Dr. Seuss a gyerekirodalom egyik legnépszerűbb alakja. Egyedülálló képi világa, humoros és zseniálisan egyszerű versei a legkisebbektől a már önállóan olvasókig mindenkit megszólítanak.
Első találkozásom a szerzővel, nem is tudom.... Azt hiszem tetszett, de még nem vagyok teljesen meggyőzve. Nagy képzelőerővel megírt verseskönyv, azt gondolom a fordító érdeme is meglehetősen nagy az ilyen jellegű könyveknél. Vidám, humoros, üde könyv volt, tetszett McBirkusz Móric elképzelt cirkusza. Fantáziadús cirkuszi fellépői ámulatba ejtettek, Berzsenyi bácsin is jól mulattam. Talán az illusztrációval is barátkoznom kell egy kicsit, de azt sem jelenteném ki, hogy nem tetszett. Majd talán, ha a Kalapos Macskát is elolvasom, határozottabban tudok véleményt alkotni Dr. Seuss-ról. :)
9/10
Teljesen értetlenül állok e könyv előtt, nem értem, miért, MIÉRT kell olyan témákat megverselni, mint Szegény hülye mamika, Hamvak, amerikai rémtörténetek. Vagy a pasas, aki embereket kapott el és hamburgereket készített belőlük, vagy a hordó, ami hullalével volt tele, vagy éppen egy amerikai fickó, aki minden nap begyűjtötte a termékét, amit a WC-n termelt és lefagyasztotta, és.... na azt hiszem ebből elég ennyi is.
Kész voltam ettől a könyvtől, és valószínűleg egy ideig nem veszek a kezembe Lackfi-verseskönyvet.
2/10
A fenti könyvéhez képest ez teljességgel normális. Azt már lassan megszokom, hogy a kortárs versekben csak nyomokban fedezhető fel némi rím, így ebben a kötetben is előfordulnak szinte rímtelen versek. Azért ez sem lett a szívem csücske, több semmitmondó versike is volt, meg persze olyan is, ami tetszett, pl. a Lapozható házak, A szőlőszem mosolya. De ebből volt kevesebb. 7/10
Aranyos történet az éjszakára földön hagyott zoknikról. A nagycsoportos Zsófi és az apukája teljes mértékkel okolható a zoknik szomorú és rémületes éjszakáiért. Mint ahogyan azért is, amiért reggel nem találják meg a lehajított zoknijaikat.
De nem ám Anya szedte össze és dobta a szennyesbe őket!
Ugyanis ott sincsenek. Megtudhatjuk, hogy mi történik éjszaka a földön hagyott zoknikkal és Zsófival tarthatunk az oviba, ahol barátai megosztják vele a zoknivadász történetét, majd együtt izgulhatunk a zoknik megmentése érdekében tett éjszakai kalandján.
Hasznos kis esti mese lehet gyerekeinknek, pláne ha Zsófihoz és Apához hasonlóan ők is széthagyják éjszakára a zoknijaikat. Ne ijedjünk meg, Kumándó sem ijesztő. :) 8/10
Ismét két történetet olvashatunk a könyvben. A címadó történeten kívül a Brumi óriás lesz címűt . Ez jobban tetszett nekem, mint a Kuflik a hóban, de az is rendben volt. Kicsit mintha csendesebb és unalmasabb lett volna, mint amit az első részekben megszokhattunk, de az is lehet, hogy azért érzem így, mert már nem hatnak az újdonság varázsával.
Vagy azért, mert a kuflik télen inkább csak a legszükségesebb dolgokat végzik el, mint például a rágcsálnivaló jóbogyó begyűjtése és aztán be is húzódnak a kufliüregükbe.
A kuflik kalandja Brumival már tavasszal történik, így a kuflik is jobban hozzák a formájukat, és az apró kis vicces szereplőcskékből is többet találhatunk. Mozgalmasabbra, viccesebbre sikerült, mint az első mese. Továbbra is szeretem a kuflikat. :)
9/10
"Van a világon egy csomó tündér, ezt mindenki tudja. Tavasztündérek, konyhatündérek, villamosvezető-tündérek. De Csomótündér csak egyetlen egy volt."
Öt szívmelengető mese van ebben a könyvben. Elsőként Csomótündérrel ismerkedhetünk meg, akinek az a dolga, hogy az egymásnak rendelt királylányok és királyfiak cipőfűzőjét összecsomózza és nincs olyan varázslat, amelyekkel ezek a csomók kibogozhatóak lennének. A Csomótündér azonban már öreg, szemüvege legalább 38 dioptriás, és bármennyire is jóságos, egyszer elkövetett egy hibát. Nem a megfelelő fűzőket csomózta össze. De nem is lenne tündér, ha nem tudná a leglehetetlenebb helyzeteket is megoldani, így izgalomra semmi ok, a mese végére minden szép és jó lesz. Vicces, bájos, elragadó történet.
Olvashatunk még két tízemeletes óriás szerelméről, az elálló fülű királyfiról, megtudhatjuk hogyan működnek a tündér-postahivatalok, hol tárolják a szerelmi vallomásokat, a becézéseket, a szívmelengető bókokat. Megbizonyosodhatunk arról, hogy a legreménytelenebb tündér-postáskisasszony számára is tartogathat meglepetéseket az élet és meghatódhatunk a szerelem hatalmasságán és erején, amikor a tündérlány és az emberfiú legyőzik a korlátokat és akadályokat.
Egytől egyig nagyon pihe-puha, jóságos mesék, gyönyörű illusztrációkkal. Nem csak gyerekeknek ajánlom, hanem mindenkinek.
10/10
Csomótündér ment a várólistára :)
VálaszTörlés(off: de az jutott eszembe, h mi van, ha Lackfi Neil Gaiman útján indult el, ő is ír, írt egész romantikusakat, vicceseket, de konkrét rémmeséket is, akár rímben - rímtelen szabadversben, akár novellában...
Csomótündér nagyon cuki!! Szerintem tetszeni fog. Neil Gaiman munkásságát nem ismerem, akár elindulhatott az ő útján is, de a Tüdő Gyuszi könyvet akkor sem értem. Nekem ez nem rémmese, hanem inkább gusztustalan, morbid, hogy szükség vagy igény van-e rá, azt nem tudom, Lackfi ilyenfajta könyveit nem szeretem. De azért van, amit igen. :)
Törlés