John Corey Whaley: Kobak

Amikor a Saranson Életmegőrző Központ tudósa felajánlja Travisnek, a gyógyíthatatlan betegsége végső stádiumában lévő tizenhat éves fiúnak, hogy a kriogenika segítségével ragadja meg utolsó esélyét az életben maradásra, Travis igent mond. Aláveti magát az eljárásnak, melynek során fejét eltávolítják és lefagyasztják annak reményében, hogy néhány évtized múlva újraéleszthetik, és a fiú donortesten folytathatja életét. 

A tudomány azonban rohamléptekkel fejlődik - mindössze öt év telik el, és Travis visszatér az életbe. Bár a világ, amibe csöppent , látszólag ugyanaz maradt, Travis körül minden és mindenki megváltozott, beleértve a szüleit, az otthonát, legjobb barátját és barátnőjét. A fiú az egyre növekvő zavar és bizonytalanság mellett csak egyetlen dologban biztos: Ez a jövő nem az a jövő, amit elképzelt magának, mikor a műtét előtt lehunyta a szemét. A múltjához makacsul ragaszkodó Travisnek meg kell találnia a módját, hogy a  jövőben létezhessen, és úgy tűnik, szerez néhány friss sebet is, mire összeilleszti a régi életét az újjal.

Ha pár szóban kellene valakinek elmondanom, hogy milyen könyv a Kobak, akkor azt mondanám, hogy ez egy meglehetősen eredeti, fejátültetéses, szerelmes, ifjúsági regény.  A fejátültetés morbidnak hangzik, azonban nincs túllihegve, túlgondolva, mert bár nagyon komoly szerepet kap a történetben, sőt ez az alapja, ne várjunk tudományos, orvosi fejezeteket, magyarázatokat. Egyszerűen van a Saranson Életmegőrző Központ, ők tudnak ilyet csinálni, megcsinálták Travisnek, és pont. 

Travisen kívül egy ember él még donortesttel, de történetünkben  csak telefonon ismerjük meg, mint ahogyan Travis is csak telefonon beszél vele egyszer-kétszer, valamiféle támpontokat keresgélve, bízva abban, hogy Lawrence Ramsey segíthet neki feldolgozni ezt az egészet. 

Elgondolkodtatott az a tény, hogy én vállalkoznék-e hasonló dologra, pláne az eredeti elképzelések, ígéretek fényében. Történetesen abban, hogy évtizedek múlva élesztenek újra, hiszen akkor már lehet, nem lenne családom, vagy ha igen, évtizedekkel öregebbek lennének,  én pedig megmaradnék annyinak, amennyi akkor voltam, amikor elaltattak. Travis is valószínűleg elgondolkodott ezen, de mivel annyira mégsem hitt az egészben, és neki már szinte mindegy volt, ezért beleegyezett. Azt azonban nem tudta, hogy öt év múlva kapja meg Jeremy Pratt testét, aki halála után felajánlotta erre a célra.

Szóval Travis felébredt egy új testtel, de Travis fejével, Travis érzéseivel és Travis régi életének emlékeivel. Neki úgy tűnt, hogy csak egy pillanat telt el, éppen csak elaludt és felébredt, de a szüleinek és a barátainak ez öt év volt. Öt év is sok idő, elég arra, hogy meggyászolják és új életet kezdjenek. 

Aztán Travis egyszercsak visszajön, a barátnője, a szerelme 21 éves, a legjobb barátja szintén. Az ő szerelme nem múlt el, ezért természetes, hogy mindent megpróbál a lány visszaszerzésére. A legjobb barátját is szeretné ismét maga mellett tudni és új barátságot is köt.  No és a hétköznapok sem egyszerűek, mert most már ő valamiféle hírességnek számít.  A szüleivel látszólag minden rendben, az életük első ránézésre ugyanúgy zajlik, mint régen, de Travis és mi olvasók is érezzük, hogy mégsincs rendben minden. 

Ahhoz, hogy a könyvet értékelni és élvezni tudjuk, el kell fogadnunk a fejátültetés tényét, és azt, hogy bár a könyv központi eleme, nem ez a fő attrakció, hanem a visszailleszkedés, ennek az új életnek, új testnek, új lehetőségnek elfogadása, a tizenat éves Travis gondolatai, tettei, hétköznapjai, a régi és új élete összeboronálásának érdekében tett küzdelme. A családja, a barátai viselkedése, gondolatai, mert nekik éppen annyira nem egyszerű és nem könnyű, mint Travisnek.

A könyv vicces és könnyed volt, én jól szórakoztam, miközben a már fentebb leírtakon is többször elgondolkodtam. Nemcsak azon, hogy milyen esetben lenne-e értelme és mikor vállalható egy ilyen hatalmas nagy dolog, hanem azon is, hogy milyen más testével élni a saját életedet, hiszen másnak a keze az, amivel simogatsz, másnak a lába, amivel lépkedsz és másnak a szíve dobog benned. Nagyon érdekes, komoly dolgokat vet fel, közben pedig egy egyszerű, szeretnivaló, ifjúsági regény.

A könyvet köszönöm az ÉTK kiadónak!

10/10

Bea