Dániel András: Szerintem mindenki legyen kufli!

A kuflik visszatérnek! Vagyis mi térünk vissza az elhagyatott rétre,. ami nem is olyan elhagyatott, hiszen a hét kufli mellett rengeteg érdekes lakója van: többek közt beszélő varázsgombák, lókutya és pár mezei sügér. Most ráadásul ünnepelnek: Titusz születésnapját egy egészen  különleges ajándékkal, meg a szilvesztert. Igen, és ebben az sem zavarja őket, hogy történetesen nyár van. Hatalmas jelmezes mulatságot csapnak zenekarral, tánccal, lampionokkal. A vicces, házilag barkácsolt jelmezek versenyén kiderül, hogy elég nagy divat kuflinak lenni.

Szerintünk is mindenki legyen kufli, legalább egy kis ideig, mert kuflinak lenni a legjobb dolog a világon!

Hogy kik a kuflik?

"Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics. Kufli.

Egy kufli sok mindenre hasonlít, és semmire sem. Pattog, mint egy gumilabda, pedig nem is az.

Színes, mint egy nyalóka, pedig nem ehető. Van kicsi, van nagy. Van kövér és van sovány. Jönnek-mennek, sosem tudni, honnan hova..."

Én is kufli akarok lenni! Elhagyatott réten, jóleső semmittevésben, várni, hogy történjen valami. Például érkezzen egy meghívó egy szilveszteri jelmezbálra. A nyár közepén! Nincs ezzel semmi baj, a kuflik örülnek, nem számít, hogy nyár van, fő, hogy meghívták őket.  Nosza gyorsan ki kell találni, hogy ki minek öltözzön a jelmezbálba. A kuflik nagyon találékonyak, a kacatok közül nagyon ötletes jelmezeknek való dolgok kerülnek elő. 

Utólag láttam, hogy nem ez az első része a kuflik sorozatnak, de szerintem lényegtelen, majd elolvasom a többit is. Beleszerettem a kuflikba! Titusz is.  Hiszen van egy Titusz kufli is. :D Bájosak, mégha egynémelyik behemót is kicsit,  viccesek, nem törődnek az elvárásokkal, csak élnek boldogan. Az agyalásaikat külön imádtam.

A jelmezbál jól sikerült, a kuflik hazatérnek az Elhagyott rétre és máris jön a következő kaland, amikor is kiderül, hogy aznap van Titusz születésnapja.  Máris törni kezdik a fejüket és  teljesen természetes, mégis mókás dolgok jutnak az eszükbe. Aztán találnak valamit, ami tökéletes ajándék Titusznak, és még egy vadrépatortát is sütnek hozzá. Később csak heverésznek a fűben. Imádom őket egytől egyik, Tituszt, Bélabát, Valért, Pofánkát, Zödönt, Hildát és Fityircet. 

A Szerintem mindenki legyen kufli, két történetet tartalmaz, a címadót és az "Egy zacskó izé Titusznak" címűt. Fantasztikus kis könyv, és az összes többi is, amelyek már itt várakoznak szintén elolvasásra. E könyvek nagyszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy az én kis saját Tituszom, már az összeset elolvasta, méghozzá egymás után, egy napon belül. Ez igazi elismerés, mert nem kell ugyan noszogatni az olvasásra általában, de azért ritkán látok tőle ilyet, hogy egyiket le, másikat fel. Szerintem ő is szívesen lenne  kufli és erre minden esélye meg is van, hiszen imád lustálkodni, elmélkedni, jelmezbálba menni és legfőképpen kacatokat gyűjtögetni.

A könyv nagyon tetszett, mind tartalmilag, mind az illusztrációi, amelyeket maga a szerző készített. Szerintem mindenki legyen kufli  nem gond, hogy nem az első részt olvastam el először, így is nagyon kedves barátaim lettek ezek a nem is kifli, nem is kukac lények. Hamarosan jövök a következő résszel. :)

A könyvet köszönöm a  Pagony Kiadónak!

10/10

Bea