Heti ez+az

Ezekről a könyvekről írtunk a héten: 

William R. Forstchen: Egy másodperccel később

Zsófi és Apa olvasta már a könyvet, természetesen én is el szeretném olvasni minél hamarabb. Azóta mindketten konzerveket nézegetnek az áruházak polcain, és tervezgetnek, hogy ha minden vásárláskor vennénk kettőt, akkor mennyi idő alatt gyűlne össze egy szép kis mennyiség. Ezzel csak az a baj, hogy előbb-utóbb valaki sunyiban megenne belőle egyet-kettőt, mert van valaki a családban, aki kifejezetten szereti. Így nem tudom, hogyan tudnánk felhalmozni, de azzal fenyegetnek, ha majd elolvasom a könyvet, akkor tuti találok megoldást.:) /Bea/

A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok!

Ngugi wa Thiong'o: Közöttünk a folyó

A kenyai író igazi egzotikus történetét érdekes volt olvasni. A törzsi szokások és a keresztény vallás, az elmaradottság és a haladás csatája ez a könyv, gyönyörű tájleírásokkal, Waiyaki és Nyambura drámai szerelmével a háttérben. /Bea/

A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok!

Mary Higgins Clark: Téged nem lehet elfelejteni

Nagyszerű kikapcsolódás volt ez a könyv, az írónő remekül adagolta az információkat, fejezetről fejezetre más volt a gyanúsítottam, és minden rész tartogatott új meglepetéseket. Nagyon gyorsan elolvastam, elég nehezen tudtam a történettől elszakadni, míg a végére nem értem. /Bea/

A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok!

Homer Hickam: Vigyük haza Albertet!

Ez egy nagyon nagyon különleges és kalandos, nem mindennapi történet volt. Úgy érzem, a könyv bohókás szereplői még sokáig velem fognak maradni olvasás után is. Fantasztikus filmet lehetne belőle készíteni, a fejemben én már a szereposztáson gondolkodom... :)  /Zsófi/

A teljes bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok!

Miegymás: 

Bea: 

A Heti ez+az bejegyzésünket szombat délután szoktuk megírni. Ezt csak azért írom most le, hogy a következő mondat a helyén legyen. :) 

Nemrég fejeztük be az Izland-Magyarország meccs hallgatását Apával.  Igen, csak hallgattuk, mert éppen úton voltunk, és az autóban a rádióban megkerestük a közvetítést. Nagyon érdekes élmény volt így a képzeletemre hagyatkozni egy meccs esetében. Akárcsak a könyveknél.:)  De elmondhatom, hogy így is éppen olyan izgalmas volt, mintha láttam volna, nagyon élveztem a közvetítők hanghordozását és mondandóját. Amikor meglett a magyar gól, akkor azt vettem észre, hogy Apa bőszen villogtatja a hátsó lámpákat, és az ablakon kinyúlva nagy hévvel hadonászik. Valószínűleg a mögöttünk lévő autóban is a mérkőzést hallgathatták, mert ők csináltak először örömvillogást, és Apa csak erre reagált nagy boldogságában. Érdekes élmény volt, hajrá magyarok!!!

Zsófi nyaralni indul. Nagymamás nyaralás lesz, előreláthatólag két hétig.  Vasárnap hajnali négykor indulunk és szállítjuk el Tituszt és Zsófit a nagymamákhoz. A fiúk mondták is Zsófinak, hogy de jó lesz egy kis csend és nyugalom. Ebből úgy tűnik, hogy Zsófi nálunk/náluk a mumus, és most azt kellene írnom, hogy pedig á, dehogy. De az az igazság, hogy a fiúknak igazuk van, Zsófiban tíz fiú csibészsége veszett el. Ő az, aki, ha éppen olyan kedve van, képes a fiúkkal kötekedni, lebirkózni őket, órákat vitatkozni arról, hogy melyik filmet nézzék, csak azért, hogy az első 15 percben bealudjon rajta. Az is ő, aki simán eléri a fiúknál, hogy vigyenek be neki a szobába egy kis üdítőt, vagy éppen dobjanak neki össze egy szendvicset, ám ő ezt nem nagyon szokta viszonozni :D, és ezek a szegény ártatlan fiúk mindig megcsinálják neki. :) Szóval mégiscsak igazi nő, aki mindig eléri, amit akar. Velem egy kicsit nehezebb dolga van...:) 

Én is cukkoltam a héten, hogy jó lesz egy kis veszekedésmentes, nyugalmas két hét, de az az igazság, hogy nagyon fognak mindketten hiányozni. Egy hetet külön-külön lesznek Titusszal, a mamák megosztoznak rajtuk, aztán egy hetet mindketten együtt lesznek az egyik mamánál. 

Egyik este ezt láttam és hallottam:

Zsófi megölelgette Tituszt, és mondta neki:

- Mi lesz velem egy hétig nélküled??

Titusz is megölelte és mondta: 

- Mi lesz velem egy hétig veled?? :D

Most pedig egy pár szó a Könyvhétről, ami hatalmas élmény volt!

Reggel 10-re beszéltünk meg találkozót Könyvparféval, azaz Ivettel. Még sosem találkoztunk, csak a neten keresztül ismertük eddig egymást, mi más lenne jobb alkalom könyvmolyoknak a találkozásra és az ismerkedésre, mint a Könyvhét. :)

Nagyon izgultunk mindannyian, attól is féltünk, hogy mi lesz, ha nem leszünk szimpatikusak egymásnak, és miről fogunk beszélgetni, és egyáltalán honnan fogjuk megismerni. De minden akadályt sikeresen vettünk, és nagyon jól alakult a találkozó. Olyannyira, hogy ezután közösen barangoltuk be a Vörösmarty teret, sőt az egész napot együtt töltöttük. Egyszer ment el Ivett egy negyedórára, gondoltam is, hogy most fog lelépni, mert meglátta, hogy mennyire zizik vagyunk, de szerencsére visszajött!! :)  

Ezt a gyönyörű, de legfőképpen finom kuglófot kaptuk tőle. Mindent elkövettünk, hogy egészben haza tudjuk hozni és Apa ne falja fel a kocsiban, míg mi a könyvek között nézelődünk, aztán meg Zsófi kezdte el csipkedni a hazaúton, de amint látjátok, épségben hazaérkezett. Viszont egy nap alatt bekebeleztük. :) Köszönjük,  mégegyszer! 

Amikor megérkeztünk, még nem sokan voltak, így Geronimo Stilton unokahúgával, Teával teljesen magányosan álldogállt az Alexandra standjánál, gyorsan el is kaptuk őket egy fotózásra. A Teáról készült képet nem tudom megmutatni (nem kaptam meg Zsófi beleegyezését), sőt Titusszal is harcot vívtam, hogy ezt megmutathassam, mert azt mondta, hogy olyan "hülye grimaszt vágok". Szerintem meg cuki.:) 

A Fumax standjánál nagyon kedvesek voltak a fiúk, megismerkedtünk majdnem földink Holló-Vaskó Péterrel (A.M.Aranth) és rögtön mellettük, a Főnix Könyvműhelynél Holden Rose támasztotta a pultot, és mosolygott szépen. :) Molyról már "ismertük" őt, így most személyesen is megejtettük az ismerkedést,  még dedikált Holden Rose könyvünk is lett, amit ezúton is köszönünk. 

Délután az Athenaeum standjához mentünk, mert Tóth Csabával szerettük volna dedikáltatni A sci-fi politológiája könyvét. A dedikációt Bencének kértük, mert ő már elolvasta a könyvet, és egy személyes kérése is volt. Tóth Csaba ígéretet is tett neki.:)

Itt még hozzátartozik a történethez, hogy amikor odaértünk, Tóth Csaba mögött egy egész rohamosztagos csapat és Darth Vader állt csatasorban. Csináltunk pár fotót, Titusz magánkívül volt az ámulattól, szóval elég hatásos volt a szerző bevonulása.:)

Üldögéltünk még a szobornál, ajándékoztunk Könyvutcás könyvjelzőket, beszélgettünk KönyvParfé Ivettel, és nagyon örültünk, amikor egy molyos ismerősünk - gytanett - odajött hozzánk, kissé bizonytalanul, de aztán meglátta a banyatankot, és akkor már biztos lett a dolgában.:) Egy villámtalálkozónk volt még Mariannal, a Mariann lakosztálya bloggerével is, aminek szintén örültünk.

Az egész Könyvhétnek szuper hangulata volt, nagyon jó volt csak úgy Varró Dánielt felismerni a nézelődők között, vagy éppen Lackfi Jánost, amint a szobor környékén kószált. Csukás Istvánt látni, ahol hatalmas sor várt dedikálásra, és Böszörményi Gyulát is megkukkantani a dedikáló sátorban. Teljesen véletlenül fiatal, magyar írókkal is megismerkedtünk, mint például Szilágyi Zoltánnal (Acélgólem) és Mészáros Dorkával (Én vagy senki).

Vettünk a fiúknak szuperjó képregényeket, akciós újságokat ólomkatonákkal, és másféle akciós újságokat szilikonos sütőformával, és olyan habkinyomóval, amit már régóta szerettem volna venni. Zsófi pedig egy stand melletti akciós dobozban ráakadt egy Hobbit képregény-könyvre, és egy Elefántok elefántja című könyvre, amire már régóta fájt a fogam, de sehol sem tudtam megszerezni, és mindkettő féláron volt.

Nagy vonalakban ennyi volt a Könyvhét, órákat tudnék még róla amúgy mesélni, de már így is félek, hogy Zsófi cenzúrázni fogja, amit írtam.:))

Legyen szép jövő hetetek!

Bea és Zsófi