Gyerekeknek

Vajda Éva: Anup és a csodálatos tűzhely

Kedves, szomorkás mese Anupról, az indiai halász fiáról, aki  gyerek létére elhatározza, hogy vesz a nagymamájának egy tűzhelyet, hogy könnyítsen az életén. 

Ezért el is követ mindent, különböző munkákat talál ki, amivel pénzt kereshetne, közben persze iskolába is jár. 

Szép történet egy másik, nehéz sorsú földrész  és az ott élő gyerekek életéről, azzal a tanulsággal, hogy ha szorgalmasan dolgozol, megvalósíthatod álmaidat, elérheted vágyaidat, segíthetsz a nagymamádnak. A szomorú az egészben, hogy tulajdonképpen ez nem is mese, hanem  valóság. Szívfacsaró és megható volt.

9/10

Gál Éva - Kavádi Róbert - Szentesi Csaba - Varró Dániel: Verses - képes gyerekjóga

Szégyen, nem szégyen, ezt a könyvet én magamnak kölcsönöztem ki. Mégpedig azért, mert úgy gondoltam, hogy a jógával való ismerkedéshez egy gyerekeknek szóló, alapgyakorlatokat tartalmazó könyv nekem is tökéletesen megfelelhet, nincs benne semmi bonyolult, és bíztam benne, hogy egyszerű és érthető lesz. 

Így is volt és hamar kedvencünkké vált ez a könyvecske. Amikor Titusznak megemlítettem, hogy hoztam a könyvtárból egy ilyen könyvet és majd jógázhatunk együtt, ki  is nevetett. Na ő aztán biztos nem jógázik, hová gondolok én. 

Így hát magamban kezdtem el végrehajtani a különböző pózokat, ászanákat, egészen addig, amíg egy egyszerűnek tűnő feladatot nem tudtam végrehajtani. Megkértem Tituszt, hogy csak addig jönne-e, míg megpróbálja, hogy tényleg ilyen nehéz vagy én vagyok ennyire beragadva a mozdulatlanságba. Eleinte neki sem sikerült, de lépésről lépésre felolvastam neki a gyakorlat leírását és ennek alapján második próbálkozásra meg is tudta csinálni.

Ekkor ez annyira megtetszett neki, hogy további gyakorlatokat kért, amit én felolvastam, ő pedig lassan mindet végigcsinálta. Miközben kitartotta az ászanákat, felolvastam a versikéket, amelyeket a gyakorlatokhoz írtak és meglehetősen aranyosak.

Másnap azt vettem észre, hogy Titusz elvitte a tornamatracomat és a szobájában jógázik. Majd másnap ismét. Most már önállóan is meg tudja csinálni a gyakorlatokat és nagyon élvezi. Nekem kezdetnek nagyon jó lesz, majd ha ebben már minden megy tökéletesen, áttérek egy felnőtteknek való gyakorlatsorra. 

10/10

Kis Ottó: Léghajó a Bodza utcában

Két jóbarát, Dodi és Szálka kalandjait ismerhetjük meg ebből a kis kötetből. Egyszerű kis történetek, két gyerek mindennapjai, egy talált ásóval, egy gödörrel, üres papírdobozokkal, lufikkal, postás bácsival. Olvashatunk a boltosról, Tavai Áronról, de mindenekfelett a szépséges Fáber Liliről, akiért a fiúk epekedtek. A történet legérdekesebb figurája Livióla néni volt, Dodi nagymamája, akinek minden komfortos volt, ezért ő is nagyon komfortosan érezte magát. 

A fiúk kapcsolata is nagyon érdekes volt, mintha Dodi egy kicsit magának való lett volna és nem akarta, hogy néha Szálka is érvényesüljön. Az illusztrációk érdekesek voltak, nem tudtam eldönteni, hogy Dodinak és a többieknek miért volt olyan az orra, mintha oda lett volna gumizva az arcukra, ezen azóta is gondolkodom, és azon is, hogy Szálkának miért volt másféle az orra. :D A történet amúgy aranyos, megtestesíti a gyerekek egyik legnagyobb álmát, miszerint lufikkal és dobozokkal simán útra lehet kelni a levegőben. Erről az jutott eszembe, amikor gyerekként a nagymamám két tollseprűjével ugráltam le a padlásra vezető létráról, mert úgy gondoltam, hogy azokkal repülni egyszerű. :D:D Legalább annyira, mint a lufikkal és dobozokkal. :D

8/10

Jeli Viktória: Dönci és a varázstakaró

Dönciék nemrég új lakásba költöztek, még minden dobozokban áll, kivéve Dönci varázstakaróját, ami alá csak be kell bújni és segítségül kell hívni, ha egyedül érzi magát és úgy érzi, hogy nem tudja megoldani a problémáját.

Aranyos történet volt, szinte minden gyerek magára ismerhet benne, hiszen mindenkinek van egy hasonló varázstakarója, hozzá esetleg még egy varázsplüssállatkája is, akihez bármikor lehet fordulni, bármilyen bajban lehet rá számítani, el lehet mesélni a rossz dolgokat, amelyek egy kisgyereket érhetnek, pláne egy olyan kisgyereket, aki elköltözött a régi lakóhelyéről, minden és mindenki ismeretlen és nincsenek barátai. Jó dolog volt ez a varázstakaró, még nekünk felnőtteknek is jó lenne egy ilyen. Csak alábújnánk, elképzelnénk a megoldást, és már oldódnának is a gondok. :)

Döncinek is sokat segített a takaró, barátokat is talált a játszótéren, mert érezte a takaró által adott erőt és bátorságot, a varázslatot.  Olvasni tanulgató gyerekeknek is remek kis könyv ez, az illusztrációk aranyosak.

9/10