„Melanie reggelente arra vár a cellájában, hogy az osztályba vigyék. Amikor érte jönnek, az Őrmester rászegezi a fegyverét, miközben az emberei a tolószékhez szíjazzák. A lány tudja, hogy a katonák nem kedvelik.
- Nem harapok - mondja nekik néha. Viccnek szánja, de sohasem nevetnek.”
A könyv előtt nem olvastam el a részletesebb fülszöveget, csak a könyv hátulján lévő kedvcsináló részletet, így nem is igazán tudtam, hogy mivel állok szemben, csak annyit tudtam, hogy a könyv műfaja disztópia.
És meg kell, hogy mondjam, tulajdonképpen nagyon jó volt így, nulla ismerettel olvasni ezt a könyvet, mert utólag elolvasva a molyos fülszöveget, az meglehetősen sok dolgot elárul.
A könyvet két nap alatt kivégeztem, alig tudtam letenni (nem is tettem) :).
Végre egy olyan disztópia, amelynek szereplői nem tinédzserek, akik megmentik a világot, ez a könyv tényleg minden disztópiás klisétől mentes volt.
A könyv eleje nagyon sejtelmesen indul, megismerjük a tízéves kislány Melanie-t, kinek hétköznapjai egyhangú monotonságban telnek. A katonák jönnek, beszíjazzák őt a tolószékébe, betolják az osztályterembe, ahol a többi beszíjazott kisgyerekkel különbőző tanórákon vesznek részt. Melanie kedvenc órái a Justineau kisasszony által tartott foglalkozások, Justineau kisasszony sokkal emberibb, mint a többi tanár, Melanie szinte bálványozza őt.
Aztán ott van még a kegyetlen Parks őrmester, és a hideg Dr. Caldwell is. Néha Melanie osztálytársait Dr. Caldwell kérésére, Parks őrmester egy nagy ajtón keresztül kiviszi a bunkerből, s ezek a gyerekek soha nem térnek vissza.
A történet elején még nem tudjuk, mi ez a hely, és mi célból vannak itt ezek a gyerekek, a szereplőink néha egy Összeomlás előtti, jobb világot emlegetnek. De milyen lehet valójában a mostani világ? Miért élnek ezek az emberek kerítésekkel körbekerített városokban?
Remélem olvashatunk még további könyveket is magyarul az írótól.
A könyvet köszönöm a Kossuth Kiadónak!
9/10
Zsófi
Nagyon izgalmasnak hangzik ez a regény. :) A disztópia egyébként is az egyik kedvenc műfajom, mert mindig találni benne vmi aktuális társadalomkritikát. Ez pedig tetszik. :)
VálaszTörlésEbben, ha úgy nézzük társadalom kritika nem is annyira volt, de így is jó könyv volt, én ajánlom! :) :)
TörlésZsófi
Ez nagyon érdekesnek hangzik. Jó, hogy írtál a regényről, meghoztad hozzá a kedvemet :))
VálaszTörlésNagyon örülök neki! :) :) Kíváncsi leszek neked hogy fog tetszeni :) :)
TörlésZsófi
Én most kezdtem nem rég bele. Nekem is nagyon tetszik, bár nem teljesen az én műfajom a dísztópia, de mostanság elég felkapott téma lett a világunkban, gondoltam ha már filmekben láttam ilyet könyvben még jobban hatása alá von. Be kell vallanom ez az első ilyen témájú könyv amit olvasok ebben a témában. Örülök annak is hogy rátok találtam, mivel nagyon különleges könyveket mutattok be, amik különböző témában íródtak, most amúgy is sok időm lesz olvasni így. Sajnos sokszor van úgy, hogy belekezdek egy könyvben és nem tudom végig olvasni nem fog meg annyira. Úgy hiszem a ti blogotok segítségével újabb gyöngyszemekre lelek. :) Köszönöm! ^^
VálaszTörlésSzia! Én már disztópia rajongónak vallom magam, Zsófi is még csak barátkozik vele. Ajánlom még neked Cecelia Aherntől például a Vétkest, vagy Lois Lowry Emlékek őre könyvét, mindkettő kedvencem, még az is lehet, hogy az Emlékek őre volt az első disztópiám.
TörlésMi is örülünk, hogy rátaláltál a blogunkra, és reméljük találsz jó olvasnivalókat. Majd írd meg a véleményedet, ha lesz kedved, amikor egy általunk ajánlott/olvasott könyv neked is tetszik, vagy éppen nem tetszik annyira, mint nekünk. Jó olvasást, szép napot neked! Bea