"Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója, Bródy Sándor..." - kiáltozza egy rikkancs 1905. július 3-án Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát?
Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Egy győri zsidó lány, aki családját hátrahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, hogy színésznő legyen a fővárosban? Formabontó, modern költőnő, aki az írásnak élt, és az első nő, aki meg is tudott élni belőle? Ünnepelt szerző, aki először vetette papírra kendőzetlenül, mi a női vágy, és akiért tömegek rajongtak? Az élet királynője, akinek a lába előtt összetört szívek hevertek? Vagy egy magányos lélek, aki saját magát kereste, és egy olyan világban kellett helytállnia, amely gyanakodva figyelte, ha egy nő többet, mást akart, mint amit a normák előírtak számára?
Menyhért Anna regényében megismerkedhetünk a huszadik század elejének legnépszerűbb magyar írónőjével, szerelmeivel, vívódásaival, a boldogságért folytatott küzdelmével: egy érzékeny, szeretetre éhes asszonnyal - egy szabad nővel.
Az irodalomórákon sokat tanulunk magyar szerzőinkről, tudjuk, mikor és hol születtek, azt is, mikor és hol haltak meg, hol végezték tanulmányaikat, főbb műveik címét, keletkezési körülményeit, feleségeik nevét. Ám mégis sokszor idegenek maradnak számunkra, csak nevek amikhez évszámokat társítunk.
Ezért nekem ilyen szempontból is nagy élményt jelentett Menyhért Anna könyve, itt Molnár Ferenc nemcsak két évszám volt, aki nem mellesleg a Pál utcai fiúkat írta, hanem egy férfi, aki bizony nem vetette meg az élet örömeit, a szórakozást. De ugyanez elmondható a könyvben megjelent többi íróról, költőről is, ez a könyv sokkal közelebb hozta őket hozzám.
Erdős Renée munkásságáról én eddig nem sokat tudtam, de így a történetét megismerve, mindenképpen szeretném majd egy kicsit jobban is megismerni.
A könyvön keresztül végigkísérhetjük, hogyan lett egy vidéki kislányból a magyar irodalom egyik legismertebb és legrajongottabb nőalakja.
Renée nagymamájával való kapcsolata nagyon érdekes és megható volt számomra, és tulajdonképpen a nagymamája volt az is, aki lehetővé tette Renée számára, hogy elinduljon azon az úton, amerre a szíve húzta.
Az 1900-as évek elején nőként Renée-nek sok nehézséggel kellett megküzdenie, ebben a férfiak uralta világban, mire rátalált a saját útjára. Persze azért őt sem kellett nagyon félteni, erős egyéniségével, talpraesettségével nagyon jól elboldogult, s semmilyen nehézségtől nem riadt vissza.
Egyéni hangja, érzelmes művei sikeres fogadtatásra találtak, sok rajongója volt mindkét nem képviselői közül.
Bródy Sándorral való kapcsolatának is megismerhettük minden apró mozzanatát, az érzelmek erős viharát, ami kettejük szerelmét uralta.
Örülök, hogy megismerhettem a magyar irodalom eme időszakának egy kis részletét, a kávéházakban folyó irodalmi megbeszéléseket, a századeleji főváros életét, és magát Erdős Renée-t, a szabad nőt is.
9/10
A könyvet köszönöm a General Press Kiadónak!
Zsófi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése