam bennük, bár az igaz, hogy én egy kicsit tartósabb illatozásra számítottam. Anya tegnap talált nekem a kék hipermarketben F&F-es viaszokat, most éppen egy csoki illatú illatozik, és eddig ennek is elég erős és jó illata van. 

Már lassan hagyomány lesz nálunk a januári Star Warsos mozizás. Persze itthonról nem igazán sikerült időben elindulnunk Sopronba, megjegyezném nem miattam, mert én időben nekiláttam a készülődésnek, amikor kijöttema a fürdőből Apa meg is kérdezte, hogy azért töltöttem bent két órát (ez erős túlzás), hogy ugyanúgy nézzek ki, mint amikor bementem? Apa nagyon jókat tud kitalálni, ha arról van szó, hogy engem ugrasson, most úgy veszem, hogy ez a beszólása egy bók  akart lenni, ami a natúr sminkemet dícsérte. Így egy kicsit már késésben voltunk, erre Anya bejelentette, hogy még szeretne bemenni a könyvtárba (csak egy lejárt könyvet szeretett volna visszavinni), de mi a fiúkkal tisztára bevoltunk pörögve, hogy lekéssük a filmet, én meg mondtam nekik, hogy nyugi, még lesz egy eggyel későbbi vetítés. Apa ránk szólt, hogy állítsuk le magunkat, bőven oda fogunk érni. 

Gondolom nagy elégtétel lehetett nekik Anyával, hogy a filmet bő 15 perc késéssel kezdték el vetíteni, mi pedig mindeközben már majdnem felzabáltuk az össze popcornunkat. A Rouge One mindenkinek tetszett, nekem pedig nagy Star Warsos hangulatom támadt utána, pár nap alatt végignéztük a Rebels animációs sorozatot, plusz egy csomó elméleti dolgot lefolytattunk különböző Star Warsos témákban, a fiúk meg is állapították hogy én a jedik helyett biztos a sithekhez tartoznék, és azt is megjegyezték, hogy ebben mondjuk semmi meglepő nem lenne, hisz a Pottermore is a Mardekárba osztott be. :)
De hát én mindig is tudtam, hogy van egy ilyen ördögi énem is (a fiúk most azt mondanák, hogy csak ilyenem van). :)

Legyen szép jövő hetetek és az erő legyen veletek! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése