Flavia de Luce, a veszélyesen intelligens tizenegy éves lány szenvedélye a kémia. Zsenialitását gyilkosságok megoldására használja Bishop's Lacy-ben. Hű társa a nyomozásban Gladys, a kerékpárja. Elszántságát pedig csak gonosz nővéreinek mesterkedése múlja felül.
Most ismét egy rejtélyes bűntény megoldásán fáradozik: a tehetséges bábos, Rupert Porson halálának ügyét próbálja felgöngyölíteni, akit áramütés ért a színfalak mögött. Csupán véletlen vagy kegyetlen gyilkosság? De ki tenne ilyet, és miért? Vajon az őrült nő volt, aki az erdőben él? Vagy Porson bájos, de kiszámíthatatlan asszisztense, Nialla?
A rendőrség a sötétben tapogatózik, de Flavia rájön, hogy valaki megbabrálta az elektromos rendszert a színpadon. A lány nyomozás közben egy másik rejtélyes halálesetet is felderít.
És ahogy Flavia követi a nyomokat, az események szépen lassan a helyükre kerülnek, és a lány hamarosan szembetalálja magát a bábmester gyilkosával...
Kezdem is ezt az értékelést egy kis fülszöveg elemezgetéssel. :)
Jó fülszöveget írni biztos nehéz dolog, nehéz lehet megtalálni az egyensúlyt aközött, hogy egy kicsit betekintést is kapjunk a történetbe, de azért ne tudjunk meg túl sokat sem a cselekményből.
Ennek a könyvnek a fülszövegével az a helyzet, hogy Rupert Porson, a bábmester halála igazából csak a könyv közepe felé következik be, így ezt ez információt én nem feltétlenül osztottam volna meg az olvasókkal a fülszövegben. Bár azt elismerem, hogy szinte minden kriminek már a fülszövegéből megtudhatjuk az áldozat kilétét. És mint a legtöbb krimi esetében, és Flavia de Luce eseteinél is egyáltalán nem fontos az áldozat személye, annál inkább a halál oka, s az áldozat titkos múltja.
Flavia ebben a részben is remekelt, olyan pompásan összerakta a nyomokat, hogy bizony még a felnőtteket is lekörözte. Persze a bűntény megoldásához annak is köze volt, hogy Flavia bárhová könnyen besurranhatott, vagy éppen rosszullétet színlelve, egy csésze tea és pemetefű cukorka szopogatása közben került közelebb Bishop's Lacey lakóihoz, mesteri cselekkel szerezve meg a számára fontos információkat.
A nővéreinek indokolatlan (na jó, a legtöbb esetben indokolatlan) kegyetlenkedése sokszor megdöbbentett, és megsajnáltam Flaviát, de végül ő is mindig nagyon jó kis bosszúkat eszelt ki a nővérei bosszantására.
Flavia kotyvasztásai pedig szintén fantasztikusak voltak, azért bevallom, nem mindig értettem, hogy akkor most mit és miért önt bele a kémcsőbe, de a kémiatudása így is lenyűgözött.
Bishop' Lacey-be és Buckshaw-ba is szívesen beköltöznék, imádom az ilyen helyeket, s a könyv angolos hangulatát is.
A gyilkosság és a nyomozás nekem sokkal jobban tetszett ebben a részben, mint az előzőben, szerintem sokkal követhetőbb és agyafúrtabb volt, meg persze azért néhol hátborzongató is.
Kíváncsian várom Miss de Luce következő kalandját! :)
9/10
Zsófi
Most ismét egy rejtélyes bűntény megoldásán fáradozik: a tehetséges bábos, Rupert Porson halálának ügyét próbálja felgöngyölíteni, akit áramütés ért a színfalak mögött. Csupán véletlen vagy kegyetlen gyilkosság? De ki tenne ilyet, és miért? Vajon az őrült nő volt, aki az erdőben él? Vagy Porson bájos, de kiszámíthatatlan asszisztense, Nialla?
A rendőrség a sötétben tapogatózik, de Flavia rájön, hogy valaki megbabrálta az elektromos rendszert a színpadon. A lány nyomozás közben egy másik rejtélyes halálesetet is felderít.
És ahogy Flavia követi a nyomokat, az események szépen lassan a helyükre kerülnek, és a lány hamarosan szembetalálja magát a bábmester gyilkosával...
Kezdem is ezt az értékelést egy kis fülszöveg elemezgetéssel. :)
Jó fülszöveget írni biztos nehéz dolog, nehéz lehet megtalálni az egyensúlyt aközött, hogy egy kicsit betekintést is kapjunk a történetbe, de azért ne tudjunk meg túl sokat sem a cselekményből.
Ennek a könyvnek a fülszövegével az a helyzet, hogy Rupert Porson, a bábmester halála igazából csak a könyv közepe felé következik be, így ezt ez információt én nem feltétlenül osztottam volna meg az olvasókkal a fülszövegben. Bár azt elismerem, hogy szinte minden kriminek már a fülszövegéből megtudhatjuk az áldozat kilétét. És mint a legtöbb krimi esetében, és Flavia de Luce eseteinél is egyáltalán nem fontos az áldozat személye, annál inkább a halál oka, s az áldozat titkos múltja.
Flavia ebben a részben is remekelt, olyan pompásan összerakta a nyomokat, hogy bizony még a felnőtteket is lekörözte. Persze a bűntény megoldásához annak is köze volt, hogy Flavia bárhová könnyen besurranhatott, vagy éppen rosszullétet színlelve, egy csésze tea és pemetefű cukorka szopogatása közben került közelebb Bishop's Lacey lakóihoz, mesteri cselekkel szerezve meg a számára fontos információkat.
A nővéreinek indokolatlan (na jó, a legtöbb esetben indokolatlan) kegyetlenkedése sokszor megdöbbentett, és megsajnáltam Flaviát, de végül ő is mindig nagyon jó kis bosszúkat eszelt ki a nővérei bosszantására.
Flavia kotyvasztásai pedig szintén fantasztikusak voltak, azért bevallom, nem mindig értettem, hogy akkor most mit és miért önt bele a kémcsőbe, de a kémiatudása így is lenyűgözött.
Bishop' Lacey-be és Buckshaw-ba is szívesen beköltöznék, imádom az ilyen helyeket, s a könyv angolos hangulatát is.
A gyilkosság és a nyomozás nekem sokkal jobban tetszett ebben a részben, mint az előzőben, szerintem sokkal követhetőbb és agyafúrtabb volt, meg persze azért néhol hátborzongató is.
Kíváncsian várom Miss de Luce következő kalandját! :)
9/10
Zsófi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése