Az év természetfotói - Magyarország 2016

A naturArt - Magyar Természetfotósok Szövetsége 2016-ban immár huszonnegyedik alkalommal írta ki a nemzetközi szinten is számon tartott fotópályázatát. 

A Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2016 pályázatra beérkezett több, mint háromezer pályamű minden eddiginél magasabb színvonala ezúttal is igazolja, hogy a magyar természetfotózás nem véletlenül tartozik a világ élvonalába. 

A fotóművészet egyik legösszetettebb és legtöbb fáradsággal járó ágának hazai és határon túli képviselői alaposan kitettek magukért, amit látványosan bizonyítanak azok a rendkívüli fotók, amelyek újra és újra meghökkentenek, elgondolkodtatnak, vagy épp megnevettetnek bennünket. 

Az év természetfotói Magyarország 2016 album - a korábbi esztendők gyakorlatához hasonlóan - ezúttal is pályázat legjobb képeiből nyújt lebilincselő válogatást az olvasóknak.

Nem is gondolnánk, hogy Magyarországon mennyien foglalkoznak természetfotózással. Mennyi mindent rendelnek alá a fotósok, akár hobbifotósok, akár profik egy-egy tökéletes kép elkészítésének. Évekig is várnak, "vadásznak" a tökéletes képre, ami azonkívül, hogy egy fotó, megszólítja az embereket, megmozdít bennük valamit és képesek hosszasan elmélázni felette, gyönyörködni bennük.

Elválasztva
A kép a Duna árterén készült.
Sajnos nagyon sok kerítés van az erdőben - a fiatal faállományok védelmében.
Fotó: Utassy György

Ezt tettem én is ezzel a csodálatos albummal. Nem tudtam betelni a képekkel, gyönyörűek, varázslatosan szépek. Érezhető rajtuk, hogy ezek a fotósok jól ismerik a természetet, és nem csak ismerik, hanem tisztelik is, hiszen csak a kellő ismerettel és tisztelettel tudják felkutatni azokat a helyszíneket, ahol megtalálják a témájukat. A természetfotózás nagyon sok kitartást és türelmet kíván, hiszen sokszor órákig, de akár napokig állnak lesben egy helyen, hogy elkapják a pillanatot az örökkévalóságnak.

Az album elején az Év Természetfotósait is megismerhetjük, majd pedig kategóriánként a képeket. Nagyon-nagyon tetszett, hogy a képek készítésének körülményeit is ismertetik az alkotók pár szóval, amivel még közelebb kerülnek hozzánk ezek a fantasztikus alkotások. 

Jégvarázs
Régi vágyam volt a jégmadár fotózása. Idén januárban ez végre sikerült is, egyik barátom jóvoltából.
Mivel igencsak röpködtek azon az éjjelen a mínuszok, ezért nem volt kérdés, hogy egy fagyos csipkebogyóág
legyen a jégmadaram leszállója.
Fotó: Litauszki Tibor

Minden tiszteletem a fotósoké, akik meglátták, megkomponálták ezeket a gyönyörű pillanatokat, és sokszor nagy bátorságot is tanúsítottak a képek elkészítése érdekében. Gondolok itt például a víz alatti fotózásokra, vagy barlangi denevérfotózásokra, de egy medvét sem kockázat nélküli tevékenység megközelíteni.

A sokszínűség jellemző az albumban összeválogatott fotókra. A pillanat szépsége mellett tobzódhatunk a színekben, soha nem látott madarakat láthatunk, közelről nézhetünk egy őz szemébe, vagy elgondolkodhatunk azon is, hogy meddig mennénk el egy kép elkészítéséért. Hagynánk-e, hogy a hiúz elkapja az őzet és beteljesedjen az őz sorsa, miközben megörökítjük a természet körforgásának egy kegyetlen pillanatát. Azt hiszem a fotósok tudják, mit kell tenniük, hiszen mint már írtam jól ismerik  a természetet. 

Szemtől szemben
A darázs már jó ideje incselkedett a jégmadárral, amikor végre éppen egy síkba került a madár
szemével, így sikerülhetett egy képen mindkettőt élesben megörökítenem. Nem sokkal később a jégmadár, megunva a szemtelen darazsat, egy hirtelen mozdulattal odébbtessékelte a szemtelen rovart, aminek köszönhetően aznap
már nem is tért vissza.
Fotó: Kis Dávid

Lenyűgözve néztem az apró hangyákat, szitakötőket, méheket, és döbbentem rá arra, hogy mennyire megvan a saját életük, a maguk egyáltalán nem lebecsülendő küzdelme a mindennapi betevőért, miközben a hétköznapokban csak tudomásul veszem, hogy már megint itt egy hangya és türelmetlenül elhessegettem. A békákat még ezeknek a tökéletes fotóknak a segítségével sem kedveltem meg, de nagyon tisztelem azokat, akiknek nincsenek ilyen kicsinyes emberi gyarlóságaik és meglátják ezeknek az állatoknak a szépségét, és nekünk is megmutatják őket. 

Az eltűnt falu
Alig három évtizeddel ezelőtt a templom harangja a falu közepén magasodó dombra hívta a híveket.
Az ércbányászat, a vélt haszon miatt a teljes falut elköltöztették, és a helyét elárasztották a réz- és
aranybányászat melléktermékével. Az alkalmazott technológia, a környező patakokba ömlő szennyező
vegyszerek különleges színekben festik meg az erdélyi Verespatak közelében található iszaptározó felületét.
Fotó: Dezső László

Gyönyörű fotók készültek Magyarországon is, de határokat átlépve igazán különleges képeket láthatunk. Elsüllyesztett falut az erdélyi Verespatak közelében, japán darvak megérkezését pihenőhelyükre a Kushiro Marshland Nemzeti Parkba, selyemcápát a dél-szudáni vizekből vagy egy delfinrajt az egyiptomi partoknál. 

A könyv végén pedig két oldalon át, munka közben láthatjuk a természetfotósokat, elleshetünk néhány műhelytitkot, és megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban kitartás, találékonyság és türelem is szükségeltetik a jó természetfotó elkészüléséhez.

Óriásrétisasok viadala
Óriásrétisasok harcolnak a zsákmányért Rausu település kikötőjében.
(Siretoko-félsziget, Hokkaidó, Japán)
Fotó: Kércz Tibor

Hatalmas élmény ezt az albumot végiglapozni és élvezni a szépséget, gyönyörködni a bámulatos és időnként megrendítő alkotásokban, csodálni és tisztelni a természetet. Másodszor végignézve pedig talán még nagyobb élmény.

Az könyvet köszönöm az Alexandra Kiadónak!

10/10

Bea

Karácsonyi ajándékfaktor: Pazar karácsonyi ajándék lehet bárkinek. Fotósnak, nem fotósnak, természetet, állatokat kedvelőknek, fiataloknak és felnőtteknek, férfiaknak és nőknek. Azt gondolom, nincs olyan ember, akit ez a könyv ne venne le a lábáról.